//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Történelem, XX. század

A temesvári forradalom lángját meggyújtó titkos interjú története – Adevărul

adevarulSzőczi Árpád magyar származású kanadai újságíró dokumentumfilmje „Drakula árnyéka – A román forradalom igaz története” a közvélemény elé tárja a Tőkés László lelkész által titokban adott interjú történetét, melyet a Magyar Televízió Panoráma című műsora 1989 nyarán sugárzott.

Michel Clair és Rejean Roy az interjú után 20 évvel visszatértek Temesvárra (Fotó: Adevarul/Szőczi Árpád)

Szőczi Árpád újságíró a kanadai székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) vezetője volt (1984 és 1990 között). Apjával együtt azok közé tartozott, akik pénzt gyűjtöttek két francia-kanadai újságíró számára, hogy 1989. március 20-én titokban interjút készítsenek Tőkés Lászlóval.

Ezt az interjút aztán a magyar televízió sugározta július 24-én, a Panoráma című műsorban, ami a nyugati térségben és Erdélyben külön e célból állított antennákkal Romániában is látható volt.

Tőkés az interjúban nyíltan beszélt arról, ahogy a román nép Ceauşescu alatt szenvedett, de arról is, ahogy a kisebbségeket – különösen a magyar kisebbséget – diszkriminálták, kisebbségi jogaikat valójában eltörölve.

Tőkés ezen interjú miatt – akinek már amúgy is nagy gondjai vannak a prédikációi miatt, melyekben az országon belüli életszínvonalat, valamint a kisebbségek helyzetét is bírálta – elvesztette állását és egy sor per után, melyeket nyilvánvalóan elvesztett, december 15-én kellett volna elhagynia a parókiát, vagy önként, vagy erőszakos kilakoltatással”, mondta Szőczi Árpád.

Két kanadai újságíró bevonása

A „Drakula árnyéka – A román forradalom igaz története” a Kanadában, 1989-ben kigondolt titkos küldetésről szól.

„A 70-es, 80-as években sajtókonferenciákat, tüntetéseket szerveztünk és szakértőket gyűjtöttünk, hogy kivizsgáljuk a nyugat szégyenteljes kapcsolatát Kelet-Európa legbrutálisabb diktátorával. Még az amerikai kongresszusban és szenátusban is ismertek minket, a média pedig elég nagy figyelmet szentelt nekünk”, mondta Szőczi Árpád.

A román forradalmat kirobbantó titkos küldetés összes részvevője a „Drakula árnyéka – A román forradalom igaz története” címben beszélt először.

„A dokumentumfilm a megrázó, hidegháborús hangulatú magyarázat arról, ami december 15-én kirobbantotta a véres román forradalmat, amikor a temesvári Tőkés László disszidens lelkész hívei összegyűltek a templom körül, hogy megvédjék a Securitatetól”, mondja Szőczi Árpád.

Az interjú előkészítése

Tehát az egész egy 1989 márciusában, a kanadai Montrealban kitervelt titkos küldetéssel kezdődött. Két, a francia régióból származó kanadait, Michel Clairt, Quebec tartomány kabinetjének volt miniszterét és Rejean Roy riportert a Radio Canada-tól Temesvárra küldték, hogy titokban interjút készítsenek Tőkés Lászlóval, a romániai magyar kisebbség egyik vezetőjével.

Ami ezután történt, az egy macska-egér játék volt, ami Románia nyugati részében zajlott és két napig tartott. A Securitate folyamatosan követte a két francia-kanadait, valamint három, őket segítő, magyar állampolgárt.

A kanadaiaknak végül sikerült elkészíteniük az interjút és kijuttatniuk az országból a kazettákat.

Hamarosan úgy Tőkés László, mint ahogy a Securitate és a párt vezetése is megértették, hogy ennek az interjúnak a közlése sorsfordító pillanat lehet Románia történelmében. Így Nicolae Ceauşescu ultimátumot adott Tőkés Lászlónak, hogy 1989. december 15-ig hagyja el az általa vezetett temesvári református parókiát. Ő, a támogatására érkezett lakossággal együtt, kipattintotta a román forradalom első szikráját.

Teljesített küldetés

Ahhoz, hogy Tőkés László felkészült legyen az interjúra, a lelkészhez február elején Székesfehérvárról érkeznek látogatók. Véjnovic Beáta műfordítóról és Gazdag Béla koreográfiatanárról van szó. Az előkészített forgatókönyvben ők két szerelmest játszottak.

„Azért mentünk mi, mert román részről senki sem ismert bennünket. Sohasem voltunk Erdélyben. Nem volt okuk gyanakodniuk, hogy másról van szó, mint egyszerű kirándulásról”, mondta Véjnovic Beáta.

Ők ketten eljutottak Temesvárra, a Mária téri református parókiába. Tőkés, miután ajtót nyitott nekik, azonnal megértette, miről van szó, így hát jelezte nekik, hogy menjenek fel a templomba, azt gondolva, hogy ott nincsenek mikrofonok.

Márciusban az egyik kanadai megérkezett Bécsből, ahol gépkocsit bérelt, hogy Romániába utazzon, míg kollégája Bukarestig repült, ahonnan vonattal ment Temesvárra. A magyarok különböző napokon és helyeken léptek be Romániába.

Az interjút két kamerával vették fel, különböző szögekből. Mindkettőhöz két 30 perces kazetta volt. A csoport úgy tervezte, hogy a kazetták két különböző irányban indulnak el a magyar határ felé.

Deák Péter az operatőrök egyike, akinek az volt a szerepe, hogy az egyik kazettát kivigye Romániából.

„Úgy döntöttem, hogy vonattal utazom. Kevéssé volt valószínű, hogy ha valaki filmet készíteni jön Tőkés Lászlóval, az vonattal távozzon. Korábban háromszor kipróbáltam ezt az útvonalat gyorsvonattal, de sohasem Temesváron szálltam le, hanem Brassóban, pont azért, hogy ne vonjam magamra a figyelmet. Különböző helyeket kerestem, ahol elrejthetem a kazettát”, mondta az operatőr.

Radu Tinu, a mikrofonos ember

A dokumentumfilmben meginterjúvolt személyek egyike Radu Tinu, a Temes megyei Securitate volt helyettes vezetője, aki a Tőkés László-ügyért felelt. Elmesélte, hogyan tartotta megfigyelés alatt a református lelkészt.

„Mikrofonokat helyeztem el abban a garzonlakásban, ahova költözött, majd mikrofonokat helyeztem el a templomban, a parókia irodájában. Miután idejött, az alagsorban is elhelyeztünk, ahol faraktár volt, mert ott kialakított egy szobát, ahol a fiatalokkal beszélgetett. Attól kezdve, hogy Temesvárra érkezett, személyeket, ügynököket kerestünk, akik kapcsolatban állnak vele. Kiképeztük őket, hogy mit tegyenek, hogy tegyék, hogy állandóan tudjuk, mit tesz”, mondta Radu Tinu.

A Securitate ügyes módszereket, hogy ne keltse fel a figyelmet, amikor mikrofonokat szereltek be. „Hogy ne hallják, amikor fúrtunk, egy légkalapácsot állítottunk fel az utcán. Amikor mi elkezdtünk fúrni, a légkalapácsos mellett volt egy emberem, akinek jeleztem, hogy kezdjenek zajongani. Akkora zajt csapott, hogy semmit sem lehetett hallani”, mesélte Tinu.

A szekusok hazudtak a jelentésben

Minden kazetta eljutott Magyarországra, holott a szekusok még a határ előtt feltartóztatták a kanadaiakat, de a náluk talált kazetta üres volt.

A Securitate jelentésébe azonban más változat került. „A szekus azt írta, hogy három kazettát talált és megsemmisítette őket. Ez hazugság volt, valószínűleg azt akarta mutatni a feletteseinek, hogy milyen jó. A Securitatenál sok hazugságot lehet találni”, mesélte a film rendezője.

A Tőkés Lászlóval készített interjú 1989. június 24-én történt sugárzása után a vihar előtti csend következett.

„Nem csináltunk vele semmit. Ültünk és gondolkodtunk. Volt egy törvényünk, mely tiltotta interjúk adását tévé- és rádióadóknak, külön engedély nélkül. Mit tehettünk volna, megbírságoljuk és hőst csinálunk belőle. Tőkés László ügyét havonta elemeztük. Minden hónapban Bukarestre mentem és a Securitate legmagasabb szintjén volt megbeszélés”, mondta még Radu Tinu.

Tőkés Securitate-aktája 8.000 oldalas

Szőczi Árpád, akinek a közismert bánsági származású német író, az (Herta Müller által is látogatott) Actionsgruppe-tag és Securitate által üldözött William Totok is segített, az egyetlen e kérdésre akkreditált kanadai újságíró. Már nyolc kutatást végzett a CNSAS irattáraiban. Tőkés aktája nagyjából 8.000 oldalból áll.

„Ezen iratok tanulmányozásával megértettem, hogy akkoriban ő volt Romániában a fő disszidens és hogy a Securitate minden tőle telhetőt megtett, hogy terrorizálja őt és a családját. Számomra továbbra is csoda, hogy egy emberi lény miként tud ellenállni ilyen nyomásoknak”, véli Szőczi Árpád.

„Az 1. számú ellenség Romániában”

Annak bizonyítására, hogy mennyire fontos volt a kommunista szervek számára Tőkés, Radu Tinu volt Securitate-őrnagy beszámolt a kanadai újságírónak arról az epizódról, hogy minden hónapban Bukarestre kellett mennie Tőkés-aktájának elemzésére, de azért is, hogy Iulian Vlad belügyminiszterrel tárgyaljon, akinek aztán Ceauşescunak kellett jelentést tennie. Ez azt bizonyította, hogy Tőkés volt az 1. számú ellenség a diktátor számára.

„Ami Tőkést bizonyosféleképpen életben tartott az az volt, hogy Ceauşescu félt attól, ahogy a világ reagálhatott volna arra, ha Tőkésnek valamilyen baja esik”, mondta még Szőczi Árpád.

Stefan Both

adevarul.ro, 2012. december 16., 01:17

Povestea interviului secret care a aprins flacăra Revoluţiei din Timişoara

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: