//
most olvassa...
Kárpát-medencei körkép, Magyar szervezetek, Magyarokról

A Jobbiknál szélsőségesebbek: a Magyar Hajnal párt. Mi vezérli az idegengyűlölő, vagy rasszista érzelmeket Magyarországon? – Adevărul

adevarulMagyarországon hivatalosan is létrejön egy újabb szélsőjobboldali párt. A Magyar Hajnal név az athéni Parlamentbe a súlyos görög válság közepette bejutott neonáci pártra utal.

A Jobbikhoz tartozó magyar szélsőségesek menetelése (adevarul.ro/Shutterstock)

Magyarországon a Magyar Hajnal a Jobbik radikálisabb alternatívája akar lenni, mely, bár szélsőségesnek tartják, bejutott a parlamentbe. Paár Ádám magyar elemző elmagyarázta a FP România-nak, hogy miért olyan népszerű a szomszédos országban a radikális jobboldali ideológia. / Az interjút Adrian Barbu és Răzvan Munteanu készítette.

Mivel magyarázható a Jobbik párt sikere a magyar politikai színtéren?

Paár Ádám magyar elemző: Véleményem szerint, a Jobbik sikere két aspektussal magyarázható. Először is sok magyar polgárnak csalódást okozott az EU-hoz és a nyugati világhoz csatlakozás. A lakosság többsége súlyos veszteségeket szenvedett el a demokratikus átalakulások időszakában, a 90-es évek elején – az életszínvonalában, a munkavállalási lehetőségekben és az egészségügy terén.

A Kádár János alatti (1956–1989) szovjet típusú szocialista rendszer létrehozott egy viszonylagos „kispolgárságot”. Kádár rendszerét sok magyar aranykornak érezte, amelyben mindenki dolgozhatott, amelyben nem létezett egyenlőtlenség és korrupció – legalábbis a „Kádár-mítosz” szemszögéből nézve.

Ehhez képest a 90-es években kezdtek megjelenni a gondok, elsősorban Magyarország keleti és északkeleti részében, ahol a falun élők, a nehézipar összeomlása miatt, elvesztették munkahelyeiket. Sem a balosok, a szocialista-liberális koalíció, sem a jobboldal, a konzervatív-demokrata kormányok nem tudták a minden régióban jelentkező elszegényedést, a munkanélküliséget, a demográfiai válságot és az ezekben a kis falukban megjelenő „cigány ügyet”. Az elitellenes érzelmek már a demokratikus átalakulási időszakban nőni kezdtek. Ezt az érzést a Jobbik 2010-es kampányjelszava is kifejezte: „20 évet 20 évért” – mely üzenet a baloldali kormánynak és – általában véve – az egész politikai osztálynak szólt. A Jobbik a protestpárti imázsával a fiatal nemzedékekhez szólt és mindazokhoz, akik csalódtak a tömegpártokban. Az Európai Unió különben ugyanolyan népszerűtlen Magyarországon, mint a helyi politikai és gazdasági elit.

Másodsorban felmerül a „cigánykérdés”, ami szoros kapcsolatban áll a gazdasági és társadalmi válsággal. A „cigánykérdés”, vagy „romakérdés” nemcsak etnikai természetű, hanem sokkal inkább bonyolult társadalmi gondok keveréke. A roma lakosságnak a szocialista rezsim időszakában volt munkahelye.

A nehézipar összeomlásával, a demokratikus átalakulási időszakban, a támogatott munkahelyek eltűntek – márpedig a roma lakosságnak főleg ilyen, szakképzetlen munkásokat igénylő munkahelyei voltak. Következésképpen, sajnos, csoportként a roma lakosság volt a gazdasági átalakulás legnagyobb vesztese. E lakosság jelentős része szegénységben él, a peremre szorulás, a társadalmi jellegű kapcsolatok hiánya pedig a legnagyobb veszélyt jelentenek egy adott etnikai csoportra nézve – ahogy az az egyesült államokbeli afro-amerikaiak történelme során is történt.

A roma lakosság minden tekintetben sokkal rosszabb helyzetben van, mint a többségi magyar társadalom tagjai: az élet, az oktatás, az egészségügy minősége tekintetében is. Sok falun problémás a roma lakosság és a polgárok többi része közötti kapcsolat. Ezek a konfliktusok nem etnikai, vagy faji jellegű okokból származnak, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekből. A Jobbik a roma lakosságot és a vezetőit kollektív módon tette felelőssé a kérdéses falvakban történt bűncselekményekélrt – a „cigánybűnözés” címkével. A Jobbik számára a „roma” az „ellenség”, a társadalmi „bűnbak” szinonimája ugyanúgy, mint a hollandiai Szabadságpárt számára a „muzulmán”, vagy a „bevándorló” kifejezések, illetve az olaszországi Északi Liga számára a „déli” kifejezés. A „bűnbakok” a „többiek”; a sztereotípia hasonló: magasabb bűnözési ráta, erőszak, elhanyagoltság stb.

