//
most olvassa...
Magyar-román, Magyarokról, Történelem, XX. század

Budapestről írták a „Székelyek történelme” tankönyvet – Adevăru

adevarulAzon tankönyv szerzője, amiből a székelyek gyermekei azt tanulják, hogy a románok a szolgáik voltak, a Magyarországi Akadémia (így! helyesen: Magyar Tudományos Akadémia, a továbbiakban MTA – E-RS) tagja. Pál-Antal Sándor történész azt állítja, hogy a dolgozat nem tartalmaz túlzásokat.

(Fotó: Adevarul/Reuters)

A „Székelyek történelme” (így! helyesen: A székelység története – E-RS) tankönyv egyik szerzője, melyből a VI. és VII. osztályok tanulói azt tanulják, hogy a románok a székelyek szolgái voltak, az MTA tagja. Pál-Antal Sándor visszautasítja a román történészeknek a könyvvel szembeni vádjait, de elismeri, hogy lehet rajta javítani. Sándor (így! – E-RS) ezen kívül az Adevărulnak kijelentette, hogy többek között az ő ükapját is a román hadsereg által létesített táborba zárták be.

„A sipóti (Şipote, Jász – Iaşi – megye) táborról elmondhatom, hogy az ükapámat több barátjával együtt oda zárták be és nem voltak katonák. A román hadsereg őket Felcsíkról vitte el a Csíkcsicsót és Gyimest összekötő vasút hídjának helyreállítására és kényszermunkára. A román hadsereg Erdélyből történt visszavonulásakor abba a táborba internálták őket. A falumból 160 személyt vittek Sipótebe. A parókián megvan a listájuk. Itt konkrét adataink vannak az oda internált polgári lakosságról”, állítja Pál-Antal Sándor. A budapesti Akadémia hivatalossága megjegyezte még, hogy a dolgozat egy „útmutató”, nem állítva magáról, hogy tankönyv, amit azonban használni lehet a tanórákon és a kiegészítő leckékben, ezért nem szükséges a bukaresti Oktatási Minisztérium engedélye.

Nem lehet elérni az abszolút tárgyilagosságot

A dolgozat összeállítását koordináló Hermann Gusztáv Mihály magyar történész is azt mondja, hogy a tankönyvet először kézikönyvnek szánták, amit a diákok „útmutatónak” is használhatnak.

Az Adevărulnak kijelentette, normális a román történészek bírálata, mert „nem érhető el abszolút tárgyilagosság”. „A történelmet emberek írják és erre már egy nagyon ismert francia történész, Georges Duby felhívta a figyelmet.

Azt mondta, a történelem olyan tudomány, mely tárgyilagosságra törekszik, de ezt a tárgyilagosságot abszolút módon nem lehet elérni. Gyakorlatilag ugyanazon történelmi események másképp nézhetnek ki a különféle történészi iskolák értelmezésében, így nagyon normális, hogy a román történészeknek ellenvetéseik lehetnek e kézikönyv szerzőivel szemben, mert mi így közelítettük meg ezt a munkát, kézikönyvként, amit tankönyvként is lehet használni. Valóban, a címlapon az jelenik meg, hogy «Tankönyv VI. és VII. osztályos diákoknak és minden érdeklődőnek».

A kézikönyv kidolgozásának vége felé megpróbáltuk egy tankönyv követelményeihez közelíteni, bizonyos kérdések közbeiktatásával, szépirodalmi, monográfiákra utalásokkal stb.”, mondta a magyar történész.

Hermann Gusztáv Mihálynak meggyőződése, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre lehet pozitív és negatív olvasata, ez csak attól „függ”, hogy milyen szemszögből nézik a történelmi eseményt.

„Ami a XX. század megközelítését illeti, lehetnek gondok. Mondok egy példát. Az első világháborúban a román hadsereg átkelését a Kárpátokon és behatolását Erdélybe a román történészék Erdély felszabadításának tekintik, mert a lakosok többsége román. De ha a dolgokat a székelyek szemszögéből nézzük, azt az eseményt másképp fogadták, ez pedig kiderül a tankönyv szerzői által írt anyagokból. De a kézikönyvben szereplő egyes eseményeknél végre lehet hajtani bizonyos javításokat. A második világháború esetében megpróbáltuk árnyalni Erdély északi részének a magyar hatóságok és hadsereg általi elfoglalásának negatív aspektusait, felvetve az ezen megszállás által generált etnikai gondokat és sok egyebet. A tankönyvben semmi nincs eltúlozva”. […]

Ciprian Stoleru, Oana Craciun

adevarul.ro, 2013. március 18., 09:07

Manualul „Istoria Secuilor“, scris de la Budapesta

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: