//
most olvassa...
Befektetések, egyházak, Elnökválasztás, Emberi jogok, Energia, EU, Gazdaság, Korrupció/gyanús ügyek, Magyarokról, Moldova Köztársaság, NATO/fegyveres ügyek, Politika, Régiók/autonómia, Választások

Klaus Johannis: Ponta nem viselkedett férfi módjára, amikor a kampány részévé tette a vallási témát. Gyengécske próbálkozás volt – Adevărul

adevarulKlaus Johannis, a PNL elnöke és a Keresztény-Liberális Szövetség majdnem jelöltje a cotroceni-i versenyben az Adevărul Live-nál járt, hogy arról beszéljen, miféle elnöke kíván lenni Romániának a következő öt évben.

(adevarul.ro – David Muntean)

Johannis fő kijelentései:

Ma döntöttünk a vezetőségi fórumok hétfőre történő összehívásáról, amikor kijelöljük a jobboldal jelöltjét. Hétfőtől megkezdjük az alásírások gyűjtését.

Románia elnökeként hova szeretne először külföldre utazni?

Nem tudom, arról kellene-e beszélnünk, hogy hova szeretnék. Azt hiszem, ezt a témát akkor kell tisztázni, amikor elnök leszek, ha leszek. Ez nagyon kényes ügy, nem akarok bizonyos vitákat elindítani.

Traian Băsescu javaslata a Bukarest–London–Washington tengely volt. Önnek van tengelye? Annak Berlinen is át kell haladnia?

Nyilvánvaló, hogy a tengelyek léteznek és a magaménak vallom azokat. A külpolitikában abszolút semmit sem kell nekünk kitalálnunk. Minden álláspontunk világos, ezek Románia számára rendkívül fontos álláspontok. Ezek sok évtizedre biztonságot és magabiztosságot szavatolnak Romániának a világban: a NATO-hoz tartozás, az AEÁ-val meglévő partnerség és az EU-n belüli szerepünk és helyünk. Ezen a három pilléren nyugszik Románia külpolitikája és semmilyen okot nem látok a megváltoztatásukra. Ezeket a dolgokat Románia építette ki, nem egy bizonyos kormány, vagy elnök. Nem látom be, miért kellene valakinek újra felfedeznie ezeket az irányvonalakat. Azt kell bizonyítanunk, hogy komoly, hiteles partnerek vagyunk.

Az AEÁ-val meglévő partnerséget meg kell erősíteni, fel kell adni, vagy stand by állapotban kell hagyni? Mi a helyzet más hasonló szerződések megkötésével? Esetleg Németországgal?

Az AEÁ-val meglévő partnerség számunkra rendkívül fontos, főleg a geopolitikai helyzetünkben. A partnerséget fejleszteni kell. Egy kicsit ki kell bővíteni a gazdasági együttműködés területére is, akkor pedig majd egy nagyon sokáig tartó partnerség összes vetületével rendelkezni fog. A helyzet jelenleg feszült, nem a mi hibánkból, hanem a másik fél hibájából és ezért nem mondanék erről véleményt (?! – E-RS). Ez egy rendkívül érzékeny övezet. Nem lehet elfogadni ezt az Oroszország által végrehajtott destabilizálást, nem fogadhatjuk el, hogy az egyik szomszédos ország egy részét megszállta valaki más. De azt, hogy konkrétan miként megyünk tovább, nem egy tévéműsorban kellene megvitatni.

Ön, elnökként, lépéseket fog tenni egy moszkvai látogatás érdekében? Milyennek látja az Oroszországgal meglévő kapcsolatot?

Álláspontunkat össze kell hangolnunk a többi európai partnerével. Nem hiszem, hogy nálunk most mindenkinek véleményt kellene nyilvánítania. Romániának egyetlen hangon kell beszélnie. Erről az ügyről nem fogok véleményt mondani. Nem jó, ha egy rakás jelölt mind-mind véleményt mond a NATO-ról, meg arról, hogy mit kell tennie Romániának. Bízzuk ezt azokra, akik azért vannak ott.

Elnökként folytatja majd a lépéseket a kincstári vagyon visszaszerzéséért Moszkvától? Ön szerint, még vissza lehet ezt szerezni?

Nem hiszem, hogy egy elnökjelölt véleményt mondhatna ebben az ügyben. Várjuk meg, hogy elnök legyek és akkor majd visszatérünk a témára.

Elnökként Brüsszelbe fog menni. Milyenfajta Európai Uniót szeretne Romániának? Băsescu az államok egyesítéséről beszélt, minél kevesebb döntéshozatali lehetőségről a tagországok számára. Ön milyennek látja az EU jövőjét?

Az EU-val különleges kapcsolat van. Államok uniójának vagyunk a tagjai. Ez egy kicsit kockázatos kijelentés, ha nem éppen hibás. Az EU-n belüli szerepet nekünk kell meghatároznunk és a többieknek el kell ezt fogadniuk. De ez nem belpolitikai kérdés, hanem külpolitikai ügy (így! – E-RS). Az EU identitásának és optimális működési modelljének keresése közepette vagyunk. Nem hiszem, hogy jó lenne újrahatároznunk az EU működési módját.

Azt hiszem, ez egy nagyon jó pillanat, most, hogy kikerültünk a válságból és be kellene lépnünk egy konszolidálási övezetbe. Ebben a szakaszban nem arról kellene beszélnünk, hogy miként alakuljon az EU, hanem az európai tervet kellene megszilárdítani. Nem azért, mert nem akarunk új tagokat, lezárnánk és őrizni akarnánk a határokat, hanem azért, mert nem szabad megengednünk az euró-válság megismétlődését. Az ukrajnai válság során látszott, hogy hiányzott ez az egy hangon beszélés mechanizmusa. Talán szükség volt erre a válságra ahhoz, hogy az EU megértse, a konszolidálási szakaszt kell követnie.

Miként kellene állást foglalnunk a „kétsebességes Európa” ügyében?

Az EU-nak még csak gondolnia sem lenne szabad bizonyos önkényes kritériumok szerinti övezetekre osztásra, mint amilyen az euró, vagy Schengen. Teljesen hibás lenne és bizonyos törésvonalat hozna létre, amit már senki sem szeretne. A Schengennel kapcsolatos tárgyalások lassan, de biztos irányba haladnak, akárcsak az euró-övezet esetében. Egy kétszintes Európa nem tudna működni. Teljesen működésképtelen lenne.

Mit kellene tennie Romániának, hogy bekerüljön Schengenbe? Mit kell tennie az elnöknek?

Elejétől fogva tudtuk, mit kell megtennünk, csakhogy mi ezeket részben végeztük el: meg kell szüntetnünk a korrupciót, szavatolnunk kell a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét, nem elég csak kijelentenünk. Átlátható eljárások felé kell haladnunk, csökkentenünk kell a bürokráciát. Egyes területeken történtek előrelépések, másokon éppenséggel visszaesés volt. Nem jelent meg semmilyen újdonság, még az EEM-ben (Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus) sem. Ugyanazok a dolgokról volt szó. Nincs értelme megsértődnünk, ahogy azt egyes politikusok tették. Az EU nem kért olyasmit, amit mi nem ígértünk meg. Vállaltuk azokat a mechanizmusokat, nem ránk kényszerítették őket. Ha teljes jogú tagok akarunk lenni, akkor a házi feladatokat is el kell végezni.

Magyarország kilépett az EU-s megállapodásból.

Azonnal megjelentek a szomszédok reakciói. Az EU nagyon jól tud működni, amennyiben mindenki betartja a szabályokat. Az EU-nak hihetetlen dolgot sikerült elérnie: azon a kontinensen, melyen a legtöbb háború zajlott, most nincsenek háborúk.

Hogyan minősíti egyes budapesti hivatalosságok Romániával kapcsolatos kijelentéseit? Elsősorban a Jobbik vezetőjére utalok, de azokra a bírálatokra is, melyekkel Orbán Viktor illette a román politikusokat, méghozzá Romániában.

