EuroCom – Romániai Sajtófigyelő

Van úgy, hogy egyre csak a matek latens oldaláról beszélnek a politikusok – most éppen ilyen időket élünk: parlamentben, felmérésekben, közösségi oldalakon, médiában. Kormányzóképes, kétharmados, egyszerű többségekről folyik a diskurzus. Számok és arányok; le- meg felkerekített mennyiségek. És amit mögéjük gondolunk. Most, amikor a kettő + kettő nemcsak hogy néha öt, hanem igen gyakran három.

Az elszállt energiaárak miatt fő a döntéshozók és a fogyasztók feje Európa-szerte. Ám nálunk nemcsak a magas árak miatt van gond, egyre több jel mutat arra, hogy a tartalékok is kicsik, így, ha kemény tél lesz, az ipari fogyasztók nehéz hónapok elé néznek.

Hosszú hónapok után előbújt barlangjából a medve. No, nem azért, hogy megnézze az árnyékát, s hogy ebből kikövetkeztesse, hosszú lesz-e a tél (vagy a vénasszonyok nyara, ha úgy tetszik…), hanem, hogy kiszámolja: maradt-e még valaki, aki rá szavazzon, vagy az országban már mindenki meghalt koronavírusban.

Úgy tűnik, a liberálisokhoz szegődött magas rangú nyugalmazott katonatiszttel, volt vezérkari főnökkel az élén kisebbségi kormánya lesz végül az országnak, ezzel kellene átevickélni a koronavírus-járvány negyedik – mostanra már humanitárius katasztrófává vált – hullámán, az energiaár-robbanáson, a súlyosnak ígérkező téli időszakon.

Öt és fél évvel emelkedett az EU-s lakosság átlagéletkora az új évezred kezdete óta. 2020-ban az uniós átlagéletkor 43,9 év volt, miközben 2001-ben még csak 38,4 volt, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adataiból.

Klaus Iohannis most talán pontosan azt a lépést tette meg, ami szükséges volt. Kérdés, hogy a marakodó pártok is belátják: legalább egy időre félre kellene tenniük a saját érdekeiket.

Alább egy hozzánk eljutott, úgy gondoljuk hogy sokak számára hasznos információt osztunk meg: “Nemrég szükségem lett egy telekkönyvi kivonatra, s mikor megkaptam, akkor azzal szembesültem, hogy a nevem tévesen (ékezetek nélkül) szerepel rajta. Ez meg azt jelenti, hogy ugyanígy szerepel a telekkönyvben is.

Az ideiglenes egészségügyi miniszter, Cseke Attila a B1TV vendége volt, ahol többek között a járványról is kérdezték.

Rendkívül súlyos a járványhelyzet, háborús állapotok vannak a koronavírusos betegek által megrohamozott kórházakban, az elhunytak már nem férnek el a halottasházakban, a folyosókon fekete zsákokba helyezett holttestek sorakoznak, a temetkezési vállalatok járművei pedig sorban állnak a kórházak udvarán – ezt jelentette kedden az egyik hírtelevízió. Az államfő kedd esti beszéde pánikot sejtet a kormány, az … → olvasásának folytatása

Az értékrendek már egy ideje teljesen felborultak. Manapság nyilvánvaló érdemeket sem szokás elismerni. Megszűnt az a közös minimum, amikor viszonylag elfogulatlanul el tudjuk ismerni egymás érdemeit még akkor is, ha különböző értékrendet, világnézetet vallunk. Sajnos az állami szinten hozott döntések is erről tanúskodnak. Ma már nagyon kevés dologban tudnak egyetérteni a különböző állami intézmények élén … → olvasásának folytatása

Elnézést kért a választóktól Kelemen Hunor a Cioloș-kormány beiktatásáról szóló tegnapi parlamenti szavazás előtt. A tavaly decemberi választások után stabilitást, fejlődést ígértek, ehelyett most végeláthatatlan cirkusz, botrányok, veszekedések uralják a politikai életet.

Ahogy várható volt, a parlament nem szavazta meg Dacian Cioloș egyszínű USR-s kormányát. A szerdai ülésen csupán 88 képviselő szavazott bizalmat a kormányjavaslatra, 184-en pedig ellene szavaztak, amikor legalább 234 szavazatra lett volna szükség. A szavazás a politikai pártok súlyút tükrözi, a PSD és az AUR testületileg ellene szavaztak, miközben mellette csupán az USR 80 … → olvasásának folytatása

A mioritikus parlament ezekben a percekben söpörte le a pályáról az USR-s kisebbségi kormánycsírát. Csodás, nem? Emlékeztetőként: Dacian Cioloș urat éppen az a Klaus Iohannis álkisebbségi államelnök kérte fel kormányalakításra (a bizalmatlansági indítvánnyal elkaszált Cîțu-kormány helyére), aki aztán továbbra is Florin Cîțut, no meg a sajátjának tekintett liberális pártot támogatta.

Többszáz halott. Naponta. Hetente eltűnik egy községnyi ember – életét veszti a koronavírus-járvány miatt. A kórházak túlterheléséről szóló hírek már közhelynek számítanak, a halálhírekről szóló posztok alá vigyorgó emotikonokat lök be az egyéni szabadságjoguktól megrészegült tudatlanok tömege.

Németországban elvi megállapodás született a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) között arról, hogy az elkövetkező négy évben együtt fognak kormányozni. Ezt pénteken Berlinben jelentették be a pártok képviselői közös sajtóértekezletükön. Mint elmondták, a jövő héten megkezdődnek a tárgyalások a kormányprogramról és a kabinet összetételéről.

Aki elolvassa a címet, kérem, ne lépjen tovább unottan megvonva a vállát, esetleg dühösen felszisszenve. Nem a szokásos – amúgy jogos – sirámokat fogom Romániáról elismételni, melyek úgysem találnak meghallgatásra soha, ezért nem is segítenek. Én valami csodaszépet, ráadásul mélyen bölcset fedeztem föl az egyik erdélyi kisváros egyik romantikusan kikövezett utcájában: egy rendkívüli műalkotás hevert … → olvasásának folytatása

Igen, olvashattak már róla, hogy Romániában bekövetkezett az, amitől mindannyian tartottunk: a humanitárius katasztrófa. Azelőtt pedig cikkeztünk arról is, hogy mi váltotta ezt ki: országunk fejlett medicinai ismeretekkel rendelkező lakossága hatvan százalékának nem áll szándékában beoltatni magát (tisztelet a kivételnek, azoknak, akik egészségi okokból nem tehetik meg). Persze, fel lehet róni, hogy na, megint az … → olvasásának folytatása

A legjobb sehogy… – valahogy ilyen hangulatban terjeszthette hétfőn a parlament elé javasolt kormánya névsorát és programját Dacian Cioloș. Ha nem szavaz a törvényhozás bizalmat a kabinetnek, az uszéréseknek le kell nyelniük a békát, akarva-akaratlan kezére játszva ezáltal Klaus Iohannisnak, aki múlt héten váratlanul kormányalakításra kérte fel a liebling libik riválisának tartott USR-elnököt. Az államfő … → olvasásának folytatása

Talán évekig nem fogom tudni kitörölni emlékeim közül azt a hangot. Valami távoli, kiáltáson túli dimenzióból érkezett, hurrogásnak, pfújolásnak sem nagyon nevezhető, inkább hörgéshez állt közelebb. És azokat a szavakat, melyeket kimondani sem szabadna, nemhogy leírni. De leginkább azt a gyűlölettől eltorzult arcot, amint az igen tisztelt néző magából kikelve üvöltött.

MSZP helyett MZP: nem az egykori állampárt lesz Orbán Viktor kihívója a jövő tavaszi országgyűlési választásokon, hanem Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Záy Péter. Az eredetileg esélytelennek tekintett hétgyermekes (!) családapa nyerte meg az ellenzéki összefogás belső választását, ő lesz a hat párti ellenzéki koalíció miniszterelnök-jelöltje.

Klaus Iohannisnak eszébe jutott, hogy ő Romániának az elnöke, és ilyen minősélgében tennie kéne valamit az egyre brutálisabb járvány megfékezéséért. Tett is: belengette az újabb korlátozásokat. És ez még mindig a hír jobbik része, ugyanis több sebből vérzik az államfő mai nyilatkozata.

Centenáriumot ünnepeltek és felavatták Brassó első, a város magyar személyiségéről mintázott bronzszobrát. Tegnap volt száz éve, hogy Magyarpéterfalván megszületett Szikszay Jenő. Kiválása a világból, akárcsak kiválósága tiltakozás volt a szabadság nélküli Rend abszurditása, embertelensége ellen.

Sokszor és sok összefüggésben elmondtuk és leírtuk már, hogy ha a magyar közösséggel akár csak érintõlegesen összefügg egy ügy, akkor arra kell számítani, hogy az abban eljáró romániai bíróságok a legapróbb lelkiismeretfurdalás nélkül áthágnak bármilyen jogszabályt (kezdve az alkotmánnyal), s úgy ítélkeznek.

Hogy a nyugat-európai migránsok („hivatalosan” az egytől-egyig menekültek) integrációjának folyamata korántsem olyan zökkenőmentes, mint amilyennek a nyugati sajtó szeretné beállítani, azt legvilágosabban talán az Özoguz-botrány világíthatja meg.

Humanitárius katasztrófának nevezték az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei a romániai járványhelyzetet. A WHO katasztrófákkal és orvosi vészhelyzetekkel foglalkozó szakértőket küldött Romániába, hogy próbálják megoldani a Covid-válságot.

A remény hal meg utoljára, gondolhatta Dacian Cioloş, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, amikor kijelölt miniszterelnökként tegnap egy egyszínű, azaz kizárólag az USR politikusaiból álló kormány számára kért bizalmat a parlamenttől.

Kedves fészbúkos szabadságharcos Irénke néni! Azt mondja, hogy az oltási igazolások QR-kódjai arra szolgálnak, hogy a globálnemzetközi karvalybillgéccsoros rabszolgatartó világleigázó baljobbliberálbolsináci gyíkembermarslakó titkos szervezet követni tudja az igába hajtott emberek minden mozdulatát, mert ezt olvasta a világtitkainakmagyarázata.com honlapon.

Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Welt am Sonntag múlt heti számában már un. vendégkommentárjának címében is úgy véli, hogy a lengyel Alkotmánybíróság döntése, miszerint az Európai Bíróság ítéletei bizonyos esetekben nem kötelezőek Lengyelország számára, „Az Európai Unió végének kezdet”-ét jelentik. Lengyelország kizárja önmagát az európai jogrendszerből. Brüsszel – véli Barley – egyelőre csupán … → olvasásának folytatása

A józanul gondolkodók, a korábban az igazságszolgáltatásban vakon hívők kétségbeesve tekintenek szét ebben a felfordult világban. Még a demokrácia példaiként emlegetett országokban is. Az Egyesült Államokban csak most csitult le az a szinte fegyveres forradalommá szélesedett felhördülés, amit egy afroamerikai halála váltott ki. A rendőrség szabályosan járt el egy közismert bűnözővel szemben, mégis a fegyveres … → olvasásának folytatása

Az újságíró kap hideget, meleget. Van, amikor kitüntetik, van amikor letolják. Olyan is van, amikor lelövik. Az újságírás aktivizmussá válik egy olyan világban, amelyben az újságíróknak harcolniuk kell a tényekért – mondta pénteken Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíró arra reagálva, hogy idén ő lett a Nobel-békedíj egyik kitüntetettje, Dmitrij Muratov orosz újságíró mellett.

