EuroCom – Romániai Sajtófigyelő

Megváltoztathatja az internetezésünket és az adatgyűjtést, -feldolgozást az Apple által kicsivel több mint két hete bevezetett 14.5-ös számú iOS verziója, legalábbis az optimistábbak szerint. Aki frissítette az iPhone-ját, a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb kontrollt kapott afelett, hogy az egyes applikációk követhessék-e a tevékenységét. Különösen a Facebooknak, a Google-nek és a többi nagy techóriásnak lehet kellemetlen … → olvasásának folytatása

Amikor a hírt olvastam, a volt államelnök, Ion Iliescu jutott eszembe, aki egy hasonló eset kapcsán cinikusan annyit mondott: „românul e şmecher”, vagyis bármilyen helyzetben feltalálja magát. Mai divatos szóhasználattal: jól tudja magát menedzselni.

Azért jók a korlátozások, szigorítások, mert hatalmas örömmel jár feloldásuk, és megtanuljuk értékelni mindazt, ami korábban természetesnek tűnt. Egy éve és három hónapja vált életünk részévé a maszk, és jó fél éve ki sem léphettünk az utcára nélküle – most végre fellélegezhetünk, immár csak zárt terekben, forgalmasabb helyeken lesz kötelező.

Kolozsvár a világ közepe. Legalábbis a kolozsváriak számára. Hogy ki a kolozsvári, ez bonyolult kérdés, ezért engedjék meg, hogy egyszerűen ezt mondjam: kolozsvári az, aki ebben a városban él. Persze, ez csak a belső kör: egy ideig világ közepe a város annak a sok egyetemi hallgatónak, munkavállalónak, akik huzamosabb ideig itt laknak. És mindez nyilván … → olvasásának folytatása

Rendes fejmosást kaptak a világ és az egészségügyi világszervezet vezetői is egy szakértői bizottságtól, mely a világszervezet kérésére készített jelentést a koronavírus-járvány elleni küzdelem tapasztalatairól. A jelentés szerint kellően gyors és határozott fellépéssel a múlt év kezdetén meg lehetett volna előzni a fertőzés világszintű elterjedését.

Bizonyos körülmények között mától engedélyzik nézők jelenlétét a sportrendezvényeken – jelentette be a hét elején Novák Eduárd sportminiszter, aki ezt követően néhány órára minden bizonnyal az ország legkedveltebb miniszterévé változott: szakszövetségek, sportolók, szurkolók egyaránt üdvözölték a jó hírt. Hiszen az elmúlt bő egy év során rengeteget vesztett a sport azzal, hogy üres lelátók előtt folytak … → olvasásának folytatása

Tőkés László talán mégis visszakaphatja igazságtalanul elkobzott érdemrendjét. Az esélyt a román legfelsőbb bíróság döntése jelenti, mely elfogadta a temesvári, illetve romániai forradalom kirobbantásában oroszlánrészt vállaló lelkész fellebbezését, és arra kötelezte a Bukaresti Táblabíróságot, hogy tárgyalja újra Tőkés állami kitüntetése megvonásának ügyét.

Történelmi nap ez a mai, nyájas Olvasó! A mioritikus kormány ma, 2021. május 13-án megszülte Románia első nemzeti stratégiáját és akciótervét az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás és a gyűlöletbeszéd megelőzése és a fentiek elleni harc terén.

Milyenes vagy, ááá, asztrás, hmm, az is jó… – látom a sután, sebtében leplezett kételyt, aztán hirtelen másra vált a párbeszély. Hogy akkor nyári tervek, meg rendbe jön, még akkor is, ha az már másként lesz rend. Ettől még ott munkál hátul a kérdés: van ugye, ez a rétegződés, mely több szintű; a procisok, akik … → olvasásának folytatása

Az utóbbi hetekben igencsak felpörgették az oltási kampányt, rekordszámú személy kapja meg a koronavírus elleni vakcinát. Drive-thru oltópont, oltási maraton, oltópontok, mobil egységek, családorvosok bevonása az oltási kampányba, házhoz viszik az oltást (akár a napi menüt, lassan rendelésre „kiszállítják”) – a hatóságok mindent bevetnek, hogy a lakosság beoltassa magát.

Csak remélhetjük, hogy ha a helyzet megengedhetővé teszi, elkezdünk visszatérni a korábban megszokott életvitelünkhöz. Az elmúlt napokban a koronavírussal diagnosztizáltak számának csökkenése, a kissé lanyhuló oltási kedv ismételt fellendítése és az eredményességéhez fűzött remény szinte feltételezte, sőt megkövetelte, hogy a hatóságok tegyenek egy lépést a megszorítások lazítása, a korlátozások feloldása felé.

Van-e szükség egy nőket képviselő mozgalomra, fórumra? Bármennyire szeretnénk azt hinni, hogy nincs, hogy fölösleges, hisz ma már egyenlőek vagyunk mi, nők a férfiakkal, rajtunk áll karrierünk, párválasztásunk, életutunk egyengetése, irtózunk a mozgalmaktól, a szervezett keretektől, mindattól, amibe a politika belekontárkodik – nincs igazunk.

Három héttel ezelőtt húsz nyugalmazott francia tábornok és több száz tartalékos tiszt nyílt levélben figyelmeztette Macron elnököt és a párizsi politikai osztályt a Franciaországban aggasztó méreteket öltő iszlám fundamentalizmus veszélyeire. Ami akár polgárháborúhoz vezethet, amennyiben a hatóságok képtelenek kezelni a helyzetet. Az április 21-én, éppen a Charles de Gaulle elnök ellen elkövetett 1961-es puccskísérlet évfordulóján … → olvasásának folytatása

Évtizedes patthelyzetet sikerült feloldani Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter gyulai találkozóján – mondta  Kalmár Ferenc Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke. A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar–román kapcsolatokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, miután román … → olvasásának folytatása

Vélhetően nem viccelődni akart a minap a craiovai autógyár vezetője, mondván, hogy kerékpárral gyorsabban elérne az ország nyugati határáig, mint az általa vezetett cégnél gyártott autókat szállító tehervonatok. A szállítási infrastruktúra hiányosságaira a konkurenseik is régóta panaszkodnak már, de amikor néha úgy tűnne, hogy a nagyvállalkozók sirámai végre meghallgatásra találnak, abban sincs sok köszönet. Csak … → olvasásának folytatása

A külön nyugdíjak eltörlését minden egyes párt megígérte a választási kampányban, utólag azonban kiderült, hogy ennek alkotmányossági akadályai vannak – legalábbis erre hivatkoznak a politikusok, amikor a téma szóba kerül. Elég gyakran, mert a nyugdíjrendszer egyenlőtlenségei – és az ezzel kapcsolatos kiadások – egyre csak dagadnak, a következményeket pedig – a társadalmi feszültséget és a … → olvasásának folytatása

Európa legtöbb országához hasonlóan Románia is kilábal a koronavírus-járvány harmadik hullámából. Kedden az egész ország zöld minősítésűvé vált, miután a fertőzési ráta Bukarestben és Kolozs megyében is 1,5 ezrelék alá csökkent, az intenzív osztályon kezeltek száma pedig ezer alá.

A Moldovai Köztársaság, avagy Moldávia lassan elérkezik ahhoz a keresztúthoz, ahonnan nincs, vagy csak nehéz a visszafordulás, legyen bármi is a végeredménye a július 11-én esedékes parlamenti választásoknak.

Kissé felvágós ismerősöm henceg azzal, hogy náluk a cégnél még a köztisztasági menedzserek, azaz a takarítónők is egyetemet végeztek. Első hallásra úgy tűnik, minden a legnagyobb rendjén van a felsőoktatási intézmények háza táján, az egyetemek akárcsak a múlt évszázad ötvenes-hatvanas éveiben az anyagi és erkölcsi fejlődés zálogának tekinthetők. Hogyan is állunk?

A múlt hét vége slágertémája volt, hogy eljött Romániába egy Ausztriában élő liechtensteini herceg, és lelőtte Artúrt, Románia legnagyobb élő medvéjét. Az eset óriási cirkuszt váltott ki, bloggerek, „elemzők”, hírportálok egyaránt „rákattantak” az ügyre.

Nem tudom, mennyiben zökkentette ki hölgytársaimat a hétvégi rutinból annak tudata, hogy május 8-a a nők és férfiak közti esélyegyenlőség napja Romániában, 2015-től legalábbis, én mindenesetre egy pillanatig félretettem a görcsösen belém kapaszkodó mosogatószivacsot.

Hatalmas győztes csatán van túl a Székely Nemzeti Tanács, miután európai partnereivel együtt múlt pénteken a derűlátó jóslatokat is bőven felülmúló eredményt mutathattak fel a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének lezártakor.

Olvasom, hogy Florin Cîțu miniszterelnök úr olyan magabiztosan beszél a hazai oltáskampány egyik fő céljáról, mint aki épp most szállt ki az időgépből, miután ellátogatott a közeljövőbe és látta, hogy június elsején ötmillió román állampolgár csápol boldogan az egészségnek, a belengetett lazításoknak, a visszatérő normalitásnak, no meg a kormánysikernek.

Kína és India geopolitikai versenytársak. A világ két legnagyobb népességszámú állama egyben gazdasági nagyhatalom is. Kína világgazdasági teljesítményeiről, melyekkel maholnap megelőzi – vagy már meg is előzte – a világ korábban megkérdőjelezhetetlen gazdasági kolosszusát, az Egyesült Államokat, feltehetően mindenki hallott már. Arról azonban hogy Kína csak lófejhosszal előzi meg a nyomában loholó Indiát, valószínűleg már … → olvasásának folytatása

Első látásra „sportszerűtlennek” tűnhet, hogy egy péntek éjfélkor lezáruló folyamatról már idejekorán szöveges vélemény születik, szerzőjének viszont alapos oka van remélni: az alábbiakban megfogalmazott gondolatok szombat reggelre mit sem veszítenek érvényükből, időszerűségükből.

Az utóbbi hetekben a nemzetközi hitelminősítők nyilatkozatait a politikai érdekeinek megfelelően kozmetikázva igyekezett bizonyítani a kormányfő, hogy a nemzetközi intézmények és a befektetők bíznak kabinetjének gazdaságpolitikájában. Pedig e bizalom szempontjából igazán fontos vizsga csak most kezdődik.

Reménykedünk, hogy a kutatóknak igazuk lesz és a koronavírus nem fog már annyira fertőző lenni, ha kialakul a nyájimmunitás. Ettől a pillanattól azonban még távol állunk és csak reméljük, hogy a hatóságoknak sikerül elegendő személyt beoltani ahhoz, hogy elérjük legalább a 70 százalékos átoltottsági arányt. Elképzelhető, hogy ez sem lesz elég, de egyelőre a hazai … → olvasásának folytatása

Egyáltalán nem dicsekedhetünk. Székelyföldön ugyancsak csekély az oltakozási kedv, Háromszék az országos lista végén kullog, és alig néhány százalékkal jobb a helyzet Hargita megyében. Pedig vakcina van immár bőven.

Van úgy, hogy az ember mellélő. De ritkább, hogy Románia legnagyobbként számontartott hím barnamedvéjét terítse le találatával. Mondhatni kuriózum. Mert hát legnagyobb medvéből egyszerre csak egy van, ugyebár. Ez az igencsak sikeres-sikertelen mellélövés nemrégiben sikerülhetett az Ausztriában élő Josef-Emanuelnek, Liechtenstein hercegének, a Liechtensteini Hercegség uralkodója unokaöcsének. Az Agent Green környezetvédelmi szerint közleménye szerint a Kovászna … → olvasásának folytatása

A jó kereskedő mindent megtesz, hogy áruját értékesítse, vevői elégedettek legyenek és visszatérjenek, hisz ez üzlete hosszú távú fenntartásának és saját megélhetésének alapja. Ám mi történik akkor, ha egy főnöki rangra emelt alkalmazott levedli kereskedői álcáját, hagyja felülkerekedni nemzet- és nyelvféltő, másságot üldöző, gyűlölködő énjét? Botrány a javából…

Az országos próbafelmérő („kisérettségi”) román nyelv és irodalom vizsgájának katasztrofális eredményei rendet vágtak a nyolcadikos magyar diákok soraiban. Igen sokan nem írták meg az átmenő jegyet.

Csak remélni lehet, hogy ragadós lesz a jó példa, így már nem lesz hírértéke, ha valakit tetemes bírsággal sújtanak illegális szemetelésért.

Hírműsorokat nézek, váltogatva. Antena 3: Leveszik a román trikolórt a sepsiszentgyörgyi városháza tornyáról – olvasom a szalagcímben. Telefonon kapcsolják a magyarellenes blogert, Dan Tanasă-t. A hírolvasó eldarálja, hogy a Brassói Táblabíróság jogerős ítéletének értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának a tornyára. (A teljes hír ezzel szemben az, hogy a bíróság szerint … → olvasásának folytatása

Az a tény, hogy a szenátus első megkeresett házként kedden megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a bírósági ítéletek csak indoklással együtt hirdethetők ki, csak félmegoldás, vagy még annyi sem. A felsőház által elfogadott tervezet egy alkotmánybírósági döntés alapján módosítaná a Btk. vonatkozó előírásait. Félmegoldás egyrészt azért, mert csak a büntetőeljárásokra vonatkozik a döntés, a … → olvasásának folytatása

Ha egy ideje úgy tűnt, megcsappantak a medvés hírek, s ha emiatt néhányan azt kérdezhették, járványidőben ugyan mi történhetett a medvékkel, akkor mindazok, akik eddig hiányérzettel éltek, láthatják, ismét izzik a parázs. Az elmúlt évek talán legbotrányosabb medveügyével szembesülünk, hiszen a híradások szerint az ország, de akár a medvétlen Európai Unió vélhetően legnagyobb barnamedvéjét lőtték … → olvasásának folytatása

Történelmi negatív csúcsot döntött a népességfogyatkozás tavaly Romániában és Magyarországon egyaránt. A demográfiai mélyrepülés megállíthatatlannak tűnik, legalábbis minálunk, miközben az anyaországban a negatív és pozitív csúcsok nyomán meglehetősen ellentmondásos helyzet körvonalazódik.

A cancel culture – amit magyarul legtöbben, egyébként helytelenül, eltörléskultúrának fordítanak – Cervantes, Shakespeare, Haydn, Mozart és Beethoven művészetének kétségbevonása után eljutott a mesékig. Míg az említett alkotókra rásütötte a fejér felsőbbrendűség bélyegét, kisgyerekkorunk mesehőseit a nők elleni erőszak néma elszenvedőiként kívánja örökre kiírni a kultúránkból.

Nemrég egyes elemzők még vészharangot kongattak, alig kicsivel később már az egész éves gazdasági prognózist felfelé módosítják az előrejelzők az államkassza bevételi adatainak láttán. Az igazság vélhetően középen van.

Alkalmasabb pillanatot talán nem is választhatott volna az éppen tisztségben lévő munkaügyi miniszter és kormányfőhelyettes Raluca Turcan, mint május elsejét, hogy pár szám segítségével alaposan emlékeztessen mindenkit a romániai átlagpolgár még mindig siralmas megélhetési helyzetére harminc évvel a rendszerváltást, és tizennyolccal az európai uniós csatlakozást követően.

Oroszország pénteken jelentette be, hogy az ellene bevezetett újabb szankciók miatt válaszlépésként megtiltotta a beutazást az Európai Unió nyolc állampolgárának, köztük David Sassolinak, az Európai Parlament elnökének, Jörg Raupachnak, a berlini ügyészség vezetőjének és Vera Jourovának, az Európai Bizottság alelnökének. Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy az EU a közelmúltban „illegitim” és „alaptalan” korlátozó intézkedéseket vezetett … → olvasásának folytatása

Pénteken, a csíkszeredai önkormányzati testület ülésén jelentette be Korodi Attila polgármester, hogy idén a Kis- és Nagysomlyó-hegy közti nyeregben szervezik meg ismét a pünkösdi búcsút. Közösségi oldalán ez a bejegyzés jelent meg: „A pünkösdi búcsút idén hagyományosan a somlyói nyeregben szervezzük. Részletesebb információkkal a ferencesrenddel és a hatóságokkal történő további egyeztetések után jelentkezünk.” A pár … → olvasásának folytatása

Az ENSZ közgyűlése május 3-át nyilvánította a sajtószabadság világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára, és emlékeztesse a kormányokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. Ezen a napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, valamint ezen a napon is több felmérés … → olvasásának folytatása

Az ENSZ kutatói minden évben nyilvánosságra hozzák a világ országainak boldogsági szintjéről készített jelentést, amelyben rendszerint a gazdaságilag fejlett, stabilan demokratikus berendezkedéssel rendelkező országok végeznek az élen.

Gyermekkorunkban édesapánkkal jártunk a focimeccsekre. Hazafelé jövet barátaival mindig fülünk hallatára tárgyalták meg az eredményeket. Vereség esetén mindig parázs vita alakult ki arról, hogy nem volt jó az összeállítás, hogy melyik tartalék nyújtott volna jobb teljesítményt a csapatba bekerült helyett. Apámnak mindig volt egy nagyon találó megállapítása: a vesztes csapat legjobb játékosa mindig a kispadon … → olvasásának folytatása

Csak most jöttem rá, milyen szegényes ez a magyar nyelv. Tudniillik, nekünk mindenki, aki magyar, az magyar. A románoknak meg külön kifejezésük van a magyarországi magyarokra, akiket „ungur”-nak neveznek, és csak a romániai magyarokat magyarnak. (Ezek szerint mi lennénk az igazi magyarok?). És úgy néz ki, a magyarokkal nem is lenne baj, hiszen lám, még … → olvasásának folytatása

A közelmúltban Iulian Chifu az Adevărul című bukaresti napilapban megjelentette a Román-magyar kapcsolatok az Orbán-korszakban. Profán vízió című cikkét. A szerző saját bevallása szerint történész ugyan, de óhatatlanul felmerül az olvasóban a kérdés: mennyire lehet profán a véleménye? Amennyiben a szónak a be nem avatott jelentésére utalna, úgy a múltban és jelenben betöltött pozíciói nem … → olvasásának folytatása

Vannak egyszemélyes intézmények. Ott tűnnek fel, ahol szükség van rájuk. Tapasztalataim szerint leginkább a szórványban. Ahol – makkaiasan szólva – nem lehetne, de egy-egy megszállott ember, amolyan modern kori Gábor Áronként rácáfol a kétkedőkre, s halkan kimondja: lehet, mert kell!

„Nahát, milyen jó képek! Bár manapság ezekkel az okos szerkentyűkkel már mindent lehet”.

Pénteken, május hetedikén véget az Székely Nemzeti Tanács által útjára indított európai uniós polgári kezdeményezés első szakasza, az aláírásgyűjtés – és ez az utolsó hét az, amikor a Pesty László irányította Gerilla.hu kampánycsapata megpróbálja a lehetetlent: a brüsszeli Európai parlamentnek, és az EU különböző intézményeinek otthont adó Belgium kipipálását. Öt napunk van még. A Nethuszár … → olvasásának folytatása

A demokrácia legfontosabb vonása, hogy a társadalom tagjai kölcsönös felelősséget éreznek egymás iránt. Ennek a kölcsönös felelősségnek az alapja, az empátia, melynek – mint alig egy évtizede félreérthetetlenül kiderült – neuronális alapjai vannak: az úgynevezett tükörneuronok. Ezek segítségével nem csupán önnön gondolatainkat vagyunk képesek tudatosítani, de azt is, hogy mások hasonló esetekben mit gondolhatnak és … → olvasásának folytatása