A dolgokat bizonyos nyugodtsággal kell kezelnünk. Egy szélsőséges párt vezetője sokkoló kijelentéseket tesz. Nekünk is voltak ilyenfajta vezetőink, emlékezzenek a 90-es évekre. Ilyenek a szélsőséges pártok, furcsa kijelentésekkel, erőszakra uszításokkal. Ha a szomszédos ország kormányfője eljön hozzánk és politikusokat bírál, nem hiszem, hogy drámát kell ebből csinálnunk, de fel kellene hívnunk a figyelmet.

Mi a véleménye arról, hogy a székelyek képviselői autonómiát kérnek?

Korábban is voltak már viták autonómiáról és régiókról. Nem voltam és most sem vagyok az etnikai határok alapján kialakított régiók híve. Ha Romániában lesznek valaha régiók, akkor ezeket nem etnikai kritériumok szerint kell kijelölni. A decentralizálást bizonyos mértékig végrehajthatjuk etnikai kritériumok alapján.

A romániai etnikai kisebbségeknek elég joguk van, vagy van még mit tenni?

Mindig lehet jobbat tenni, de tisztességeseknek kell lennünk a román állam iránt. Romániában pozitív modell Európában annak alapján, ahogy az etnikai kisebbségeivel bánik. A Parlament összetétel meghatározásában éppenséggel pozitív diszkrimináció van. A román állam finanszírozza a kisebbségek szervezeteit. Vannak iskolák a nemzeti kisebbségek nyelvein. Nagyon régóta szó van egy olyanfajta törvényt időszerűségéről, mely meghatározná ezeket a dolgokat. Vonalat húzva kijelenthetjük: Romániában a kisebbségekkel tisztességesen és jól bánnak.

Mi a véleménye a szexuális kisebbségek jogairól?

Nem szabad megengedni a nyílt diszkriminációt. Az alkotmányunk nagyon egyértelmű: mind ugyanazokkal a jogokkal rendelkezünk. Nem diszkriminálhatnak bennünket szexuális, vagy vallási kritériumok szerint.

Úgy tűnt önnek, hogy létezik ez a diszkriminációs irányvonal a vallást illetően?

Valaki alapvetően elhibázott módon bevitte a vallásos témát a választási kampányba, függetlenül attól, milyen szónoki csomagolásba helyezték. Ez egy gyengécske próbálkozás volt Victor Ponta részéről. Úgy akart bedobni egy témát, hogy ne kelljen vállalni érte a felelősséget.

Nem volt elég férfi?

Nem volt férfi.

A román állam reformjáról szeretnék beszélni. A jelenlegi elnök elképzelése némiképp minimalista. Ön szerint, milyennek kellene lennie az államnak?

Nem hiszem, hogy továbbra is használhatnánk ezeket a fogalmakat, melyek egy kicsit elavultaknak bizonyultak. Nem mehetünk a minimalista állam gondolata mentén, mint ahogy nem jó, ha a teljhatalmú állam gondolatát követnénk. A kommunizmusban megkaptuk a totalitárius állam példáját. Most egy állampárt tendenciáit látjuk, mely nagyon sok mindent meg akar kaparintani, mely ajándékokat osztogat. Az államnak meg kell őriznie a szabályozói szerepét.

Szabályozóként közbelépni bizonyos piacokon jó a lakosságnak és az államnak is. Egy állam részéről természetes tendencia túl messzire menni, túl erős szabályozó kerettel előállni és átcsúszni a beavatkozói területre.

Az állam reformja fontos, nem egy másfajta állam létrehozásáért, de a játékot átláthatóvá, tisztességessé kell tennünk. Ebben áll az állam reformja: meg kell szabadulni a kiskirályoktól, szavatolnunk kell, nem pedig mesélnünk az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Olyan állammal kell rendelkeznünk, mely hosszú távon szavatol kevés és jó szabályokat. Nem mint most, egy szabályokat kéthetente változtató kormánnyal. Így nem lehetsz hiteles. Ilyen volt a pótköltségvetés, a tb-járulékról szóló vita. Ezeket a dolgokat el kell kerülni.

Romániában nem működött a társbérlet. Miként tud majd tárgyalni egy szocialista kormánnyal?

A társbérlet nem az állam reformját, a kormányzás javítását célozta, hanem egy alku volt. Az alku az átláthatóvá tételi politika ellentétje. Ezért nem működött a társbérlet. Nem volt átlátható az eljárás kezdeményezése, aztán megtudtuk, hogy van egy dokumentum, hogy volt egy politika alku. A mai napig sem mondták el nekünk, miről beszéltek ott. Az együttműködés más dolog. Ha eltérnek a vélemények, asztalhoz ülsz és addig tárgyalsz, míg kompromisszumra nem juttok, de nem alkuról van szó. A politikai kompromisszum fogalmát az utóbbi években teljesen lejáratta az, ahogy a politikusok cselekedtek. A politikai alku olyan mint a társbérlet, a politikai kompromisszum olyan megoldás, mely akkor is tovább visz bennünket, ha nem vagyunk ugyanazon az állásponton.

Ön szerint, melyek lennének Románia számára a gazdasági növekedés motorjai?

Lesz egy kulcsrakész kormányprogramunk. El akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy kormányra kerülünk és nem tudjuk, hogy másnap mit kell tennünk. Nem úgy, mint 2012-ben. Ami eddig zajlott, az nem reform volt, hanem reformokat mímelő kis lépések. 25 év után arra ébredünk, hogy privatizációkról, állami vállalatokról beszélünk. Ha más alapra akarjuk helyezni a gazdaságot, akkor az alapnál kell kezdenünk, nem kis részletkérdésekkel.

Olyan politikákkal kell rendelkeznünk, melyek adókönnyítéseken alapulnak, a gazdasági szereplőknek egyenlőknek kell lenniük. Bármilyen szerződésben az államot az egyik gazdasági szereplőként kell kezelni. Meg kell értenünk, hogy nem lehetnek stratégia és nagy befektetőid, ha nincs kiszámítható fejlődésed, ha két hónapon keresztül piszmogunk az adótörvényen. Azt akarjuk, hogy egyenlő bánásmód legyen, hogy ne legyen verseny a piacon (így! nem világos, mit akart valójában mondani – E-RS), hogy lehetővé tegyük a hazai tőke fejlődését.

Az utóbbi években két téma mozgatta meg a román társadalmat: a palagáz és Verespatak. Képes Románia teljesen független lenni energetikailag? Vannak, akikben kérdések merülnek fel e két nagy üggyel kapcsolatosan. Mi a véleménye a palagáz kutatásáról és kitermeléséről és Verespatakról?

Verespatak egy hibásan megközelített terv. Egy elbaltázott privatizáció. Van egy politikusunk, akinek két véleménye van egyetlen kérdésről: egyfajta kormányfőként, másfajta képviselőként. Nem ismerek egyetlen olyan másik releváns politikust, aki így viselkedett volna. Ha nem lenne szomorú, akkor nevetséges lenne. Nem űzhetsz gúnyt az ország egyik forrásából és nem állhatsz elő olyan mechanizmussal, mely nagy környezeti gondokat okoz.

Másrészt nem tehetjük meg, hogy bár tudjuk, hogy rendelkezünk azzal a dologgal, nem teszünk semmit. Verespatakon elégedetlen emberek vannak, akik munkát keresnek. Megoldást kell találnunk, mellyel felelős tudjuk kitermelni, mellyel az állam nyerhet, mellyel a forrást nem merítik ki 10 év alatt. Olyan technológiákat kell keresnünk, melyek nem szennyeznek, melyek nem sodornak veszélybe egész régiókat. Ha ezek a technológiák nem léteznek, akkor elég bátraknak kell lennünk azt mondani, hogy várjunk még. Ahogy ennyi éven keresztül tudtunk várni, úgy várhatunk még.

