EuroCom – Romániai Sajtófigyelő

A román állam (és kormány) nem hazudtolja meg önmagát: átfogó reformok és alaposan átgondolt módosítások helyett ismét csak toldozza-foltozza az adórendszert, egyetlen céllal, minél több pénzt összeharácsolni az államkasszába.

A brassói útkereszteződésekben a legkülönfélébb alakok kéregetnek, koldulnak. Van, aki toprongyosan, Star Wars-os hátizsákkal a hátán koldul. Van, aki a csődbe ment nagyvállalkozót alakítja. A Patria téren egy meggörnyedt fiatalember árul újságot, komoly lapokat is, de főként bulvárt, tőle sokan vesznek, felárat is fizetnek, mert ismerik élettörténetét. Szomorú történet, a fiatalember elhagyatottan él, mint a … → olvasásának folytatása

Kis túlzással egy ország borult a nyakába a tizenéves úszózseninek, aki fél évszázada álló rekord beállításával azonnal a sportága nagyjai közé lépett. Eredményeivel már egy ideje jelezte, hogy komoly dobbantásra készül, mégis szenzációként hatott a teljesítménye, mert országként a közöny langyos, poshadt vizű medencéjében tempózunk, azt is lassan.

A bajoroszági Krün település síparadicsomáról is híres Elmau nevezetű kastélyában (2015 óta immár másodszor) ültek össze a G7-ek, a nyugatinak tekintett világ legjelentősebb gazdasági hatalmai, hogy a pillanat legfontosabb gazdasági, katonai, környezet- és egészségvédelmi kérdéseit megvitassák. A szervezet hét tagja a belépes sorrendjében: az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország (1973), Olaszország (1975), Kanada (1976) … → olvasásának folytatása

A kommunista rendszer nevelte ki azt a generációt, melynek nemcsak Trianon nem mond semmit, de a Szent Korona-tan, s a történeti alkotmány sem. Azt a nemzedéket, melynek az 1945 előtti történelmi korszakról alkotott ítélete nem tapasztalatokon, hanem a Kádár–aczéli kultúrpolitika hazug propagandáján alapszik. Még a magukat nemzeti gondolkodásúnak valló emberek között sincs egyetértés Horthy Miklós, … → olvasásának folytatása

Bármennyire is lehangoló kimondani, nekünk, Romániában élő magyaroknak nem jelentenek különösebb meglepetést azok a közösségünk helyzetével, a magyarellenességgel kapcsolatos, a sajtó számára is elérhetővé tett megállapítások, melyek az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagjai, illetve a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselői tegnapi … → olvasásának folytatása

Olvasom a külföldi hírekben az ukrajnai parlament határozatát, miszerint az ukrán ellenőrzés alatt lévő területeken megtiltják az orosz zenét és az orosz nyelvű könyvek terjesztését. És e törvényerőre emelt szélsőnacionalista elképzelésnek a betartását az ukrán belügyisek (politikai rendőrség) ellenőrizni is fogják.

A világjárvány utáni helyreállítási terv biztosítaná jórészt az EU-tagállamoknak a gazdasági nehézségekből való kilábalást. A megszokott uniós támogatások mellett indított PNRR és Anghel Saligny programok már „szállóigévé” váltak, mindenki ezekhez fűz nagy reményeket. „Letisztultak” a pályázati listák, ahol volt ok, volt lelkesedés is, hogy a projekt bekerült a finanszírozhatók közé. Eddig azonban még nulla az … → olvasásának folytatása

Évek, sőt évtizedek óta figyelem, hogyan viszonyulnak a kívülállók – gondolok itt elsősorban az iskolások szüleire és az újságírókra – egy-egy fontos vizsga eredményének kifüggesztésekor. És mivel a közoktatási rendszerünk távol áll a tökéletestől, mindig akad valami, amiért „túl- meg átbosszankodjuk” nem csak magunkat és a környezetünket, hanem az egész közvéleményt. Történik ez olyan körülmények … → olvasásának folytatása

Ukrajna és Moldova Köztársaság gyorsasági rekordot állítottak fel a tagjelölti státus elnyerésével (a két ország február végén iktatta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz), azonban jelen esetben sokkal inkább politikai gesztusról van szó, mint a feltételek gyors teljesítéséről. Egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy sem a feltételek könnyítéséről, sem pedig … → olvasásának folytatása

„A nemzeti zászló nem versenyez a helyi közösségek szimbólumaival” – mondta többek között Vasile Dîncu védelmi miniszter a Hargita megyei Galócás községben a román zászló napján szervezett katonai ceremónián. Mifelénk nehéz is lenne „versenyeznie” – fűzhetnénk hozzá –, hiszen itt a helyi közösségek zászlóit egyszerűen betiltják, lásd a sepsiszentgyörgyi vagy a Kovászna megyei lobogó esetét, … → olvasásának folytatása

Idén az érettségizők 73,3 százaléka ért el átmenő jegyet a vizsgán az óvások elbírálása előtt, ami az elmúlt bő tíz év legjobb eredménye – közölte  elégedetten Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. Legutóbb 2009-ben jegyeztek ennél magasabb átlagot, 81,7 százalékot. Az eredmények idén először érték el a megfigyelő kamerák bevezetése előtti szintet.

108 évvel ezelőtt, 1914. június 28-án, a rigómezei csata emléknapján foglalt helyet a Gräf & Stift márkájú nyitott luxuslimuzin hátsó ülésén az a házaspár, amelyet sokan meg akartak ölni. Aznap délelőtti, szarajevói útjuk során el is dördült a két híres lövés. A Mlada Bosna és a Fekete Kéz terve sikerült, Gavrilo Princip meggyilkolta Ferenc Ferdinánd … → olvasásának folytatása

Elnézést kell kérnem az igényes olvasótól e nyakatekert mondatért, de a nyolcadik osztályosok magyar nyelvből történő „levizsgáztatása” ezt juttatja eszembe. Olyan ez a szélmalomharc a mások által igen tekintélyesnek tartott magyar nyelv tisztaságáért, mint a szüntelen békeharc. Békéért kiáltanak, fegyvereket követelnek.

A címet, bevallom, egy magyarországi honlapról, a Világgazdaságban megjelent írásból tulajdonítottam el. Ami azzal indult, hogy Franciaország újranyithatja nemrég bezárt széntüzelésű erőművét. Az egyiket, vagy többet, nem tudom.

A média napok óta a magyar képességvizsga körüli nézeteltérésektől hangos. Vitázunk követelményrendszerről, új tantervi koncepcióról, funkcionális nyelvtantanításról, a kevés tízesről, és közben mintha nem látnánk a fától az erdőt. A hibákat keressük mindenben és mindenkiben, tanárokban és azokban a kevesekben, akik vállalják helyettünk az irányítást, beülnek minisztériumi székekbe, hogy legyen képviseletünk, elfogadják a tanfelügyelői munkakört, … → olvasásának folytatása

Idén több turista keresi fel a Székelyföldet, mint az elmúlt két megszorításokkal teli esztendőben, néha az az érzésünk, hogy az élet visszatért a normális kerékvágásba. Holott korántsem tért vissza, csak szeretjük azt hinni, hogy visszakaptuk régi életünket. Míg tavaly és tavalyelőtt a járványtól való félelem, frász és az ebből fakadó hatósági tiltás lehetetlenítette el a … → olvasásának folytatása

Finoman szólva is csak óvatosan lennénk hurráoptimisták a korábbiaknál sokkal jobb érettségi és képességvizsga eredményekkel kapcsolatosan. Nem akarnánk fanyalgóknak tűnni, sem örök borúlátóknak, akik nem képesek pozitívan tekinteni a reményt keltőnek tűnő változásokra, ugyanis ami fontos előremenetel, és végre jó irányba mutathat, mindenképpen üdvözlendő. Mindazonáltal jó lenne, ha a realitás talaján maradva próbálnánk viszonyulni ahhoz, … → olvasásának folytatása

Csoda történt: miután az oktatási miniszter is elismerte, hogy a járvány alatti online tanítás katasztrofális volt, a hazai oktatás színvonala pedig ezalatt a minimálisra csökkent, az érettségin tíz éve nem látott jó eredményt értünk el, sőt, ha az 5-ös és 6-os közötti jegyeket is hozzáadjuk, akkor tizenkét év rekordjával állunk szemben épp.

Fenntarthatatlan, sőt veszélyes a protekcionista gazdaságpolitika, bárhol, bármiben is nyilvánuljon meg. Ha a politika, saját céljait követve, mesterségesen belepiszkál a gazdaság dolgaiba – rossz vége lesz, egyre kezelhetetlenebbé válik a helyzet.

Ha az országot nem hazaárulók vezetnék, az RMDSZ nem létezne, és Marosvásárhely sovén polgármestere nem merte volna megengedni magának, hogy hiányozzék, semmibe vegye Románia nemzeti szimbóluma, a trikolór Marosvásárhelyen szervezett hivatalos ünnepét. Ki nem találná a kedves olvasó, kinek a szavai ezek! Nos, megmondjuk, a magyarellenességéről elhíresült, notórius feljelentgetőről, a magyar és székely nemzeti szimbólumok … → olvasásának folytatása

Literenként ötven banival kompenzálja júliustól a kormány az üzemanyagok árát, három hónapig. Viccnek is gyenge, tekintve az üzemanyagárak teljes gazdaságra kifejtett hatását. Az intézkedést a kormányfő és az elnök is úgy próbálta eladni a közvéleménynek, mint az egyetlen lehetséges megoldást.

Olyan lesz, mint egy nagy, kerek kenyér – mondta volt egyszer lelkes elántól sodortatva egy nemzeti érzelmekben fölötte bővelkedő hazai politikus. Pár esztendővel 1989 után hangzott el ez a pátosztól és nacionalista élesztőtől dagadó kijelentés. Moldova Köztársaság már kivált a Szovjetunióból, de még számtalan formális és annál több háttérbeli kötődéssel tartozott Moszkvához. Meg Moszkvának. Az … → olvasásának folytatása

Amint azt megszokhattuk, a kényes, a lakosság és a gazdasági szereplők számára égető kérdésekben a mindenkori román kormány csigalassúsággal képes csak dönteni. Miért is történt volna ez másként az elszabadult üzemanyagárak esetében? Mint falat kenyeret, úgy várta mindenki az intézkedéseket.

Társadalmainkat újra és újra sorozatos csapások sújtják, vírusjárványok, megfékezhetetlen erdőtüzek, korábban ismeretlen dühhel pusztító viharok, bőtermő területeket sivatagokká tikkasztó szárazságok, oktalan, de a második világháborúhoz, vagy az amerikaiak vietnami pusztításaihoz mérhető végeérhetetlennek ígérkező háborúskodások, éhínségek, észbontó ideológiai divatok követik egymást.

Nyolcvanéves kolozsvári nagynéni gázkályhát cserélt, sehol egy rokon száz kilométeren belül, egymaga tárgyal az üzlettel, megnyugtatják, ki fogják szállítani az árut, mert huszonegyedik századi, sőt, fogyasztói piacgazdasághoz méltó a vevői kiszolgálás náluk. Aggodalmai nem csitulnak, egy életen át különbnél különb szólamokkal etették nemzedékét, hol ilyen, hol olyan gyönyörűségeket ígérve, érthető, hogy nyugtalan társtalanságában a rémhírek … → olvasásának folytatása

Egyre rosszabb a romániai munkavállalók anyagi helyzete. Miközben május végén 14,5 százalékos volt az infláció, az alkalmazottak által az év eleje óta kapott esetleges fizetésemelések 90 százaléka ennél kisebb mértékű volt – mutat rá egy friss felmérés. Ebből kiderül az is: idén eddig a munkavállalók mindössze 37 százaléka kapott valamekkora béremelést, további 12 százalékuk pedig … → olvasásának folytatása

Nyár van, dübörög a fesztiválszezon és tikkaszt a hőség, és aki belefásult már az egyre csak zajló ukrajnai háború, a gazdasági mélyrepülés, az energiaválság, a koronavírust – legalábbis a riogatás szintjén – épp felváltó majomhimlő jobbról és balról érkező híreibe, az igyekszik oda sem figyelni, a füleit bezárni és meg sem hallani semmit a körülötte … → olvasásának folytatása

Tegnap reggel literenként 9 lej 60 baniért töltöttem gázolajat a személygépkocsim tankjába. Kolozsvár felé autózva, a rádióban hallottam a hírt, hogy a kormány literenként 50 banival csökkenti az üzemanyag árát. Így mondták be: csökkenti. Ám amikor racionálisan végiggondoltam a dolgot, rájöttem, hogy manipulálják az információt, hadd örüljön a nép, hadd zökkenjen meg a kormány egyre … → olvasásának folytatása

Folyamatos minőségi munkára van szükség a magas életszínvonal biztosításához és az eredményességhez. Ez minden területre érvényes: sportra, politikára, gazdaságra, kultúrára. A minőségi munka a sportban elsősorban azt jelenti, hogy színvonalas utánpótlás-nevelés zajlik. A klubok, szakszövetségek optimális működéséhez pedig egészséges gazdasági háttér kell. Ha ezek megvannak, akkor létrejöhet egy olyan környezet, amely kitermeli magából az élsportolókat, … → olvasásának folytatása

El-elborzadva gondozd erdélyi magyar humánértelmiségidet, és amikor csak lehet, fejezd ki, hogy úristen, még egy humánértelmiségi.

Egy rejtvényújságban olvastam gyerekkoromban azt a feladványt, amelyben egy halálra ítélt utolsó kívánságként maga választhatta meg a kivégzés módját, elég, ha csak egy mondatot mond. Ha igazat szól, felakasztják, ha hazudik, lefejezik. A halálra ítélt azonban olyan mondott, ami miatt fel kellett menteni. Azt mondta ugyanis, hogy „engem mindjárt lefejeznek”. Csakhogy ha a hóher ezt … → olvasásának folytatása

Olyan elégedetten nyilatkozott a képességvizsga eredményeiről Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, mintha csakugyan rendben lenne, hogy a résztvevők 83 százaléka teljesített átmenőre nyolcévi iskolába járás után. Kiemelte, hogy a tételeket jól súlyozták, és hogy több gyermek futott neki a megmérettetésnek, mint tavaly. De ok ez vajon a büszkeségre?

Sorsverte a romániai és erdélyi nép, mert 25 év alatt összesen 20 évig volt két olyan államelnöke, akik valós erkölcsi szabályok értelmében még polgármesteri tisztségekre sem lettek volna jogosultak. Hosszú időre, több évtizedre van (lesz) szükség, amíg minden szépen a saját polcára helyeződik. A nagy betűs Rendszerek úgy alakítják törvényeiket, törvénykezéseiket, hogy esetleg csak majd … → olvasásának folytatása

Most éppen Ukrajna európai uniós tagjelölti státusa van napirenden Brüsszelben. Olyan ez, mint amikor a sokat betegeskedő kisfiúnak gyönyörű luxusautót ígér az apja. A derék szülő tisztában van azzal, hogy amíg a gyerek jogosítvány megszerzésére alkalmas korú lesz, régen elfelejti a sok évvel ezelőtti nagylelkű felajánlást. Ukrajna a tagjelölti státussal kizárólag papíron lép egyet az EU … → olvasásának folytatása

Holnap véget ér az idei érettségi nyári szessziója. Már az érettségi kezdetekor közölte az oktatási minisztérium, hogy összesen 126 454-en jelentkeztek a vizsgára, közülük 111 329-en idén végezték el a középiskolát. Kiderült tehát, hogy alig két év alatt 30 ezerrel csökkent az érettségizők száma, hiszen 2020-ban még 155 639-en iratkoztak be a vizsgára.

Az RMDSZ-es sportminiszter a minap rettenetesen felborzolta a nacionalista kedélyeket. Napok óta  szajkózzák, hogy „sikerült botrányt kavarnia”, miután David Popovici, a tizenhét éves „csoda” aranyérmet nyert a budapesti Duna Arénában zajló úszó-világbajnokságon.

Feldereng az utópisztikus zsánerkép a közelmúlt ködéből: Románia álkisebbségi államelnöke, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis egy németországi emelvényen arról szónokol, mint az Európai Értékek Többszörös Bajnoka, hogy az általa (nem) vezetett ország igazi kisebbségvédelmi paradicsom, ahol a különböző közösségek (a magyarok is), úgy élnek, mintha már megboldogultak és üdvözültek volna.

„A prófétának csak a saját hazájában és házában nincs becsülete.” Jézusnak tulajdonítja Máté evangéliuma a sokat idézett kijelentést, amely a nemrégiben elhunyt Szakáts Béla szobrászművészre is igaz.