Milyen okok mozgatják az idegengyűlölő, vagy rasszista érzelmeket a magyar társadalomban?

Ahogy azt megfigyelhetjük, az idegengyűlölő és rasszista érzelmek és értékek egész Európában jelen vannak. De azért találunk különbségeket az Európa keleti és nyugati felében létező szélsőséges jobboldal között.

Például a hollandiai Szabadságpárt, a Dán Néppárt, vagy a svéd Demokraták nem utasítanak el olyan értékeket és intézményeket, mint a parlamentarizmus, a demokrácia, a jog uralma, vagy a piacgazdaság. Ezek a pártok és mozgalmak bírálták a bevándorlókat, elsősorban a muzulmánokat és a Kelet-Európa országaiból érkezetteket, kérték az Európai Unió hatalmának csökkentését; de elutasítják a társadalmi és politikai rend megváltoztatását az országaikban és egy diktatúra bevezetését sem támogatják.

Gazdaságpolitikáik liberálisak, gyakran libertariánusok, a „kis kormány” támogatói, mert bírálják a jóléti államot. Kelet-Európában, tehát Magyarországon is, a szélsőjobboldali szárnyhoz tartozó pártok a második világháború előtti időszakban létezett fasiszta, vagy náci jobboldali pártokhoz és mozgalmakhoz kötődnek.

Magyarországon, például, az úgynevezett Árpád-sávhoz, vagy az irredenta kultuszhoz. Így aztán nem a jobboldali szárny, a rasszista értékek létezése a fő gond, hanem sokkal inkább a társadalom tudatlansága és gyengesége. Ez a legfontosabb különbség a nyugati Európa és Magyarország reakciója között.

Magyarországon a demokratikus hagyomány hiányának fő oka a köztársaság bevezetésére tett két kísérlet, az 1918-as és az 1945–48-as kudarca – a második Magyar Köztársaság után pedig a társadalom egy szovjet stílusú szocialista politikai rendszerbe került.

Másrészt a szovjet típusú szocialista rezsim összeomlásával megjelent az összes 1945 előtt rossz hagyomány, például Horthy Miklós kultusza, a magyar sovinizmus és az antiszemitizmus. Ezek csak egy kis szubkultúrát jelentettek, mégis a szervezetlen társadalom nem volt képes hatékonyan harcolni ellenük. A liberális, konzervatív, demokrata-szociális, szocialista pártok nem voltak elég bátrak ahhoz, hogy politikailag és ideológiailag hiteles alternatívákká váljanak.

A Magyar Hajnal egy új szélsőjobboldali párt a Magyarországi politikai színtéren. Ki fog erre a pártra szavazni és miként fogja ez a Jobbikot befolyásolni?

A Magyar Hajnal létezése előnyt jelenthet a Jobbik számára, mert ez a parlamenti párt most magát mérsékelt pártként határozhatja meg, egy olyan potenciálisan szélsőséges szervezettel szemben, amilyen a Magyar Hajnal.

A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy visszaesett a Jobbik lendülete, így hát a párt vezetője, Vona Gábor megpróbál profilt váltani. A Jobbik új kampányfilmjében új elemek bukkantak fel: fiatal pártvezetők és pulóveres parlamenti képviselők stb.

A Jobbik odafigyel az ausztriai Szabadságpárt arculatváltására. Véleményem szerint, Vona egy magyar Hans Christian Strache kíván lenni. Strache egy elöregedett pártot a fiatalok pártjává változtatta, eltörölte a szoft antiszemitizmus, a primitív rasszizmus minden nyomát és minden „késői nácizmus”-i érzést, melyek az ausztriai Szabadságpártot befolyásolták. Strache ezáltal megerősítette a pártját. A Jobbik új arculata vitákat váltott ki a támogatók között: sokan azzal érveltek, hogy a hagyományosan militarista imázs – a Magyar Gárda menetelései, a zászlók stb. – káros; más támogatók viszont azt mondták, hogy ez egy provokáció: hiányoztak Nagy-Magyarország térképei és zászlói.

A Magyar Hajnal, határozott módon, megfelelő párt lehet arra, hogy azokhoz a Jobbik-támogatóknak szóljon, akik nem elégedettek e párt új arculatával. Ezen kívül a szélsőjobboldali szárny tagjai, a neonácik, a neonyilas szubkultúrához tartozók a Magyar Hajnalra tudnának szavazni; vagy a Betyársereghez hasonló szervezetek tagjai. De ez egy kicsi, bár összetartó, néhány száz emberből álló kör.

A Magyar Hajnal megpróbálja a Jobbikot követni a „cigányügy” szférájában. Ez a fő jelszó Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a párt alapítói pedig ebből a megyéből származnak. Ezek a „borsodi fiúk” radikálisabbak a párt vezetőinél. Egyikük, például, Endrésik Zsolt hozta nyilvánosságra a Jobbik színeiben euroképviselőnek megválasztott Szegedi Csanád családjának zsidó gyökereit. Szegedit kizárták a Jobbikból, tehát a borsodi radikálisok ebben az ügyben nyertek. Ezek a radikális tagok, látszólag, a Jobbik 2010-es parlamenti bejutása után is meg akarták őrizni a párt harcias képét; nem fogadják el, hogy a párt vezetői és a parlamenti frakció az irányt, saját helyeik megőrzése érdekében, egy mérsékelt irányba változtassák. Ez a parlamenti frakció és a mozgalom közötti harc.

Ezek a magyar szélsőjobboldali szervezetek mennyire készek terrorista akciókhoz folyamodni? Ott van a görögországi Arany Hajnal példája, melynek tagjai nem zárják ki ezt a lehetőséget.

Elméletileg ez egy potenciális fenyegetés. A politikai terrorizmus, sajnos, már 2006-ban megjelent, egy kis terrorista csoport, a Magyarok Nyilai támadásokat intéztek az akkor kormányon lévő párt, az MSZP politikusainak házai ellen.

Ennek ellenére, véleményem szerint, a Magyar Hajnal vezetői, Kisgergely András és Endrésik Zsolt bölcsebbek, vagy legalábbis óvatosabbak, mint az Arany Hajnal tagjai, vagy Budaházy György, a Magyarok Nyilai vezetője. A jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor pedig szétverné a jobboldali szárnyhoz tartozó ilyenfajta szervezeteket, ha ezek támadásokat indítanának, mert Magyarország imázsát és az Orbán-kormányt fenyegetnék.

Az Orbán-kormány nem engedheti meg magának olyan szervezetek megtűrését, melyek a társadalmi békét fenyegetik, főleg úgy, hogy elég sok bírálatot kapott az EU intézményeitől. A kormány megpróbálja majd a Magyar Hajnalon keresztül hitelteleníteni a Jobbikot, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a Magyar Hajnal vezetői a Jobbik soraiból és Borsod-Abaúj-Zemplén térségéből származnak.

Az Arany Hajnal és a Magyar Hajnal az elejétől fogva kimondták, hogy erős kapcsolatok vannak közöttük. Vannak ideológiai különbségek e két csoportosulás között?

Vannak különbségek a két párt között. Az Arany Hajnal náci jelképrendszert használ, míg a Magyar Hajnal a magyar történelmi hagyományokra helyezi a hangsúlyt. Dobó Istvánt – Eger erdejét (így! – E-RS) védte 1552-ben a török hadsereg ellen – és Tomori Pált – a magyar hadsereg vezére az 1526-os mohácsi csatában – idézik fel. További különbség, hogy a társadalmi „bűnbak” szerepét Magyarországon a roma lakosság, Görögországban a bevándorlók jelentik. De sok hasonlóság is van. A Magyar Hajnal jelképét, a napsugarakat horogkeresztté lehet stilizálni.

A két párt a külpolitika terén ugyanúgy vélekedik a szíriai háborúról: úgy gondolják, hogy ez a NATO, a CIA és a Moszad akciója az Asszad-rezsim ellen és a lázadókat muzulmán terroristáknak és radikálisoknak nevezik.

Mindkét párt kihangsúlyozza a kereszténység fontosságát. A Magyar Hajnal a muzulmánpárti diskurzusa miatt bírálta Vonát. Ezen kívül bírálták Vona törökpárti viselkedését, arra hivatkozva, hogy a republikánus, szekuláris Törökországot a szabadkőműves Mustafa Kemal Atatürk hozta létre. Tehát a magyar sovénekben és a görögökben van egy közös szoft törökellenes irányultság.

De a gyökerek nem annyira a harcias kereszténységből és a történelmi sebekből származnak, mint inkább, a magyarok esetében, a felvilágosodás-ellenes értékekből. Ezen kívül mindkét párt elutasítja a más országokból, vagy a harmadik világból érkező bevándorlást. Közös pont az antikommunizmus és az antiszemitizmus. De az antiszemitizmust a magyarországi szavazatszerzés miatt nem iktatják ki. A romaellenes érzés veszélyesebb, mivel népszerűbb az antiszemitizmusnál.

Milyen más csoportokkal tartja a kapcsolatot a Magyar Hajnal?

Magyarországon a Magyar Hajnal más helyi szervezetekkel tartja a kapcsolatot. Kisgergely András kijelentette, készek együttműködni olyan más szervezetekkel, melyek elfogadják az értékeiket. Olyan szervezeteket ismernek el, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg.

A jobboldali szárny szubkultúrájában a Magyar Hajnal megjelenése megosztottságot okozott. Például a Kárpát Haza Őreinek Jobbik-párti tagjai a Magyar Hajnalt támogató saját vezetőjük ellen tüntettek. Nem tudom, a Magyar Hajnalnak vannak-e más külföldi partnerei az Arany Hajnalon kívül. A Jobbik pártot a primitív antiszemita és muzulmánpárti érzések miatt elutasítják a külföldi szélsőjobboldal pártok. A Magyar Hajnal több ezerszer erőszakosabb a Jobbik pártnál, tehát a nyugat- és észak-európai szélsőjobboldali pártok figyelmen fogják hagyni.

Miként érintené a Magyar Hajnal parlamenti, vagy kormányzati jelenléte Magyarország társadalmi, gazdasági és politikai életét?

Egyrészt kizártnak tartom annak a lehetőségét, hogy a Magyar Hajnal bekerüljön a Parlamentbe és méginkább annak, hogy a kormány tagja legyen. Ez elképzelhetetlen. Az Orbán-kormány szándékosan változtatta meg úgy a választási rendszert, hogy az új rendszer hátrányos legyen a kis pártoknak.

Az Orbán-kormány bejelentett egy – brit stílusú – relatív többségű rendszert, ami hátrányos a kis politikai pártoknak. Ezen kívül a jobboldali szárny szubkultúrájában a Jobbik erősebb ezeknél az új szervezeteknél. Ezek csak egymástól szerezhetnek meg szavazatokat.

De mi történne, ha ez a szélsőséges szervezet szerezne egy, vagy két helyet a Parlamentben? Ez egy Európában példátlan helyzet lenne. Ha egy protestpárt, vagy egy szélsőséges párt bekerülne a Parlamentbe, akkor ellenőrizhetővé válna és ezáltal elvesztené a „radikalizmus sármját”.

A parlamenti jelenlét és a meghozott döntések felelőssége árt ezeknek a pártoknak. Például Umberto Bossi, az Északi Liga vezetőjét megszelídítette a Berlusconi-kormányban a politikai felelősség. A régi Umberto Bossi a keresztényellenes szubkultúrát támogatta, a déli olaszokat a maffia tagjainak nevezte.

Ma mérsékelt politikus, aki tiszteletben tartja az olasz társadalom értékeit, sokkal békülékenyebb a déli olaszokkal szemben – most a Kelet-Európából érkező bevándorlók az új ellenségek. A szélsőséges jobboldali szárny európai politikusainak korelnöke, Jean Marie Le Pen az utóbbi évtizedekben megjavult, mert a kemény antiszemitizmus és a Vichy-rezsim támogatása miatt a neonáci szubkultúrával kötötték össze.

De egy ilyenfajta változás stabil társadalmi értékek rendszerét és egy szervezett társadalmat igényel. Magyarországon a helyzet kedvezőtlen: a társadalom nem képes megszelídíteni ezeket a szélsőséges pártokat és mozgalmakat. Az új szélsőséges parlamenti képviselőket semmibe vennék a demokratikus jobboldali és baloldali pártok, a Jobbik, hogy a befolyásuk a Parlamentben alacsony legyen, vagy arra kényszerítenék őket, hogy alkalmazkodjanak a Parlamenten belüli légkörhöz. A Magyar Hajnal párt megjelenése kedvező lehet, mert gyengíti a Jobbik párt alapját. De, véleményem szerint, ha a kormány képes lesz csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket és növelni a társadalmi kohéziót Magyarország északkeleti és keleti régióiban, a roma lakossággal rendelkező falvakban, akkor a Magyar Hajnal párt létezése rövidéletű lesz.

Paár Ádám politológus és a budapesti Center for Fair Political Analysis elemzője.

adevarul.ro, 2013. december 29., 08:59

Mai extremişti decât Jobbik: partidul „Zori Maghiari”. Ce animă sentimentele xenofobe sau rasiste în Ungaria?

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Interakció

One thought on “A Jobbiknál szélsőségesebbek: a Magyar Hajnal párt. Mi vezérli az idegengyűlölő, vagy rasszista érzelmeket Magyarországon? – Adevărul

  1. Mind a ketten hazudnak a kérdő is és a kérdezett is ,teljesen el vannak tájolódva a saját ,népüket nem ismerik
    Igaz a hazugnak csakis hazugsággal kell felelni.,

    Posted by szekelyse50 | 2013, december 30, hétfő, 15:29

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: