EuroCom – Romániai Sajtófigyelő

Nemcsak az elemzői, hanem a politikai közegben is vitát váltott ki a kormány szerdán bemutatott tízéves gazdaságélénkítő terve. A magukat ellenzékbe manőverező, de parlamenti többséggel rendelkező szocdemek szerint a liberális csapat lemásolta az ő kormányprogramjukat, és azzal szeretne ékeskedni. Van is benne valami, mert a két dokumentum számos ponton igencsak hasonlít egymásra. De nem itt … → olvasásának folytatása

Kína a Szovjetunió tökéletesített változata. Joszif Visszarionovics Sztálin megnyalta volna mind a tíz ujját, ha a mai Kínában uralkodhatott volna. Neki még többé-kevésbé megbízható besúgókra kellet alapoznia. Így aztán folytonos halálfélelemben élt. Következésként folytonosan gyilkolnia kellett.

Hatalomra kerülése után nyolc hónappal a liberális kormány még mindig csak az elemzéseknél tart, megoldások még olyan kérdésekben is csak az ígéretek szintjén mutatkoznak, amelyeket nem befolyásolt lényegesen a koronavírus-járvány.

Az SZNT nemzeti régiós kezdeményezésének kampányfőnökével beszélgettünk a közelgő európai aláírásgyűjtés kihívásairól. Azt is elárulta, ki lesz az angol nyelvű kampányuk reklámarca.

Ebben az országban a koronavírus-járvány előtt is rémálom volt a millió sebből vérző egészségügyi rendszer „karmai” közé kerülni, hát még most, amikor feje tetejére állt minden, és irdatlan káosz uralja az egészségügyi viszonyokat.

A minap terjedt el a hír, miszerint a koronavírus-járvány alatt valakik több európai parlamenti képviselő irodájából értékes tárgyakat loptak el. A lopássorozat majdnem száz EP-képviselőt érintett. Az történt, hogy az elmúlt hat hétben – miután David Sassoli, az EP elnöke a koronavírus-válság miatt elrendelte a brüsszeli központ lezárását, és arra kérte a képviselőket, hogy otthon … → olvasásának folytatása

Szinte már fel sem tűnik, úgy megszoktuk, olyannyira bevett gyakorlattá vált Romániában, hogy az ország vezetői élen járnak a nem egyszer saját maguk hozta törvények kijátszásában. Majdhogynem minden napra jut egy-egy olyan nyilatkozat, hír, amit normális országban nem is nagyon tudnának értelmezni, olyannyira ellentétes az Európában mostanság meglehetősen divatossá vált jogállamiság alapelveivel.

Feljegyezték, hogy a két világháború közötti Romániában egy moldvai faluba érkezett a Liberális Párt képviselőjelöltje. Ígért fűt-fát, toronyórát láncostól, de az atyafiak szemében látta, hogy nem győzte meg őket. Faggatózott, mire kiderült, hogy előtte ott járt a faluban a parasztpárti jelölt, aki ígéreteit egy-egy húszassal is megtoldotta. Népbutításban, parasztvakításban akkor is elől jártak az elöljárók … → olvasásának folytatása

Olvasom a statisztikákat, és kiderül, hogy általános az elégedettség az idei érettségi (64,5 százalékos átmenési arány) és kisérettségi (73,7 százalék) eredményeit illetően. Véleményem szerint az elégedettségre elsősorban az adhat okot, hogy egyáltalán megtartották a cikluszáró vizsgát, és az érettségi is lezajlott. Ezért mindenképpen elismerés illeti a szakmai és politikai döntéshozókat. Miután bebizonyosodott, hogy a járványügyi … → olvasásának folytatása

Románia újjáépítése hangzatos címet viseli a kormány és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gazdaságélénkítő csomagja, amelyre a kabinet immár hónapok óta készülődött. A liberálisok azzal hitegették a lakosságot, hogy nemsokára előrukkolnak egy átfogó gazdasági tervvel, amely segít a koronavírus miatt megbetegedett gazdaság újraindításában. A kormány amúgy tényleg nagyszabású valamivel rukkolt elő, olyan bombasztikus számokkal, amivel … → olvasásának folytatása

Romániában a demokrácia, a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok rendszere minden politikai erőnek csak ellenzékben fontos. Ahogy hatalomra kerülnek, megkezdődik az ujjal mutogatás, a vádaskodás, hibáikért, rossz döntéseikért mindig más okolható, szemrebbenés nélkül felszámolnának, kedvükre alakítanának át fontos alapintézményeket.

A parlament, az alkotmánybíróság, a pártok éveken át nem találtak megoldást a speciális nyugdíjak országos felháborodást keltő kérdésére.

Több mint százmilliárd eurós, tíz évre szóló gazdaságfejlesztési tervet mutatott be a kormány. Egy ekkora távra szóló, komoly hatástanulmányokkal alátámasztott dokumentum lehetne is egy olyan kiindulási pont, amelyre alapozva ezt a jobb sorsra érdemes országot és adófizetőinek életszínvonalát közelebb lehetne vinni az irigyelt nyugati országokban tapasztalhatóhoz. Viszont amikor azonnal alkalmazható mentőlépésekre is képtelen érdemben a … → olvasásának folytatása

Mivel a bukaresti külügy érdemben nem tud változtatni a németországi húsiparban rendkívül nehéz körülmények között dolgozó, kizsákmányolt és koronavírus-fertőzésnek fokozottan kitett román állampolgárok sorsán, ezért inkább a budapesti kormány Erdélyi Gazdaságfejlesztési Programját ostorozza.

Olvasom, hogy a derék Titus Corlățean (PSD-s szenátor, ex-külügyér) aggódik. Fel is kapom a fejem: nocsak, hát most épp miért szorong a jó honatya? Ugye, kicsit korábban azért aggódott, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter machinációi nyomán Klaus Ionopotchivanoc álkisebbségi államelnök nem hirdette ki az egyébként épp Corlățean mester által kezdeményezett „nemzetmentő” Trianon-törvényt.

Idén még az is érdeklődve várta a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek érettségi vizsgája eredményeinek kifüggesztését, akit közvetlenül nem érintett a dolog: nem családtag, vagy diákjaiért aggódó tanár. Ezúttal mindenki féltette a fiatalokat. Először azért, mert az elmúlt időszakban egyes politikusok nem egyszer kilátásba helyezték a tanév befagyasztását, amiből aztán Istennek hála, nem lett semmi.

A lakossági bojkott lehetne a leghatásosabb a nyelvi jogokat sértő üzletek ellen – véli a Kétnyelvűséget a kereskedelemben projektfelelőse.

Háromszázhuszonhat új koronavírusos esetet igazoltak Romániában, és ezzel 27 296-ra nőtt a fertőzöttek száma, jelenleg 222 beteget ápolnak az intenzív osztályon, a fertőzöttek közül 20749-et kiengedtek a kórházból, közülük 19 314 pácienst gyógyultnak nyilvánítottak, eddig 722 697 koronavírustesztet végeztek el Romániában. Ezt zúdította a nyakunkba szerdán a bukaresti média.

Elvitatni, alapból megkérdőjelezni nem lehet, vagy másként fogalmazva: kontraproduktív lenne. A folyamatra viszont érdemes reflektálni: indítékait és következményeit egyaránt kielemezve, talán a reméltnél tágabb összefüggések is előtérbe kerülnek – és közelebb kerülünk ahhoz, hogy érteni véljük a román nemzeti panteon legutóbbi csarnokbővítési kísérleteit.

„Vadnyugtalanítóan” fortyognak a közállapotok miatt aggódó marosvásárhelyiek. Három évtized alatt a város térvesztése egyre fájóbb lett. Mindenki elhúzott mellettünk, lassan már az egykori, oly büszkén emlegetett Székelyföld központja szerepet is mások veszik, vették át. Nem csoda, hogy a fényévekre csillogó kincses város elszippantja tehetséges fiataljainkat. Mi pedig keserű belenyugvással konstatáljuk a vagyonosodó politikai-vállalkozói szövetségek manipulatív … → olvasásának folytatása

Zöldre van a, zöldre van a bicikliút feeestve… Tudom, hogy nem pont így szól a nóta, de hát erről beszélnek már másfél hete Kolozsváron. Mármint a Dózsa György/Regele Ferdinand utcai zöldre festett bicikliútról, meg a piros-fehér átjárókról, amelyek a kerékpárúttal együtt nekünk, magyaroknak oly kedves színkombinációt eredményeznek.

Négy évvel ezelőtt, ugyancsak kampányban, sokan poénkodtak Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér nagyívű kormányprogramján, mely soha nem látott jólétet, fejlődést ígért. Még a legderűlátóbbak is azt mondták: túl szép, hogy igaz legyen, arra azonban elegendő volt, hogy az SZDP simán megnyerje a 2016-os választásokat.

Egy régi barátom – korántsem kétségbeesett – levélben értesített arról, hogy az orvosok nem valami szép jövőt jósolnak neki. Betegségébe előbb-utóbb bele fog halni. Igaz, ha szerencséje van, még évekig elhúzhatja. „Feloldhatatlan dilemma elé állítottak – írja. – Az nyilván soha nem volt titok számomra sem, hogy »előbb-utóbb« valamibe tényleg bele kell halnom. A kérdés … → olvasásának folytatása

Az kétségtelen, hogy a járvány nagyon komoly gond, de még ez sem jelenthet felhatalmazást a hatóságok képviselőinek a fenyegetőzésre. Egy működő jogállamban a katasztrófavédelmi hatóság főnökének illedelmesen jeleznék, hogy veheti a kalapját egy olyan nyilatkozat után, miszerint ha nem ügyelünk, majd a kórházban találkozunk, ahol a dokik fognak dönteni az életünkről.

Szigorkodik a kormányfő, keményebb fellépést sürget, mert az emberek túlságosan lazán veszik a még érvényben levő járványügyi korlátozásokat, és ez meglátszik a fertőzések növekvő számán.

Ha a járványhelyzet rosszabbra fordul, az semmiképp sem a koronavírus-válságot csöppet sem sorjamentesen kezelő kormány hibája lesz, hanem a lakosságé – ezzel a veretes gondolatmenettel örvendeztette meg a nyilvánosságot Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár annak nyomán, hogy az utóbbi napokban a hivatalos adatok tanúsága szerint ismét megnövekedett a fertőzések száma.

Olvasom, hogy Teodor Ţigan, az Országos Erdőgazdálkodási Hivatal – Romsilva igazgatója szerint azoknak a civil szervezeteknek a 90 százaléka, amelyek az illegális fakitermelésre és a falopásra szeretnék felhívni a figyelmet, „Románia-ellenes”, tevékenységét az ország határain kívülről finanszírozzák, annak érdekében, hogy Románia gazdasági fejlődését visszaszorítsák. Ţigan Németországot, Franciaországot és Ausztriát jelölte meg azon országok között, amelyeknek … → olvasásának folytatása

A napokban a Der Spiegel kommentálta (és teljes terjedelmében közzé is tette) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének legutóbbi jelentését. Az eredmény meglehetősen lehangoló. Azt persze már korábban is sejthettük, hogy az Unió állampolgárai nem, vagy csak mérsékelten bíznak az Unió intézményeiben. Ezen aligha lehet csodálkozni, hiszen ezen intézmények vezéralakjai valamiféle elefántcsonttoronyban élnek, s elvont eszméik … → olvasásának folytatása

Elgondolkodtatóak, de különösebben nem meglepőek annak a közvélemény-kutatásnak az eredményei, melyet a hónap elején az erdélyi magyarság körében végzett a SoDiSo Research. A szakmai szempontból nem reprezentatív felmérés fő következtetéseit olvasva az az érzésünk támad, hogy tulajdonképpen visszaigazolják mindazt, amit egyébként mi magunk is megfigyelhetünk szűkebb vagy tágabb környezetükben. A bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság, … → olvasásának folytatása

Sokszor a minimális tisztelet is hiányzik az emberi méltóságuktól megfosztott alkalmazottakkal szemben – egy multinacionális cég székelyföldi áruházában dolgozott kasszások meséltek a Transindexnek.

Aligha lehet indokolatlannak nevezni a kormány megbuktatására irányuló ellenzéki igyekezetet olyan körülmények között, hogy a kisebbségben kormányzó liberálisok egész pályás letámadást indítottak minden olyan jogállami intézmény ellen, ami nem az ő tenyerükből eszik.

“Némiképpen árnyaltabban fogalmazott a sakkvilágbajnok, Garri Kaszparov, aki úgy vélte, hogy a kommunizmus olyan, mint egy autoimmun betegség: nem önmagában véve halálos, de olyannyira legyengíti a szervezetet, hogy az könnyen áldozatul esik bármi más nyavalyának. Az egyén szintjén elsorvasztja az emberi lelket, közösségi szinten pedig elértékteleníti a sikeres, szabad társadalom értékeit.”

Csak haladunk lefele, lefele, ebben a mindenkit megbénító spirálban, és mi, magyarok is úgy teszünk, mintha ez lenne a természetes – vagy legalábbis, mintha nem tehetnénk ellene semmit. Ezért aztán meg sem próbálunk kitörni belőle, erre viszont rendkívül okos, szépnek tűnő, cinikus magyarázatokat tudunk felállítani, attól függően, hogy a spin-doktorok mit tanácsolnak a kommunikációs stábnak. … → olvasásának folytatása

Ha jobban belegondolunk, nem történt semmi azóta sem. Traian Băsescuról már tavaly májusban kimondta a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács, hogy Petrov fedőnév alatt jelentett a Securitaténak, aztán pár hónappal később a Bukaresti Ítélőtábla is megerősítette ezt – mégsem történt semmi.

Ó idők, ó erkölcsök! – kiálthat fel a boszorkányos szónoki tehetséggel megáldott ókori római író, filozófus szavaival az utas, aki Kolozsvárra érkezik. A kincses városba, amelynek egykori polgármestere, Köteles György, aki szerint Jézus is dák volt, minden, ami festhető volt, még a sétatéri padokat is piros-sárga-kék ruhába öltöztetve formálta a maga ultranacionalista képére Kolozsvárt.

Negyvenéves emlék és teher: az ígéretes pénzügyi szakember nyilván csak úgy kerülhetett az intézmény élére, ha „tágította” munkakörét, és bevállalt némi plusz melót a Szekunak. Bukarestben szolgáló brit diplomatákat nyomott fel, meg társait, akikkel naponta vitattak és oldottak meg profiljukba illő feladatokat. Több jelentés is van. Meg ellenőrzés: a fiúk nem hagyták a véletlenre meg … → olvasásának folytatása

A Békás-szoros immár a moldvai Neamt megyéhez tartozik, és nem Hargitához – úgy is mondhatnánk, mától a románoké az Oltárkő, a székelyek csak kirándulni mehetnek oda, haza semmiképp – mi több, a turizmusból származó bevételek is Nemt megyét illetik meg, és nem Gyergyószentmiklóst – számol be az elkeserítő hírről a Székelyhon.

Mondhatni semmi újat nem hozott a Román Akadémia úgynevezett LARICS osztálya által megrendelt felmérés. A főként Oroszországgal és Magyarországgal foglalkozó hírhedt akadémiai testület, amely meglehetősen hangzatos nevet visel (Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium) lényegében megerősítette a korábbi felmérések által is kimutatott eredményeket.

Már amikor elkezdték készíteni, sejteni lehetett a megyei önkormányzat cégek körében készített felmérésének eredményeit és következtetéseit. Bár ne lenne igazunk, de sejthetjük az utóéletét is: kibélelnek vele egy fiókot a kormány valamelyik irodájában, méltóképpen egy olyan fejtetőn álló országhoz, amelyben szinte mindenki mindenhez ért, de ez a szakértelem az eredményekben nem érhető tetten.

Bár tudjuk, a fociban semmi sem lehetetlen, azért a szerdai mérkőzés után azt is bátran kijelenthetjük: fél lábbal már a Román Kupa döntőjében van a Sepsi OSK. A szerdai, Jászvásár elleni meccsen meggyőző játékkal valósággal lehengerelte ellenfelét, pedig, akárcsak pár nappal korábban a bukaresti Dinamo otthonában, amikor a korán jött emberhátrány nehezítette a piros-fehérek dolgát, … → olvasásának folytatása

Mit tehet a terhes nő akkor, amikor a kórházakban előnyben részesülnek a koronavírusos betegek? Hol végezhetné el mondjuk a kötelező orvosi analíziseket, vagy az ultrahangos vizsgálatot, amely meggyőzhetné arról, hogy gyermeke rendesen fejlődik? Ugyan a Sürgősségi Helyzetek Főosztálya igyekezett megnyugtatni az érintetteket, hogy esetükben továbbra is érvényes maradnak a korábbi egészségügyi szolgáltatások – amelyek amúgy … → olvasásának folytatása

Futótűzként robbant bele a csöndes, délutáni sziesztánkba nejem internetes barangolásának híre: Bodor Paliszekus volt!

Klaus Iohannis román államfő megkapja az Aacheni Nemzetközi Nagy Károly Díjat, úgy tűnik, európai csodálóit semmi sem tántorítja el, hogy kitüntessék „dicsőséges érdemeiért”. A híres nyugati mérce, mint már annyiszor, ismét kettős: van, akinek bármit elnéznek, másnak – akit ellenségnek tekintenek – legjobb szándékait is kiforgatják.

Amikor Trump az úgynevezett antifákat terroristákként bélyegezte meg, és betiltásukat helyezte kilátásba, én is meghökkentem. Annak ellenére, hogy magyarországi „antifasisztákkal” már találkoztam. És bár az én családomban valamiféle örökletes tulajdonságnak számított az antifasizmus, az ellen, hogy az előbbiekkel egy húron pendülhetnék, a zsigereim tiltakoztak.

A szenátus kedden elfogadta az államfő kifogásait az újságíróknak adómentességet biztosító törvénnyel kapcsolatban. Iohannis szerint ugyanis egy bizonyos adónem bevezetésekor vagy egy adómentesítésre vonatkozó döntés jogszabályba foglalásakor a törvényhozóknak szem előtt kell tartaniuk olyan minimális feltételeket, mint a méltányosság, arányosság, észszerűség vagy diszkriminációmentesség. Szerinte a törvény indoklásából nem derül ki, hogy mely gazdasági-társadalmi szükségszerűség vagy … → olvasásának folytatása

Miközben a szavazópolgárok alternatív nyaralási forgatókönyveket eszkabálnak a járványügyi fejlemények függvényében, a politikum fokozódó lendülettel rendezkedik be az atipikus uborkaszezonra: gyűlnek a szignók a kormánybuktatáshoz, folytatódik a parlamenti szkanderezés (amennyiben lesz extratájmos ülésszak), javában dübörög a helyhatósági jelöltállítás, és egyre feszítettebb ritmusra kapcsolnak a koalíciós tárgyalások-tapogatózások. Ha a sajtómunkás arra áhítozott, hogy szezonra szabott salátával … → olvasásának folytatása

Teljes erővel zajlik a szociáldemokraták és a liberálisok „háborúja” a speciális nyugdíjak kapcsán. Választási évet élünk, és ez a kérdéskör sok voksot hozhat a pártoknak. Ám ennek az ügynek a kapcsán a regáti politikai élet két nagy alakulata egy olyan szellemmel viaskodik, amelyet testvéri összefogással együtt szabadítottak ki a palackból.

Értelmezési vita robbant ki a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezése, egészen pontosan a cél érdekében folytatott aláírásgyűjtés folytatása kapcsán.

Az, hogy a román legfőbb ügyészség Klaus Iohannis államfő április végi magyarellenes kirohanása kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy ugyan gyűlöletbeszédnek minősül, de nem tekinthető uszításnak, ezért nem indítanak eljárást miatta, olyan, mintha azt mondták volna ki: valaki nem teljesen, csak egy kicsit veszítette el a szüzességét.

Iohannis megtámadta a bukaresti ítélőtáblánál az 5000 lejes bírságot, amit az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) sózott a nyakába május 20-án – szerinte – tiszta ártatlanul.