Senki számára nem újdonság, hogy általában hosszasan kell várakozni a háziorvosi rendelők előtt, hogy sorra kerüljön az ember, ahogyan az sem, hogy egyre több az olyan település Romániában, ahol „lasszóval” kell keresni a gyógyítót. A jelek szerint egyre súlyosbodó problémává válik, hogy riasztóan kevés a háziorvosok száma, a jelenségnek pedig nyilván szerteágazóak az okai, kézzelfogható … → olvasásának folytatása

Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja: Romániában hosszú távon nem igazán működőképesek a koalíciós kormányok. A jobboldali pártok híresek voltak arról, hogy nagyon hamar képesek egymásnak esni és szakításra vinni a dolgot, a szociáldemokratáknál párton belül is komoly politikai hagyományai vannak az ellenfél hátba döfésének, de a legfőbb politikai erőket egy tető alá hozó nagykoalíciók … → olvasásának folytatása

Horn Gyula volt szocialista miniszterelnökről neveznek el sétányt Budapest XIII. kerületében a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén meghozott döntés értelmében. A kezdeményező a XIII. kerületi önkormányzat volt, a sétány a 2014-ben felállított Horn-szobor közelében, a Gyermek téren található.

Vegyes érzésekkel olvastam a megjegyzéseket dr. Flóra-Orosz Katalin mellszobrának felavatását követően, többen is kifogásolták, hogy az úszóbajnok keresztneve, a szoborra kerülő felirat csak románul jelenik meg.

A világ legnagyobb fedezeti alapja, a Bridgewater Associates befektetési igazgatója, Ray Dalio (képünkön) 1985-re küzdötte fel magát gyakorlatilag a semmiből a milliárdosok élére. Fedezeti alapját 1975-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a cégre bízott pénzügyi eszközök áringadozásait, s ezzel a piaci kockázatokat stabilizálja.

A múlt héten megjelent a romániai nyilvános térben egy petíció. Önmagában nem nagy dolog, ezrével jelennek meg, mint esős időszak után a szúnyogok. És természetesen, akárcsak a szúnyogoknak a bioszférában, a petícióknak is megvan a maguk szerepe a szocioszférában. A kezdeményezés címe: Petíció a tanulók iskolai év végi nyilvános díjazása és a személyi adatok megsértése ellen.

Nem kell mondanom, Európa pillanatnyilag lángokban áll. Az orosz–ukrán háború, amelyet az oroszok másképpen neveznek, felborította az európai, sőt a világegyensúlyt.

Az ukrajnai háború felülírta a koronavírus-járványt. Részben legalábbis, ugyanis az emberek elsődleges problémája immár nem a Covid-19 vírus. A gyors társadalmi változások Európa-szerte megrendítették a kormányokba és a politikai rendszerekbe vetett bizalmat, és a világ a radikalizálódás melegágya lett. Ebben a légkörben születtek a tiltakozó mozgalmak a járvány lassítását szolgáló korlátozások ellen. Felmérések szerint a … → olvasásának folytatása

A szélsőségesen individualista társadalomtudósok és politikusok gyakorta (és nem kevés ingerültséggel) teszik fel a kérdést: „Mi az, hogy társadalom?” (A magyar fogalom az angol society fordítása, mely az emberi együttélés valamely spontán kialakult formáját jelöli.) Az egykori angol miniszterelnöknő Theresa May is úgy vélte, hogy „Csupán család van, férfiak és nők vannak. A többi puszta … → olvasásának folytatása

Novák Katalin magyar köztársasági elnök első, nem hivatalos, a román sajtó és politikum egy részéből hisztérikus reakciókat kiváltó látogatása után immár hivatalos látogatást is tett Romániában, és román kollégájával, Klaus Iohannisszal is találkozott. De látva azt, hogyan viszonyul továbbra is Bukarest a román–magyar kapcsolatokhoz, sokkal jobb szájízzel ezt követően sem maradhattunk.

Klímakommunizmus uniós módra 2007-ben kultusz született és terjedt szájtról szájtra, nem kellett hozzá csak egy szexhirdetés, egy bevállalós hölgy, az extrém kívánságokkal érkező és a higiéniát nem feltétlenül kedvelő, tájszólással beszélő Gyuri, egy eszköz a telefonos társalgás rögzítésére és egy titokzatos valaki, aki a hanganyagot útjára engedte a világhálón. A többi már történelem, jött a … → olvasásának folytatása