EuroCom – Romániai Sajtófigyelő

Kolozsvárnak van két stadionja. Az egyik a völgyben (a megyei tanács tulajdonában levő Aréna, a Kolozsvári U „otthona”), a másik a hegyen (a fellegvári CFR-stadion, amely a klubé). A balladák világában ez már eleve konfliktuális helyzetre utal: a hegyi vár a völgyi vár ellen, ugye. De Klúzsnapoka toleráns és multikulti tája nem baljós balladák földje, … → olvasásának folytatása

Hiába, a kiérdemesült szekus is ember. Őt is elkaphatja a nosztalgia azon idők után, amikor – a kommunista párt ökleként számontartott titkosrendőrség tagjaként – rettegett, kiemelt kaszt részeseként élhetett, és dúskálhatott az olyan javakban, amelyekről az átlagemberek legfeljebb csak ábrándozhattak.

Ma az Egyesült Államok és a nagyobb uniós tagállamok vezetőinek, valamint az Európai Parlament képviselői többségének, a fősodornak szava irányadó a világban, és aki esetleg más véleményen van, az gondolja meg kétszer is, miket mond. Vagy gondol. Ha nem, úgy jár, mint volt külügyminiszterünk, a filozófus, egyetemi tanár, volt tanügyminiszter stb. Andrei Marga, akiről újsütetű … → olvasásának folytatása

Részleges mozgósítást rendelt el Oroszország elnöke. A számbelileg mintegy 300 ezer tartalékos hadrendbe állítása várható és kiszámítható ellenlépése volt az utóbbi hetek ukrán előretörésének, amely során – hathatós nyugati segítséggel – 6000 négyzetkilométer kiterjedésű területet foglaltak vissza az oroszoktól. Az intézkedés meghozatalának és közzétételének időpontjaként az orosz államiság megszületésének 1160. évfordulóját választották – nyilván nem … → olvasásának folytatása

Rosszul mennek a dolgok az orosz–ukrán fronton, most éppen az oroszok szempontjából. Az ukránok az utóbbi napokban jelentősen előretörtek és hatalmas területeket szabadítottak fel az orosz uralom alól. Válaszul most Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte Oroszországban a részleges mozgósítást és arra is felhívta a figyelmet, hogy szükség esetén a nukleáris fegyverek bevetésétől sem riad vissza. … → olvasásának folytatása

Régi ötletről készül lefújni a port a kormányzat azáltal, hogy a pénzügyi tárca sajtóhírek szerint elkészítette az új állami fejlesztési bank létrehozását célzó kormányrendelet tervezetét. Ezen valamikor nagyon összevesztek a ma együtt kormányzó koalíciós partnerek, de aztán a jelek szerint sikerült kiegyezni, de a kezdeményezéshez egyelőre kár vérmes reményeket fűzni.

Az olvasók többsége valószínűleg nem tudja, hogy van az RMDSZ-nek egy hírlevele, amit ímélben küldenek ki a médiának, naponta akár többször is. Elvileg amolyan hírszolgáltatás, valójában sikerpropaganda, amely kizárólag az RMDSZ eredményeiről számol be: kiharcoltuk, elértük, biztosítjuk, felépítjük, megmentjük, fellépünk, és így tovább ebben a regiszterben.

A hazai tengerparttól sokan irtóznak. Bevallom, szinte harmincöt éve, gyerekkorom óta én sem voltam. Egészen mostanig, amikor a repülős utazások körül tapasztalt problémák miatt kézenfekvőbbnek tűnt kipróbálni a Fekete-tengert. Mégpedig itthon és nem Bulgáriában. Kételyeim voltak. Fel voltam készülve a legrosszabbra, hiszen a hírekből csak azt lehet hallani, hogy hol ételmérgezést kaptak a turisták, hol … → olvasásának folytatása

A részleges mozgósítás elrendelésével Vlagyimir Putyin orosz elnök tulajdonképpen beismerte, hogy az Ukrajna elleni eddigi orosz hadművelet kudarcot vallott. A hadüzenet nélküli háború eddig sem úgy zajlott, ahogy azt a Kreml stratégái elképzelték, hiszen a Kijev ellen indított műveleteket néhány hét után le kellett fújni annak nyomán, hogy az amerikai és számos más nyugati hírszerzés … → olvasásának folytatása

Szakértők körében nem számít különösebb meglepetésnek, hogy Vlagyimir Putyin tegnap részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban.

A párizsi Eiffel-torony mellett a Louvre múzeum és a versailles-i kastély díszkivilágítását korábban lekapcsolják. Franciaország kulturális minisztere, (a libanoni származású – szerk. megj.) Rima Abdul Malak a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: ez jelképes intézkedés, annak érdekében, hogy a lakosságot energiatakarékosságra ösztönözzék.

Felmérést végez az Országos Útügyi Vállalat Románia összes országútján, gyorsforgalmi útján és autópályáján azzal kapcsolatosan, hogy milyen a forgalomsűrűség. A meghirdetett cél: a jövőbeni beruházások optimalizálása, illetve a költségvetés és a fejlesztési stratégiák ehhez való igazítása. Statisztikai módszerekkel fognak „mérni” az útügy és a forgalmi rendőrség emberei. A szeptember 28-án kezdődő akció során „statisztikai” szempontok … → olvasásának folytatása

Ahogy másutt is. Csakhogy itt nem a magyar történelmet írták át. Hanem a románt.

Az egyik Facebook-buborékban ismét fellángolt a vita: megoldást jelentene-e a klímaváltozás, a túlnépesedés keltette gondokra, ha a fiatal lányok nem szülnének gyermeket. A megosztó kérdést az amerikai kongresszus demokrata képviselője, Alexandria Ocasio-Cortez vetette fel: vajon szabad-e gyermeket szülni egy ilyen világra, és kitenni mindazoknak a viszontagságoknak, amelyekkel egy melegedő bolygón kénytelen lesz szembenézni.

Bő fél évvel ezelőtt keresett meg dr. Reisinger János irodalomtörténész azzal a javaslattal, hogy Ana Blandiana közelgő nyolcvanadik születésnapjára jelentessük meg a költő verseinek, esszéinek magyarra fordított válogatását. Ana Blandiana költészetét magam is szerettem, gyakran mélyültem el gondolatiságába, így azonnal igent mondtam.

Az erdélyi magyar közösség sorsa akkor fordul jobbra, e közösség tagjai akkor tekinthetnek bizakodóbban jövőjükre, amikor önálló intézményként újra megnyithatja kapuit a marosvásárhelyi katolikus iskola: ez a több évszázados múltra visszatekintő egyházi tanoda némiképp a lakmuszpapírhoz hasonlítható, mely savak hatására vörös, lúgok hatására pedig kék színűvé változik.

A békeszerető ember (sajnos nem mind vagyunk azok) már a szó szoros értelmében retteg a tévé hírműsoraitól, vagy a lapok hírrovataitól. Nem pusztán az orosz–ukrán háború végeérhetetlen szörnyűségei miatt, de amiatt is, hogy nincs nap, melyen nem bukkannának fel újabb és újabb háborús konfliktusok. A legtöbb ember számára 100-200 halott lassan már annyi, mint néhány … → olvasásának folytatása

Vajon akad sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi (stb.) magyar ember, aki a dél-romániai Slobozia városban magyarul próbálna sütőport kérni (feltéve, ha nem önkiszolgálóban vásárol), vagy a polgármesteri hivatalban magyarul köszönni, magyar nyelvű kérvényt iktatni? Aligha. És ha mégis akad, talán nem árt őt megvizsgáltatni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének legutóbbi évösszefoglalóján a teljes brüsszeli apparátus ukrajnai színekbe öltözve tiltakozott az ukrán demokrácia elleni orosz agresszió ellen. Ha a giccs határát súroló színpadias külsőségektől eltekintünk, joggal. Oroszország tényleg megbocsájthatatlan hibát követett el, amikor hadüzenet nélkül megtámadta Ukrajnát. S ez akkor is igaz, ha Oroszországot a NATO jó … → olvasásának folytatása

Számos más európai országhoz képest jóval kedvezőbb helyzetből várja a telet az Oroszországból érkező földgázra rosszabb esetben alig, jobb esetben egyáltalán nem szoruló Románia –, hogy végül a természeti adottságokból fakadó előnyét sikerül-e megőriznie, az már javarészt az ország döntéshozóin múlik.

Nemzedékemet, a mai hatvan-hetveneseket, de a fiatalabbakat is alaposan megtréfálta a történelmi fordulat, de nem járt másképpen az európai uniós csatlakozást a kétezres években megszavazó honi többség többi része sem. A szocializmus összeomlását harminc-negyven évesen megérő értelmiségre furcsa fintort vetnek ma egykori olyan vezérfogalmai, mint a népszolgálat, a néptestvériség, a kisebbségi jogegyenlőség, a kollektív méltóság … → olvasásának folytatása

Bár még nem vagyunk választási évben, a politikusok kampányban vannak. Hadakoznak egymással, ígérnek fűt-fát, amiről aztán rendre megfeledkeznek. Az emberek egy ideig türelmesen várnak, ám miután látják, hogy minden ígéret üres szólam volt, elfogy a türelmük, és – ahogy most is történik – az utcára vonulnak, dühösen, erőszakosan kiáltják (pusztába?) a világba sérelmeiket.

Stefan Aust, a német Die Welt neves kiadója és Németország az egyik legjelentősebb véleményformáló személyisége – Jörn Lauterbachnak adott interjújában – az ismét nekilódult migráció ügyében emelt szót. Hosszan sorolja azokat az érveket, melyek szükségessé tennék a menekült és a bevándorló közti világos különbségtételt, sőt a legális bevándorlás esetében is (anélkül, hogy nevén nevezné a … → olvasásának folytatása

Kíváncsisággal vegyes aggodalommal várjuk, vajon mikor telik el egy olyan félév, horribile dictu: egy egész esztendő Romániában, amikor nem üt ki kórháztűz az országban. Majdnem újra tragédia történt: ezúttal a temesvári gyermekkórházból kellett 42 gyereket és 41 felnőttet kimenteni a hét végén, miután sűrű füst kelet.

A Securitate győzött, hisz dicsőítő emlékművet mindig a győzteseknek emelnek, a vesztesek legfennebb elföldelhetik halottaikat, jegyzi meg keserűen a kommunizmus bűntetteit vizsgáló egyik legismertebb és elismertebb történész, Marius Oprea annak kapcsán, hogy a múlt héten felavatták a piteşti-i Hősök temetőjében az egykori titkosszolgálat, a Securitate „hőseinek” szentelt emlékművet.

„Megérett a világ a pusztulásra” – fakad ki sokszor kétségbeesésében az abnormális korban élő normálisan gondolkodó ember, amikor a sokadik olyan társadalmi jelenséggel találkozik, amit egyszerűen nem tud feldolgozni morálisan és/vagy intellektuálisan.

Sok még a tennivaló Romániában a korrupcióellenes küzdelem terén – így fogalmazott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének minapi országjelentése.

Ha minden jól megy, rendeződött a nagyváradi Nicolae Bălcescu-iskolában kirobbantott szegregációs műbotrány, miután egy megállapodás nyomán a kilenc magyar osztály végre átköltözhetett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által felajánlott, felújított épületbe. A nem létező szegregációról szóló vádak eloszlatása érdekében még egy termet kialakítanak, hogy abban egy román osztály is helyet kaphasson.

A február óta tartó orosz–ukrán háború/denazifikálás/konfliktus (tetszés szerint) felforgatta és átalakította a nyersanyagpiacot. Meglehetősen racionális jóslatok szerint az eddigi életünket is felforgatja. Szankciók, gázvezeték-elzárás, ismerjük a történteket. Alternatív beszállítók után kutatva a nyugati országok elkezdtek érdeklődni a közel-keleten.

Aki sokat jár, sokat lát. S mert az embernek néha olyan helyeken is meg kell fordulnia, ahová különben nem szívesen látogat el, hát ott is szétnéz. Ilyen hely lett az ispotály – az ember ahogy öregszik, egyre gyakrabban jár vissza oda.

Einsteinnak tulajdonítják azt a mondást, hogy “Két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség, bár a világegyetemben nem vagyok biztos.”

Születésem éve baljós jelekkel indult Erdélyben, a diktatúra gépezete felgyorsította a leszámolás már meglévő gépezetét, így június 21-én elsőként Márton Áront püspököt tartóztatják le egy megrendezett autódefekt közben. (Akit különben alig nyolc napra rá XII. Pius pápa címzetes érsekké léptet elő, jelezvén, tudnak az eseményről.) Hatra-vakra jelennek meg a felgyorsult időben a törvények és rendeletek, … → olvasásának folytatása

Az összes lehetséges törvényes lehetőséget kihasználva támadja meg azokat a románellenes törvényeket, amelyek „súlyosan sértik Románia integritását, szuverenitását és a románok mindennapi életét”. Megtámadja azokat a kormányhatározatokat, sürgősségi kormányrendeleteket, törvényeket, amelyeket rabszolgaságba döntőknek és a románok érdekeivel ellentétesnek tartanak – olvasható egyebek között a politikai élet egyik „kalapácsembere” által aláírt közleményben.

Sajnos, nem vettük komolyan a szélsőséges román szervezetek és hangadóik már néhány éve tartó riogatását, miszerint Magyarország Erdély felvásárlásába fogott. Annak ellenére sem, hogy már tudnunk kéne, a rémhírterjesztés a román titkosszolgálatok által irányított magyarellenes diverzió részét képezi.

Egymásnak estek a román politikusok annak kapcsán, hogy kell-e vagy sem takarékosságra buzdítani a lakosságot a várhatóan nehéz tél elkövetkező hónapjaiban, és amint azt már megszokhattuk, a populizmus ismét felülírta a józan ész számításait. Sokan közülük úgy érzik, hogy a pazarlás ellen szólni is vétek, hisz „ez a szegény nép” Ceaușescu alatt kellően megszenvedte a … → olvasásának folytatása

A közbeszédben is gyakran felmerül a nyugati világ mai helyzete és a Római Birodalom bukása közti analógia. Újabban azonban a történészek figyelme is egyre inkább az első látásra felületesnek tűnő analógia részleteire terelődik. Fokozatosan kiderül, hogy a hasonlóságok mélyebbek annál, mint amilyennek a közbeszéd vélhetné.

Próbáltam elhessegetni rossz érzésemet, hogy a világ kormányhídjára felkapaszkodott „elit” vissza akar küldeni a középkorba, holmi rosszul értelmezett politikai korrektség, szociális érzékenység nevében. Hiába.

Új hét, új meglepetés az oktatásban. Most éppen az, hogy a vidékről ingázó középiskolások szociális ösztöndíját hirtelen levágta a minisztérium. Minden előkészítés és magyarázat nélkül, mert így megy ez nálunk, amióta Sorin Cîmpeanu tárcavezető nekilátott a Klaus Iohannis államfő által meghirdetett Művelt/Képzett/Tanult Románia program megvalósításának. Ez a jelek szerint homlokegyenest az ellenkezője lesz mindannak, amit … → olvasásának folytatása

Szaharov-díjra jelöli az ukrán népet és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az Európai Néppárt (EPP) – jelentette be a politikai alakulat frakciója. Indoklásuk szerint nincs kétségük afelől, hogy „Ukrajna bátor népe, élükön Volodimir Zelenszkij elnökkel” ezt megérdemli, mert „továbbra is nap mint nap védik az európai értékeket a harctereken”.

A katalánok a spanyol államon belüli nemzeti kisebbség, amelynek „jogos ügye” van, mivel szuverén államként kell megalakulnia oly módon, hogy garantálni tudja polgárai alapvető demokratikus és szociális jogait – írja a Krónikának elküldött írásában Jordi Oriola Folch katalán újságíró.

Hosszú időn át úgy tűnt, hogy a lengyel–magyar partneri viszonyt semmi nem tudja megbontani. A lengyel–magyar történelmet sok-sok évszázados közös küzdelem szövi át meg át. Még a hitleri hadsereggel való szövetségesi viszony, s a németek segítségével létrejött Bécsi Döntés sem tudta a Lengyelországban állomásozó magyar csapatokat megakadályozni abban, hogy menekülési folyosókat nyissanak a bajba került … → olvasásának folytatása

Az éves inflációs ráta 2022 augusztusában 15,3% volt. A fogyasztói árak átlagos változási üteme az elmúlt 12 hónapban (2021. szeptember – 2022. augusztus) az előző 12 hónaphoz (2020. szeptember – 2021. augusztus) viszonyítva 11,0% – áll az Országos Statisztikai Hivatal (INS) minapi közleményében.

Hozzád, eléd jöttünk, sajnos üres kézzel – talán ez volt az egyik kulcsmondat, mely elhangzott szombaton Sepsiszentgyörgyön a  Mihály Vitéz-szoborcsoport szomszédságában, Vaszi Jánoska emlékműve avatóján.

Hadd kezdjem egy pozitívummal. Ugye, a felvilágosult, minden áron, de főleg az együtt élő kisebbségi közösségek hátán újemberkedő kommunista rezsim 1961-ben fogta a kolozsvári Farkas és Egyetem utca sarkán álló Mária-oszlopot (nem mellesleg, a fogadalmi oszlop a kincses város legrégebbi köztéri szobra) és kirakta valahová a semmibe. Aztán olyan 70 évvel később, a Farkas utca … → olvasásának folytatása

Minap Nagybányán jártam. Örömmel tértem vissza a ritkán, de annál nagyobb kíváncsisággal és jóleső érzéssel felkeresett nagyvárosba. Nagyon szeretem a hangulatát, a művésztelep kisugárzását érezni minduntalan, a Szent István-torony, vagy református templom tornya vörös toronysisakjával talán a képzőművészeti alkotásokon leggyakrabban megörökített két épület Erdélyben, alakjuk mindegyre feltűnik vagy felsejlik a Nagybányán élt és alkotott, no … → olvasásának folytatása

Az anyaországi ellenzék a Mi Hazánk kivételével több ciklus óta alapból mindent kontráz, amit a kormány csinál, az sem számít, ha időközben saját korábbi álláspontjával kerül szembe, és az sem, ha a valóság meghatározó elemeit kell letagadnia ehhez szemrebbenés nélkül. Ez önmagában akár szórakoztató is lehetne, viszont vannak olyan kérdések, amikor a valóságtagadás, a téveszmék … → olvasásának folytatása

Az 1989-es rendszerváltás óta a gyárak megszűnésével gyakorlatilag leállt az ipari termelés, ezért Romániában mindenki kereskedik – az idősebb nemzedék részéről elhangzó gyakori panasz ez.

Napok óta a fapados kék légitársaság botrányán csámcsog a sajtó, bár a kabarénézők közül a röptereken rekedt utasok mosolya biztosan nem őszinte. És az adófizetőké sem lehet, mert két éve háromszáz millióval finanszírozták meg ezt az egész, Caragiale tollára méltó történetet.

Nem hozott azonnali áttörést Novák Katalin bukaresti látogatása a román-magyar kapcsolatokban, de megteremtette a lehetőségét, hogy a közeljövőben kedvező fejleményekre számítsunk ebben a meglehetősen viharos és jeges viszonyban. Az államközi kapcsolatok terén régóta gondok vannak.

Nehéz feloldani a régi feszültségeket, különösképpen, ha azok két nemzetet, két államot terhelnek. Mégis, politikai és társadalmi tekintetben egyetlen út járható: a párbeszéd útja. Akkor is, ha ez esetenként bonyolultnak, netán reménytelennek tűnik. Csakis a párbeszéd, az együtt gondolkodás vezethet eredményre Románia és Magyarország, a román és a magyar nemzet esetében is. Ehhez persze azt … → olvasásának folytatása