EuroCom – Romániai Sajtófigyelő

Klaus Iohannis az első román elnök, aki azt sugallja, hogy a hadsereg nehéz helyzetben van és szükség esetén képtelen megvédeni minket, mert nincs mivel. Az elnök szavaiban nincs semmi újdonság, csak preventív realizmus, mert elképzelhető, hogy a tél küszöbén pénz nélkül maradt kormány újra elodázza a katonaitechnika-beszerzéseket.

A román kormány minden erejét és energiáját latba veti annak érdekében, hogy az ország közel 1,3 millió polgára ne érezhesse magát otthon a saját szülőföldjén, és ne lehessen az ország többségi lakosságával azonos jogú polgára.

Hogy a mi jó 2000 esztendős Európánkban továbbra is micsoda zűrzavar uralkodik, azt két, a világhálón szinte ugyanabban a pillanatban hozzáférhetővé vált szöveg kiválóan példázhatja. A mérvadó német gazdasági lap, a Handelsblatt a katalóniai terrorakciók nyomán felteszi a kérdést, mi lesz, ha a IS-kalifátus végképp összeomlik? S a szerző, Martin Gehlen úgy véli: korántsem valamiféle … → olvasásának folytatása

Az idei év politikai szállóigéje lett, hogy Kelemen Hunor mondjon le. Nap mint nap ezt szajkózzák rögeszmésen egyes kereskedelmi tévék, így próbálva nagyobb nézettséget elérni, illetve egyes politikusok – pártállástól függetlenül – , akik politikai tőkét remélnek a melldöngető hazafiságtól. Annyira, hogy már akár szállóigének is nevezhetnénk. Csakhogy a túl sok idézéstől lassan közhellyé válik.

Elege van mindenből, lemond – jelentette be tegnap elkeseredetten a Tarom első embere, Eugen Davidoiu. A tavasszal kinevezett vezetőre maga a miniszterelnök, a kormányüléseken harciasságot és színpadiasságot ötvöző Mihai Tudose húzta rá a vizes lepedőt, majd ráadásként vizsgálatot is indított az állami légitársaság ellen.

A múlt héten került a magyar sajtóba a hír, hogy a Londoni Egyetem diákjai sértőnek találják John Cleland 1748-ban megjelent, Fanny Hill – Egy örömlány emlékiratai című könyvét, amely az obszcén szavakat mellőzve mondja el egy idősödő kurtizán életét.

A tanévkezdés közeledtével egyre gyakrabban foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy mi legyen a hátrányos családokból érkező, többnyire roma származású gyerekekkel. Tegyünk kísérletet a beintegrálásukra, vagy inkább a kirekesztésük lehetőségein, formáin gondolkozzunk?

A társadalom szintjéről a katonai kötelezettségvállalások terepére történő lassú átcsúszás azt leplezi, hogy Romániában a „stabilitás” egyre nehezebben fellelhető érték.

Ha valaki a dzsihadisták természetrajzának mélyrehatóbb megismerésére vágyik, annak a ma már szerteágazó „szakirodalom” alkotásai közül mindenképpen érdemes elolvasnia Frederick Forsyth angol író Az afgán című regényét.

Európa több mint 50 millió lakosával megy szembe Románia kormánya azzal a lépésével, hogy az EU Bíróságán megtámadta az Európai Bizottság azon a határozatát, amellyel a Mentőcsomag a kisebbségek számára (Minority SafePack) európai polgári kezdeményzés bejegyzését rögzítette március 29-én. Az EU hivatalos közlönyéből a napokban derült ki, hogy a Sorin Grindeanu vezette kabinet június 28-án … → olvasásának folytatása

Augusztus 20-a, Szent István ünnepe egyféle zárónapja is a nyárnak: habár sokan mennek még szabadságra a tanévkezdésig hátralevő hetekben is, a nagy hullám lecsengett. Tegnap még kánikula volt, mától ismét viharos időjárás várható, és alig tíz nap van még szeptemberig. Az őszi eltevések megkezdődtek már, sütik a padlizsánt mindenhol, és pucolása közben alkalom adódik egy … → olvasásának folytatása

Milyen a brassói, a kolozsvári és a temesvári startup ökoszisztéma? Milyen közös nehézségekkel néznek szembe ezekben a városokban, illetve vannak-e olyan együttműködési lehetőségek, amelyekkel segíthetnék egymást abban, hogy végre legyenek erdélyi sikertörténeteink is? És milyen szerepe lehetne Sepsiszentgyörgynek abban, hogy Brassóval közösen felvegyék a versenyt Kolozsvárral?

Horalky: aligha van olyan ember Szlovákiában, aki e nevet nem ismeri. Az országban az egyik legnépszerűbb nápolyi, és az utóbbi években a külföldi piacokat is próbálja meghódítani, ehhez viszont megváltoztatták nevét: Magyarországon például Moments néven kapható.

A Momentum Mozgalom, melyet egyesek csak új SZDSZ-ként emlegetnek, az utóbbi hónapokban többször hívta fel magára a figyelmet. A köztudatba az olimpiaellenes kampányukkal robbantak be, melynek során sikerült több százezer ember elméjét megfertőzni a merjünk kicsik lenni hozzáállással, azért, hogy ne legyen Budapesten olimpia.

Akár az autópályákba történő beruházások, akár a vasút felújításának biztosított elsőbbség mellett érvelnek, a terület szakértői nagyon bizonytalan prognózisokra hivatkoznak. De vannak jobb kritériumok?

Ha a Szentírást követjük, akkor a földi országok egyike sem lehet az ember igazi hazája. „A hazánk” – mondja az Apostol – „a mennyekben van”… Itt, a mennyország alatt, bárhol is élnénk, száműzöttek maradunk: más szavakkal „idegenek” vagyunk, akik átutazóban vagyunk az odaátba vezető elkerülhetetlen úton. Másrészről tökéletesen normális, tökéletesen jogos kötődni születésed helyéhez, érzelmi … → olvasásának folytatása

Természetesen üdvözlendő a környezetünk egészsége iránti egyre növekvő bolygószintű elvárás. Tudnunk kell, milyen levegőt lélegzünk be, milyen vizet iszunk, milyen „természetes” termékeket eszünk, milyen globális forrásokat veszélyeztetünk, miként befolyásol bennünket mindennapi életünk légköre és miként tudjuk mi magunk is befolyásolni ezt a légkört.

Talán immár senki nem lepődik meg azon, hogy a szociálliberális kormány csak a levegőbe beszélt 2017 elején, amikor 90 kilométernyi új autópálya-szakasz átadását ígérte év végéig. Ebből az esztendő első hat hónapjában 15 km valósult meg, és Mihai Tudose kabinetjének „szakemberei” most már csupán abban reménykednek, hogy karácsonyig még 50 összejön valahogy.

Azok, akik Sergiu Nicolaescu történelmi filmjein nőttek fel, könnyen elhiszik, hogy a história hasonlatos egy varázsmeséhez, amelyben a szereplők elmennek kissé meghalni, aztán pár évtized múlva visszatérnek, hogy jövőbelátóan épületeket emeljenek a birodalmuk romjain felépülő ország javára.

A tikkasztó hőségben megdöbbentő, véres, halálos, felelőtlen emberek által okozott közúti balesetekről, családon belüli agresszióról számolnak be a napi hírek, természetesen egy-egy politikai eseménnyel, illetve inkább politikusról szóló szaftos pletykával színesítve.

Az erdélyi szászok együtt ünneplik a románokkal a százéves Romániát – jelentette ki Klaus Iohannis államfő Szászkeresztúron, ahol mintegy ezren vettek részt a szász vidékek népszerűsítésére öt éve létrehozott fesztiválon. Egy héttel korábban a nagyszebeni nagypiacon 12 ezren gyűltek össze az erdélyi szászok évenkénti találkozóján, zömmel szintén külföldről „haza”-látogató, román állampolgársággal már nem rendelkező kitelepültek, … → olvasásának folytatása

Írhat akármikor, ha van bélyeg, tegye rá, Borbolynak ne írjon, vagy ha mégis, inkább képeslapot.

Ezt mondják a szállítmányozók, akiknek tíz-tizenöt óra kell, hogy Jászvásárról (Iaşi) eljussanak a borsi vámig („A nemzetközi szállítmányozás a Románia körüli országok, elsősorban Magyarország és Ausztria felé fog átvándorolni” – a Romániai Közúti Szállítmányozók Országos Szövetségének alelnöke). Ezt mondják a nyugati térségben élők. Nagyjából ezt mondják mindazok is, akik egyik szemüket a szocialisták ígéretein, a … → olvasásának folytatása

Ezekben a forró nyári napokban, amikor arról értesülünk, hogy főnökpalánták (Tudose lánya) energiával, vagy disznókkal üzletelnek (Dragnea fia), vagy arról, hogy Guamnak (csak) 14 perce van felkészülni egy esetleges észak-koreai támadás kivédésére, teljesen másvalami szerepel a román közvélemény napirendjén: vajon hova tűnt az első számú közellenség, Liviu Dragnea?

Az elmúlt napok történései megmutatták, nem szükségszerű, hogy a visegrádi négyek kivétel nélkül tartósan populista, autokrata hajlamú politikusok és oligarchá(i)k által túszul ejtett, a demokráciától, jogállamtól és piacgazdaságtól egyre távolodó banánköztársaságok legyenek.

100 évvel ezelőtt több mint 100.000 ember tartott Erdély minden szegletéből Gyulafehérvárra, hogy tanúja legyen annak, amint beteljesül Románia történelmének legerősebb aktusa. A románok lelkesen és hazaszeretettől áthatott szívvel érkeztek, hogy összefogjanak egy egységes országért. A román népnek az első világháború után sikerült kihasználnia az európai népek felszabadítási mozgalmát és a „Gyulafehérvári Nemzetgyűlés Határozatában” szentesítette … → olvasásának folytatása

Egyik anyagomban már májusban arra figyelmeztettem, könnyen meglehet, hogy a modern formátumú román állam létezése első száz évének jövő évi megünneplése inkább megosztottságot és gyűlöletet hoz majd magával, mint megbékélést. Az utóbbi napok történései igazolják, hogy a helyzet bonyolult és úgy tűnik, hogy Klaus Iohannis van a legkényesebb szerepben, aki egyre nehezebb egyensúlyozásra kényszerül.

Nincs nap, hogy a német sajtóban ne jelenne meg több Trumpot vagy szavazóit bíráló szöveg. Elismerő vagy akár toleráns hang nem is akad. A dolog azért is meghökkentő, mert Németország közismerten Európa leginkább amerikanizált állama. A német állam mindenben hűségesen követte példaképét. Angela Merkel Willkommenskulturja is az amerikai minta követésének szerves következménye. Az Amerikai Egyesült … → olvasásának folytatása

Egyik kedvenc elfoglaltságom azt figyelni, hol jelenik meg a magyar nyelv Pozsonyban. Nyáron nagyobb a mozgás a különféle nyilvános helyeken, és ezért úgy érzem, a magyar nyelvvel is gyakrabban találkozom.

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor felvetett egy jogos kérdést, mely ha nem tőle érkezne, nem keltett volna ekkora vihart a román körökben. A Nagy Egyesülés (így! – E-RS) centenáriumának közeledtével felmerül egy természetes kérdés. Mit tett Erdélyért Románia e 100 év alatt, hogy nekünk, erdélyieknek, etnikumunktól függetlenül okunk legyen a nagy örömre? Másrészről jogos Hunor … → olvasásának folytatása

Hogy a magyaroknak nincs okuk ünnepelni 1918-at, azt csak az nem érti, aki nem tudja, mi történt 1918. december elsején (következésképp aligha fog ő maga is ünnepelni, és valószínűleg nem vár ilyesmit mástól sem), komplett idióta, vagy meg akar sértődni. Az utóbbi napokban főleg az utóbbi kettőre láthattunk számos példát, miután Kelemen Hunor a Szabadságnak … → olvasásának folytatása

Igencsak indokolt a szülők segélykiáltása, hiszen most már tagadhatatlanul az a cél, hogy iskolakezdésig semmilyen formában ne rendeződjék a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzete, amelynek megoldását szándékosan húzzák-halasztják minden szinten. És egyre nyilvánvalóbb az a szándék is, hogy visszaállítsák az iskolaalapítás előtti helyzetet: az általános iskolai osztályokat visszautalják az Egyesülés Főgimnáziumba, a katolikus teológiai … → olvasásának folytatása

Nemcsak az uborkaszezonnak köszönhető, hogy oly heves indulatokat váltottak ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy héttel korábbi szavai az egyesülés meg-, illetve meg nem ünnepléséről. A nyilvános térben – televíziókban, újságokban, világhálón – megjelent cikkek, hozzászólások jól tükrözik a román társadalom jelenlegi állapotát, viszonyulását hozzánk, magyarokhoz, és pontosan jelzik azt is, mire számíthatunk jövőben, a nagy … → olvasásának folytatása

“Egyik legnagyobb konzervatív író és gondolkodó, Dosztojevszkij mondta: „Minden ember felelős minden emberért.” De hát vannak még egyáltalán konzervatív emberek?

Elmaradt a koalíciós tanács tegnapra tervezett ülése, amelyen a pártvezetők próbálták volna rendezni az összegubancolódott koalíciós együttműködést. Ha hiszünk a hivatalos verziónak – a megbeszélés Fico megbetegedése miatt maradt el –, akkor csak meg kell várni a jövő hetet, és folytatódhat az Andrej Danko által hétfőn elindított színjáték.

Nekünk, románoknak és a romániai magyaroknak is az kellene, hogy a 150 éve bennünket egymás ellen fordító etnikai hazafiasságot alkotmányos és polgári hazafiassággal váltsuk fel.

Mandátuma felénél az elnök továbbra is a kétértelműség csillagzata alatt marad, de a körülmények változásra kényszeríthetik.

Újabb nemzetmentő szervezet szállt versenybe a Romániát a magyarveszélytől lassan száz éve megóvni akaró pártok, civil szervezetek és egyéb gittegyletek amúgy sem gyenge mezőnyében.

A pénzügyér és a kormányfő e heti nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a pénzügyi multik kerülnek a kormány célkeresztjébe. Érdemleges változásra aligha kell számítani, az ügy valószínűleg bűnbakkeresésre megy ki. Mert a gyenge teljesítmény beismerése helyett jobban mutat, ha a kudarcokat a kizsákmányoló kapitalistákra lehet kenni.

Új seprű jól seper, tartja a mondás, csakhogy a román tanügy élére felkent friss miniszterek többnyire nem söprűként, sokkal inkább úthengerként akarnak rendet tenni az oktatás háza táján. Különösen igaz ez Liviu Pop tárcavezetőre, aki már röviddel beiktatása után „munkába” lendült, nagy látszata tevékenységének ugyan nincs, de hetente, olykor naponta felkavarja az állóvizet egy-egy nyilatkozattal.

Míg Erdélyben a szászok a román és a magyar asszimilációs törekvésekkel szemben kellett védjék az identitásukat, Németországban és Ausztriában most a lehető legtermészetesebb beolvadási folyamattól kell. De sokuk erdélyi szász akar maradni.

Ioan-Aurel Pop úr, a közismert kolozsvári egyetemi professzor, ma akadémikus és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora a következőket írta egyik könyvében („Românii şi România – O scurtă istorie”, Editura Fundaţiei Culturale Române, Bucureşti, 1998) (A románok és Románia – történelmi összefoglaló, Román Kulturális Alapítvány Kiadó, Bukarest, 1998 – E-RS): „A románok úgy építették a történelmüket, ahogy … → olvasásának folytatása

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér – leegyszerűsítve ezt jelenti az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által korábban bevezetett pénzügyi fair play, amely arra kötelezi a klubokat, hogy sportból származó bevételeiknél ne költsenek jelentősen többet.

Önmagukat komoly embernek tartó politikusok, magukat megfontoltnak mondó politológusok húzzák meg a vészharangot: bajba került Románia nemzetbiztonsága! Jöhetnek majd az orosz hódítók, Nagy-Moldovát akaró moldovaiak, Erdélycsenő magyarok, nemzetállamokat ellenző brüsszeliek! Vége Romániának, hiszen mindazok, akik ettől a töméntelen veszélytől megóvnák az országot lám, nyugdíjba vonultak.

Drágulni fog az üzemanyag. És ezzel együtt szinte minden termék. A kormány azonban máson is ügyködik. Egész pontosan a haszonbérleti törvény módosításán. A jogszabályváltozást meglépni azonban igencsak kockázatos. Elsősorban a jövőben épülő, Románián is áthaladó gázvezetékek építőit, a gáz- és kőolaj-kitermelőket, áramszolgáltatókat érintené igen kellemetlenül az intézkedés.

Újabb adóügyi intézkedések bevezetését tervezi a kormány, és bár még nem tudni, a héten nyilvánosságra került elképzelésekből mi valósul meg – nem mindegyik tűnik komolynak, és az utóbbi időben volt már példa vissza­vont ötletekre –, az már világosan látszik, hogy a Klaus Iohannis államfő által adózási ugrabugrának nevezett kiszámíthatatlan pénzügyi politika folytatódik.

Mindenki tudatosíthatná: előfordulhat, hogy egy új választás eredményeképpen magyar párt nélkül állhat fel a szlovák parlament.

Miért rémísztő olyan bűnök meg nem büntetése, mint amilyen Barbu Ursu meggyilkolása, vagy az 1989 decemberében történteké, vagy a bányászjárásoké? Mert a büntetlenség, akárcsak az erkölcsi, jogi és történelmi inkonzisztencia, a jövőnket terheli meg.

Újra ez a helyzet: nincs politikai ellenzékünk! Ez volt a 2000 és 2004 közötti PSD-s (Szociáldemokrata Párt – E-RS) kormányzat idején, amikor Adrian Năstase vezette a kabinetet. A PSD akkor azt hitte, örökre kormányon marad. Minden e párt javára „dolgozott”. Idézzünk fel néhány minisztert: Dan Matei Agathon, az idegenforgalmi miniszter, aki minden áron pálmafákat akart … → olvasásának folytatása