//
most olvassa...
Cotroceni, EU, Európai Bizottság, Európai Parlament, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Politika

Az elnök „háborúja” Magyarországgal: sok hűhó semmiért – Adevărul

adevarulVajon hogyan fogja Traian Băsescu elnök átültetni a gyakorlatba azt a fenyegetését, hogy helyre teszi Magyarországot? Létrehoz-e majd egy regionális „Kisantantot” Budapest ellen, mondjuk Szlovákiával és Szerbiával, jelentős magyar kisebbségekkel rendelkező országokkal együtt?

(Fotó: Adevarul)

Egy ilyenfajta, a második világháborút megelőző időszakra emlékeztető kezdeményezés még Băsescu elnök legjobb európai bizottsági barátait is elborzasztaná. Ez az európai terv arra való alkalmatlanságának a bizonyítéka lenne, hogy megoldjon tagállamok közötti kényes ügyeket, Brüsszel pedig ilyesmit nem fogadna el. Európában már nem lehet valaki ELLEN szövetségeket létrehozni.

És különben is, milyen dolog lenne egy Unión kívüli állammal szövetkezni egy Unión belüli partner ellen?

De mennyire lenne ebben érdekelt akár Szerbia és Szlovákia is? Szerbiának, mely éppen hogy elkezdhette a tárgyalásokat az Unióhoz csatlakozásról, semmilyen érdeke nem fűződne nacionalizmusa életre keltéséhez az európaiak előtt. Főleg azért, hogy Romániának tegyen a kedvére. Bukarest és Belgrád között nem éppen baráti párbeszéd van a szerbiai román kisebbség jogairól. Băsescu elnök pedig éppen most bírálta e témában a belgrádi kormányt.

Ami Pozsonyt illeti, ez nemegyszer kifejezte elégedetlenségét az Orbán-kormány bizonyos cselekedetei miatt. De Szlovákia a kérdést sokkal inkább a Visegrádi Csoporton (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) keretén belül vetné fel, ha már regionális klubokról van szó. Ez a regionális együttműködési formátum azonban, bizonyos magyar–szlovák súrlódásokon túl, túl sok sikert ért el az utóbbi két évtizedben ahhoz, hogy most Bukarest kedvéért szemétre vessék.

De lehet, hogy az elnök az európai intézményeken belül szándékozik elszigetelni Magyarországot. Ezt szintén nehéz megvalósítani. Először is azért, mert Magyarország – formális, de főleg informális – kapcsolatrendszere egyértelműen magasabb szintű, mint Romániáé.

Aztán Traian Băsescu elnöknek nagyon világosan el kell majd magyaráznia az európai partnereknek, hogy miért akar elszigetelni egy partner államot. Egy szélsőséges, ellenzéki párt vezetőjének egyik nyilatkozatáért, akitől a budapesti kormány már elhatárolódott? Bármennyire is zavaróak voltak számunkra a Jobbik-vezető kijelentései, az európai partnerek egy ilyenfajta érvet sokkal inkább komolytalannak fognak tekinteni.

Románia és Magyarország között tizenegy éve létezik stratégiai partnerség. A bukaresti és a budapesti kormányoknak ebben az időszakban több együttes ülésük volt és számos ügyben folytattak konzultálásokat. Romániát és Magyarországot az Európai Unión belül sok közös érdek köti össze – az agrárpolitika, a költségvetés és a kohéziós alapok, az energetikai politika, a Duna-stratégia, a romák beillesztése és egyebek. Magyarország, amikor 2011 első felében betöltötte az Európai Unió elnöki tisztségét, erőteljesen támogatta Románia csatlakozását a Schengen-övezethez, csak hát nem tőle függött. Érdemes mindezt a szemétbe dobni egy szélsőséges nyilatkozatai miatt? Az európai partnerek semmi esetre sem értenék ezt meg.

De lehet, hogy Orbán Viktort tervezné elszigetelni az EPP-n belül. Erre is kicsi az esély. Az EPP mindig megvédte, ahogy azt különben a PDL-s euroképviselők is megtették. Băsescunak el kell majd magyaráznia az EPP-s partnereknek, hogy miért kell most megbüntetni Orbán Viktort, olyan kijelentésekért, melyeket nem ő tett. Ami pedig az EPP európai parlamenti frakcióját illeti, a román küldöttségnek előbb itt azt kell majd megmagyaráznia, miért támogatta Tőkés Lászlót abban, hogy a parlament alelnöke legyen. Egy esetleges román kezdeményezés e témában újra csak komolytalannak tűnne.

A Jobbik-vezető Vona Gábor kijelentései, természetesen, megdöbbentőek és zavaróak voltak a románok számára. Különben beleillettek a szélsőségesek diskurzusába. De ezek nem elégséges okok arra, hogy elveszítsük a fejünket és még kevésbé indokolhatnak harcias nyilatkozatokat a demokratikus spektrumhoz tartozó vezetők részéről. Annál is inkább, amikor őket az állam legmagasabb tisztségének nehéz felelőssége terheli.

És most, ha már a szavak elhangzottak, a legjobb az lenne, ha az Európai Unión belüli partnereink nem vennék azokat komolyan. Ami valószínűleg így is fog történni. Szerencsére.

Ovidiu Nahoi

adevarul.ro, 2013. augusztus 13., 08:51

„Războiul” preşedintelui cu Ungaria: mult zgomot pentru nimic

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: