EuroCom – Romániai Sajtófigyelő

Több romániai gazdaszövetség aláírásokat gyűjt annak érdekében, hogy nyilvánítsák nemzeti vagyonná a mezőgazdasági földterületeket és így akadályozzák meg a külföldiek földvásárlását. Ez a nyugat-európaiakat érinti, akik az ország legtermékenyebb földjeit vásárolják fel.

Közeleg a kvótanépszavazás, a határon túliak lesznek ismét a bűnbakok.

Gabriel Oprea politikai karrierje, illetve az ellene a korrupcióellenes ügyészség által beindítani kívánt újabb bűnvádi eljárás végkifejlete szempontjából igazából nem sokat oszt vagy szoroz az, hogy a volt belügyminiszter bejelentette lemondását a szenátori mandátumról, egyszersmind az azzal járó mentelmi jogról.

Persze túlzás lenne azt állítani, hogy 2015. december 28-án, amikor az alábbi sorokat a Maszolon megjelenő Csipegetünk vagy vitázunk? című szövegemben megjelentettem, a próféta szólt volna belőlem. De az már nem véletlen, hogy a romániai magyar politikai életet érzékenyen figyelő újságíróként már majdhogynem egy évvel ezelőtt előre láthattam, mi következik a 2016-os parlamenti választásokat megelőző hetekben.

Gyors reggeli sajtószemlézés: az újságok címlapját ma is Gabriel Oprea volt belügyminiszter ügye tölti ki, aki ellen a vádhatóság eljárást indított volna gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával, miután a miniszteri konvojt felvezető motoros rendőr életét vesztette egy balesetben, illetve az, hogy miután szenátortársai pajzsot vontak köré, és „megmentették” az igazságszolgáltatástól, a múlt hét végén „stratégiát” tett … Bővebben… →

Erdővidék aprócska falujában, Kisbaconban nem csak Benedek Elek kultusza miatt lüktetőbb az élet. Az egykori fényesség, a büszkeség ugyanis nem elegendő a mai eredményességhez: az értékeiket szemmel tartó kisbaconiak azt tudják, és a jelek szerint igen alaposan, hogy számukra Kisbacon a világ közepe, az a hely, ahol érdemes élni.

Elgondolkodtató a kialakult helyzet, mert a magát legtöbbször egységes érdekképviseletként meghatározó RMDSZ a nyilvánosság előtt kényelmetlen helyzetbe került, ami a szavazókat is összezavarhatja.

Clear Cut Crimes címmel forgattak dokumentumfilmet, az angol-román anyagból számos összefüggésre és új szereplőkre is fény derül.

A Kaliňák-botrány újfent rávilágít arra, hogy Szlovákiában a politikusok nem erkölcsi alapon cselekednek, és a parlamenti képviselők kapcsán két további súlyos, morális jellegű probléma is felvetődött.

Az Adevărul felidézi azokat a szenátorokat és képviselőket, akik a parlamenti mentelmi jog mögé bújtak az ügyészek elől. Más szavakkal, mérleget készít azokról a politikusokról, akik az egyszerű emberek fölött állóknak tartották magukat.

Miközben úgy tűnik, hogy Romániában a magyar zászló minden egyes megjelenése hidegrázást okoz a bukaresti hatóságoknak, Magyarországon vannak olyan közösségek, ahol jelentős a románok aránya és ahol a román zászló senkit sem zavarva lobog a közintézményeken.

Nem ígérkezik békés, boldog kapcsolatnak az MPP és az RMDSZ két éve kötött, az idei törvényhozási választásra és a következő parlamenti ciklusra megerősített politikai érdekházassága.

1990-ben a névnapomon Bukarestben ülök a borbélynál a tükör előtt, dolgozik rajtam egy középkorú dühös pasas, hadonászik a borotvakéssel (akkor még borotválkozni is lehetett a frizériában), és azt mondja, elvágná a torkát azoknak a magyar gazembereknek, akik Mihai Cofariut Marosvásárhely főterén agyba-főbe verték. Duplán problémás volt a helyzetem: egyrészt Figaroiunak eszébe juthat, hogy ha Cofariu … Bővebben… →

Indul a választásokon a szociáldemokraták bírósági felügyelet alatt álló volt kormányfője. A párt etikai szabályzata szerint nem tehetné ezt meg, de erről a szabályzatról már az elfogadásakor tudni lehetett, csak azért alkották meg, hogy legyen mit felmutatni a korrupciós ügyekbe keveredett közszereplők láttán felháborodott választóknak.

Tíz hónap alatt nem lehet újraszabni az államot, nem is voltunk eléggé felkészülve, és az elszántság is hiányzott bizonyos miniszterekből ahhoz, hogy áttörést érjünk el az adminisztráció megreformálásában – jelentette ki Dacian Cioloş kormányfő egy interjúban pénteken, és a sajtó azonnal helyettesére, Vasile Dîncu közigazgatásért és régiófejlesztésért felelős miniszterre mutatott, hiszen az ő tárcájáról és … Bővebben… →

Különféle portálokon belebotlunk abba, hányan keresik a módját, hogy hogyan lehetne egy szlovák gyereket magyar nyelvre taníttatni. Hivatalosan nincs erre mód, a szlovákiai iskolarendszerben a kisebbségi nyelvek csak a kisebbségi gyerekeknek valók.

A csehszlovák-magyar lakosságcsere hetvenedik évfordulója alkalmából tartottak konferenciát Budapesten a németországi Hunnia Baráti Kör és a budapesti Polgárok Háza szervezésében. A beszélgetésen beszámoltak az EP petíciós bizottságához a Beneš-dekrétumok ellen eljuttatott beadványról.

Azt hiszem, hogy a 2016-os év végének egyik legérdekesebb momentuma az volt, amikor a pozsonyi csúcson bemutatták a Visegrádi Csoportnak az Európa számára szükséges reformokat összefoglaló hivatalos dokumentumát. Több szempontból is érdekes.

Mit lehetne még mondani kollégánk, Simona Popescu elmúlt napokban megjelent kitűnő kommentárja után, melynek címe amennyire megdöbbentő, annyira sokatmondó is: Hans Klemm Ribbentrop és James Pettit Molotov? Ami engem illett, tovább vinném a gondolatmenetet, még ha futurisztikusnak is tűnik. Abból indulok ki, amit egyik kartársamtól hallottam, aki egy ideig a Montrealban letelepedett lányánál élt. Egyik … Bővebben… →

A politika rátelepedett az oktatásra – ezzel lármázták fel a közvéleményt Nagyváradon annak nyomán, hogy kiderült: az önkormányzat az EMNP-vel egyeztetve nevezte ki a magyar és a vegyes tannyelvű iskolák vezetőtestületeibe az önkormányzat képviselőit.

… akkor sem a lovasrendőrségről van szó, mert Kolozsváron egyszerűen nincs ilyen. (Nem is tudna mit kezdeni ebben a közlekedési infernóban.) Van viszont vizsla és figyelmes testület, amelynek kerek egy hónapba telt, hogy kiderítse: nem volt úszítás, tiltott jelképekkel űzött propaganda az augusztus 16-i Beatrice-koncerten a Kolozsvári Magyar Napokon.

Ne légy szeles./ Bár a munkádon más keres/ dolgozni csak pontosan, szépen,/ ahogy a csillag megy az égen,/ úgy érdemes – írta 1936-ban József Attila. A költői üzenet második részét sokszor idézik megszívlelendő, követésre érdemes gondolatként.

Hétezernél kevesebb, külföldön élő román állampolgár kíván levélben szavazni a decemberi parlamenti választásokon. Ez az első alkalom, amikor a külföldön élők levélben szavazhatnak, ezt a lehetőséget a 2014-es államfőválasztás után vezették be, az akkor közel 380 ezer szavazó többségét ugyanis rendkívüli módon felháborította, hogy hosszú sorokat kellett állniuk, míg élhettek alapvető állampolgári jogukkal. De nemcsak … Bővebben… →

Október 2-a nagy nap lesz. Nemcsak azért, mert eldől, hogy a nemek száma mennyivel lesz több, hanem azért is, mert kiderül: érvényes népszavazás lesz-e vagy sem. A kérdés, melyre kiírták a népszavazást, szinte másodlagos, hiszen arra, hogy kellenek-e migránsok Magyarországra vagy sem, minden épeszű és éplelkű ember tudja a választ. De már megint megszállta a … Bővebben… →

Több mint 50 éve a hazaszeretet az a fogalom, mely mögé a románok elleni legbrutálisabb lépéseket rejtik, de azokat a személyeket is, akik éppen arra az országra nézve a legártalmasabbak, melyet nyilvános kijelentéseik szerint védelmeznek.

Ez az első alkalom, hogy azt látom, a hivatalos Európa jogos és igazságos, megfelelő időben érkezett gesztust tesz a jelenlegi erdélyi, illetve bánsági helyzettel szemben: Temesvárt, a történelmi Bánság fővárosát jelölték ki arra, hogy 2021-ben egy szerbiai/montenegrói és egy görögországi várossal együtt betöltse az Európa Kulturális Fővárosa szerepet. Kluzsnaboca annak ellenére vesztett, hogy kulturális profilja … Bővebben… →

Volt hajdanán vidámabb is ez az ország. Legalábbis nem ennyire dühös és beletörődő. Amikor még azt, hogy a politika színpadán Caragiale alakjai cseteltek-botoltak, chatteltek és bótoltak, tragikomédiaként kezelte, s a borúra derűt borított. Mára azonban elveszett a humorérzékünk, a Parlamentet sem tudjuk nagyvonalúan cirkusznak tekinteni, s az újbeszélt – a semmitmondó vagy éppen a kiejtett … Bővebben… →

Kinevezte az államfő az új országprojekt kidolgozására hivatott elnöki bizottságot. A pártok, a kormány és saját jogon nevesített szakértők képviselőiből álló testületnek nem lesz egyszerű dolga. A legitimációja is problémás, hamarosan változhat a tagok jelentős részét delegáló háttér, és átalakulóban van az európai környezet is, amelybe az országprojektet illeszteni kellene.

Huszonhárman szerepelnek az új országprojekt kidolgozásával megbízott – elismert szakemberekből és a parlamenti pártok két-két politikusából álló – elnöki bizottságban, köztük az RMDSZ két képviselője is: Korodi Attila honatya és Winkler Gyula EP-képviselő.

Mire jó a történelem? Sajnos, egyre inkább úgy tűnik, semmire. De azért nézzünk egy egyszerű példát arra, hogy a történelmet, illetve annak tanulságait mindenki arra használja, amire akarja (és arra nem használja, amire nem akarja).

Szeretett nyelvtörvényünk arról szól, hogy nyilvános helyen csak akkor lehet idegen nyelvű felirat (vagyis nem szlovák, mivel Szlovákiában csak egy hivatalos nyelv létezik: a szlovák), ha nem az első helyen és nem nagyobb betűvel szerepel, mint az első helyen kötelezően feltüntetett szlovák nyelvű. Mert „na Slovensku po slovensky” (Szlovákiában szlovákul), tessék már tisztelni a házigazdát, … Bővebben… →

Florin Negruţiu úr közzétett egy cikket a republica.ro-n, melyben arra panaszkodott, hogy a bukaresti amerikai nagykövet a székely zászlóval jelent meg egy fényképen. Az újságíró azt állítja, hogy ezzel megsértették a románok érzéseit és ez egy teljesen helytelen gesztus volt.

Nem újdonság, hogy egy generációváltás nem mindig szokott zökkenőmentesen lezajlani. Különösen igaz ez a politikára, amelynek alapvető mozgatórugója a hatalom megszerzése és megőrzése, tehát egy-egy csoportosulás vissza- vagy háttérbe vonulása tulajdonképpen létkérdés az új garnitúra számára.

A magyarok a GULAG-on témakört kutatjuk a levéltárban. Kevéssé köztudott, hogy Magyarország a háborús bűnösség tekintetében a második világháború vége táján talált gyorsan egy hazai kisebbséget, amelyre egészséges önvédelmi ösztönnel ráhárította a jóvátétel és a felelősség kérdését.

Megtörtént a rangsorolás. A még aktív, de újabb mandátumra nem pályázó honatyák némelyike keserűen értékelte, hogy nincs lehetőségük többórás beszámolóra a húsz-huszonhat évnyi parlamenti tevékenységükről. De most az volt a tét, hogy a következő négy évben ki képviseli a legnagyobb magyar közösséget a román parlament két házában.

A választási csalásért jogerősen börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea, a legnépszerűbb romániai politikai alakulat, a szocialisták vezére a parlament pulpitusától erkölcsi leckét tart Dacian Cioloş kormányfőnek. És nem szakad le a Nép Házának mennyezete.

Vehemensen védi a Kolozsvári Magyar Napokról félretájékoztató Diana Apahideant a Ziar de Cluj, és RMDSZ-bérenceknek nevezi a magyar újságírókat.

Úgy tűnik, a kelet-európai tagországok vezetői inkább csendben megszavazták az országaiknak adott uniós fejlesztési pénzek alapos megnyirbálását, csak hogy ne kelljen kvóták alapján menekülteket befogadniuk. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem felejtettek volna el erről tájékoztatni minket.

Éppen milíciaőrssé kezd válni Európa? Az EB vezetője, Juncker és külügyminisztere jó rendőr, rossz rendőrt játszik. A jó rendőr a szívekhez szól. A rossz meg behúz egyet annak, akinek mintha kőből lenne.

Abban a hétvégi pozsonyi informális EU-csúcs résztvevőinek zöme nagyjából megegyezik, hogy a találkozón nem sikerült érdemi áttörést elérni egyetlen, az Európai Unió előtt tornyosuló kihívás kezelésében sem.

Régóta tűnődöm, mi lett volna az RMDSZ sorsa, ha nem Marosvásárhelyen alakul ki a személyi súlypontja. Ha nem ez a város adja: az RMDSZ szövetségi elnökét tizennyolc éven át, aki az első magyar miniszterelnök-helyettes is volt Románia kormányában; az összmagyar határon túli kisebbség első államfő-jelöltjét (kereken húsz esztendeje); tíz évvel az első kormányra kerülésünk után … Bővebben… →

Örömteli hétvégét zártunk mindnyájan, akik számára fontos, hogy a szórványközösségekben élő gyermekek a legjobb körülmények között színvonalas anyanyelvi oktatásban részesülve büszkén őrizhessék meg önazonosságukat a rájuk leselkedő beolvadás helyett. Mert igaz a mondás, miszerint a nemzet fája akkor maradhat meg egészségesnek, ameddig a hajszálgyökerei is élnek és táplálják. Ezt a célt szolgálja a látványosan megújult … Bővebben… →

Döbbenetes és undorító, ahogy a parlament nyíltan és minden szégyenkezés nélkül próbálja fenntartani a csalásokra és visszaélésekre bátorító gyakorlatot az oktatásban.

Nemcsak a Főtér Fesztivált néztük meg, hanem a városban is szétnéztünk. Van benne potenciál.

Két fiatal nő utazik a villamoson Ligetfaluból a városközpont felé, az egyiknél babakocsi, benne féléves forma bébi. Egy harmadik barátnőjükről beszélnek, aki musela vstáť o pol šiestej.

Honfitársaink emlékezete meglehetősen rövidtávú. A groteszkségről, mint ahogy a tragédiákról is gyorsan megfeledkeznek az örök és egyszínű jelen javára. A politikatörténet azonban csökönyösebb, mint amnéziás érzékenységük és a mai napok körvonalában felsejlik a múlt nyoma. Románia négy évvel az USL (a PSD-ből és PNL-ből létrejött Szociál-Liberális Szövetség – E-RS) választási győzelme után újabb parlamenti választásra … Bővebben… →

A bukaresti külügy székely zászlóval kapcsolatos zsigeri reakciója most igencsak kontraproduktív. Hiszen nem mindegy, hogy a román kormány a jogaikat követelő magyaroknak megy neki, vagy egy szuperhatalomnak.

Transzdnyeszter 1918 után vált gonddá, amikor a Szovjetunió kidolgozta a Nagy Egyesülés kivédését szolgáló stratégiáját. (A szélsőséges román nacionalisták gyakorlata a román helyesíráson erőszakot téve nagy kezdőbetűvel írni az „egyesülés” szót, például. – E-RS)

A vak is láthatja, hogy alig jut ideje testmozgásra a diáknak, aki reggel nyolctól délután háromig iskolapadban görnyed, délután megoldja a legtöbbször nem elhanyagolható mennyiségű házi feladatot, majd – ha jut energiája és lelkiismeretes – memorizálja is másnapra a román-, földrajz-, történelem-, kémia- és németnyelvtan-leckét.