Készülhetnek a – főként vidéki – önkormányzatok: a héten várhatóan megrohanják az emberek a szociális ügyosztályokat, ugyanis a „sérülékeny fogyasztók” ezeknél nyújthatják be iratcsomóikat a fűtéstámogatásra, illetve -pótlékra. Ezeket külön-külön, de egyidejűleg is igényelhetik azok, akik jövedelem szempontjából beilleszkednek a 226-os törvény által meghatározott feltételrendszerbe. Lesznek sorok, kellemetlen meglepetések, amikor a feltételrendszerből kiderül, hogy mi … → olvasásának folytatása

Elképesztő az az arrogancia, kivagyiság és egyben kétszínűség, amivel a román hatóságok lassan naponta megnyilvánulnak „alattvalóikkal” szemben, folyamatosan felelősségteljes viselkedést kérve/követelve az egyszerű polgártól járványügyben, miközben pont ők azok, akik állandóan képesek erre alaposan rácáfolni.

Magyarország és Lengyelország segítségét nyújt a koronavírus-járvány miatt drámai, sőt, tragikus helyzetbe sodródott Romániának.

Amikor a romániai egészégügyi ellátási rendszer az ott dolgozók bármiféle áldozatos munkája ellenére recseg-ropog a koronavírus új hullámának a csapásai alatt, ugyancsak értékelendő, hogy a szegedi és a debreceni kórházak ötven súlyos beteget vesznek át, elsősorban a határszélről. Mint ahogyan az is a bizalomépítés és a segélynyújtás jele, hogy a múlt héten mozgatható lélegeztető készülékek … → olvasásának folytatása

Jó, hát akkor beszéljünk a reformokról, Főnök – mondta a titkos tanácsos, miközben szakálláról lesöpört egy nem létező, de annál makacsabb morzsát; edzett tárgyalófél volt, mintegy húsz éve titkolt és tanácsolt már, betéve ismerte a közelmúlt mímelt és elkapkodott törekvéseit ez irányban. Napirenden volt a megfeneklett kezdeményezésekkel, amelyek közül épp ő futtatott zátonyra jó párat. … → olvasásának folytatása

Több mint egy hónapja megkezdődött az iskola, és értesüléseink szerint a napokban rendeződik az ingázó diákok utazási költségeinek a támogatása. Ami nagyon időszerű már, hiszen vannak olyan nehéz anyagi körülmények között élő vidéki családok Marosvásárhelyhez közeli vagy távolabbi településeken, amelyekben két, sőt három középiskolás diák utazási költségeit kell fedezni mindennap. A vonatkozó miniszteri rendelet részben … → olvasásának folytatása

Régóta tudjuk már, hogy a román politikában tényleg bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is: a tegnap még a legnagyobb ellenségnek kikiáltott párttal holnap lazán össze lehet bútorozni, a kampányban puszipajtásként harcoló alakulatok pedig úgy csapnak össze egyik pillanatról a másikra, mintha a legnagyobb riválisok lennének.

Innentől kezdve bármi lehetséges – csupán a katarzis kizárt, a választó pedig rá kell ébredjen, hogy cserbenhagyták. Az alternatív univerzumban, amelyet az elmúlt időszakban felépített Klaus Iohannis államfő, bekövetkezett a „cápaugrás”, ez volt az utolsó elkapható szalmaszál azelőtt, hogy bejelentené, már ő sem látja a sztori végét.

A kormányalakítással megbízott Dacian Cioloş a régi koalíciót foltozná össze, mielőtt a kormánybuktatásban sikeres szövetségeseivel tárgyalna. Ezt mutatja, hogy kedden mindenekelőtt a régi koalíciós partnereit környékezte meg. Az USR elnöke a PNL-t és az RMDSZ-t, illetve a kisebbségek frakcióját hívta kormányalakítási tárgyalásokra.

Dacian Cioloș felkérése a miniszterelnök-jelöltségre némileg meglepő, hiszen senki nem számított ennyire mélyen szántó taktikázásra Klaus Iohannis elnök részéről. Első látásra úgy tűnhet, hogy az elnök hirtelen irányt változtatott és kivezette az események alakulását a politikai játszmák terepéről, de ez csak a látszat. Valójában nem azért jelölte Cioloșt kormányfőnek, mert azt szeretné, hogy valóban ismét … → olvasásának folytatása

Mikor naponta százával halnak meg emberek, mert a politikai döntéshozók által krónikusan elhanyagolt és alulfinanszírozott hazai egészségügyi rendszer képtelen minden beteget egyenlő túlélési esélyekhez juttatni, Dan Vîlceanu ügyvivő pénzügyminiszter azzal a váratlan ,,problémával” állt elő, hogy a jó keresetűek igen magas egészségbiztosítást fizetnek, ámde ugyanazt a (gyenge színvonalú) ellátást kapják, mint a kis jövedelműek.

Folyamatosan ugyanazzal a gonddal küzd a város, amit látszólag senki nem akar mihamarabb megoldani. Az Európai Unió támasztotta elvárásaihoz igazodva az ország települései, falvai és városai egyre nagyobb hangsúlyt igyekeznek fektetni a környezetszennyezés csökkentésére, a szelektív hulladékgyűjtésre és a hulladékok újrafelhasználására. Bár más országokhoz mérten igencsak gyerekcipőben járunk, miközben az önkormányzatok a környezettudatosság lakosságba plántálásán … → olvasásának folytatása

Az emberek azt kérdik, mire vágynak a felelős politikusok, mivel a felajánlott megoldások nem egy legitim és működőképes kormány irányába mutatnak.

Na, ez az a kérdés, amire ma még senki sem tudja a választ. Mi több, az sem biztos, hogy amikor lesz kormány, akkor tényleg van, és ezt csak az érti, aki itt született. Megpróbálom összefoglalni, hogy mi történt eddig kormányválság fronton, bár tisztában vagyok bele, hogy átlagállampolgárként ehhez annyira kevés vagyok, mint dobostortában a ritmusérzék.

Tessenek elképzelni, hogy Esztergom alatt együtt isznak Balassi Bálinttal, vagy a margitszigeti tölgyek alatt sétálgatnak Arany Jánossal, esetleg hazakísérik a Három hollóból a holtrészeg Ady Endrét.

Lassan lejáró szavatosságú államelnökünknek néhány éve sikerült az a ritka performansz, hogy – németként románnál jobb románná válva – egy hangsúlyosan nemzeti állam első emberévé avanzsáljon. Klaus Iohannis (született Johannis) ma már a Román Köztársaság elnöke. Második ciklusát tölti.

Még szeptember 15–27. között készített egy felmérést az INSCOP közvélemény-kutató intézet, amely szerint a romániai lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba tart az ország. De a buta nép vajon honnan tudja, hogy merre a jó irány, mikor okos politikusaink – úgy látszik – nem is sejtik?

Miközben az Európai Unió vezetőinek átgondolatlan zöldítési programja a kontinens számos országában az egekbe emelte az energiaárakat, Romániában nem csak ez okoz súlyos gondokat.

Figyelem! Ez a szöveg egy pamflet, amely szándéka szerint nem kímél senkit, aki nem érdemes kíméletre.

Romániát legyőzte a koronavírus és az oltatlanok nagy aránya. Napok óta ez a gondolat foglalkoztat az egyre nagyobb esetszámok és aggasztóan növekedő fertőzési mutatók láttán-hallatán. Sajnos, erre a magas fertőzöttségi arányra számítanunk kellett az alacsony – alig harmincszázalékos – országos beoltottsági arány tükrében.