Nem a szélsőséges megközelítések híve vagyok, hanem az olyanfajta megközelítéseké, melyek segítik az embereket, melyek mindnyájunkat segítenek. Pontosan ez az elvi álláspontom a palagáz esetében is. Minthogy a világban egyre drágábbá válik az energia, a palagáz kitermelésének technológiája a nyereségesség övezetébe került. Jó, ha a kutatás megtörténik, mert az ország forrásairól van szó és tudnunk kell, mivel rendelkezünk. Másrészről a kitermelés még várhat.

Egy másik kérdés a Moldova Köztársasággal meglévő kapcsolat. Romániának le kellene mondania a Moldova Köztársasággal egyesülés célkitűzéséről?

A Moldovával meglévő kapcsolat különleges. Az utóbbi időben több szakértővel is beszéltem. Románia elnöke lényegében két úton haladhat. A Moldovával szembeni közömbösség útján és a Moldovához közeledés útján. Személy szerint úgy hiszem, a Románia és Moldova közötti közeledés mentén haladnék. Nagyon sok közös bennünk. Kiváltságos kapcsolatot akarok és el akarom mélyíteni ezt a kapcsolatot. Talán ez meglepi önöket. Számomra Moldova nagyon fontos téma. Ha tőlem függne, akkor a Románia és Moldova közeledésének természetes útján haladnék.

Egyesülésig?

Remélem, hogy nemsokára az EU-ban leszünk, együtt. Nem hiszem, hogy át kellene ugranunk szakaszokon. Még sok van az egyesülésig, most a közeledés útján kell haladnunk. Támogatnunk kell az Európa-párti pályájukat.

Van modellje a Romániát meghatározó történelmi személyiségek között?

Nincs.

Mi a véleménye Nicolae Ceauşescuról?

Sajnálatos ez a felfogás. Én magán antikommunista voltam. Természetes személyként voltam a kommunizmus ellen, mint az egész család. Akkor nem voltak lehetőségeid ezeket kifejezni, csak bizonyos polgári engedetlenségi ügyekben. Voltak különféle kellemetlen beszélgetéseim egyes intézmények vezetőséghez tartozó személyekkel. Meggyőződéses antikommunista vagyok és azt hiszem, Ceauşescu az egyik legtoxikusabb román volt.

A románok azt mondják, hogy akkor jó volt, mert mindenkinek volt háza és lakása, nagyjából mindenki vicceket gyártott. De elfelejtjük, hogy nem mondhattuk el a véleményünket, megfeledkezünk a mártírokról, csak az őrült dolgokra emlékezünk. Ezt az emlékezet rózsaszín szűrőjének nevezik. Megfeledkezünk az egyházak diszkriminálásáról, arról, hogy nem utazhatták, csak ha a rendszer része, vagy a rendszerhez közeli voltál. Emlékeznek még arra, hogy reggel 4-kor kellett ébredni két üveg tejért? Emlékeznek arra, hogy nem volt mit enni adnunk a gyermekeknek? Úgy tűnik, megfeledkeztünk ezekről a dolgokról. Románia történelmének legsúlyosabb időszaka volt.

Mi a véleménye Mihály király történelmi szerepéről? Traian Băsescu azt mondta, lemondásával a trónról elárulta a nemzeti érdekeket.

Emlékszünk még arra, hogy látogatott Mihály király Romániába, hogyan szállt le és fordították vissza a repülőre? Ion Iliescu vezette azt a Romániát. Nem hiszem, hogy Mihály király elárulta a románokat és elárulta Romániát, hanem azt tette, amire kényszerítették.

Röviden mesélje el családja történetét. Mikor telepedtek le az ősei Romániában?

Az őseim 850 évvel ezelőtt érkeztek Erdélybe, Nagyszeben térségébe és azóta folyamatosan ott élünk. Azt mondhatom, hogy hazánk számára 850 év elég sok idő. Elmondhatom, hogy idevalósi vagyok. Írásos dokumentumaim vannak arról, hogy a Johannis család nagyjából 1500 óta megjelent Nagyszeben, Nagydisznód térségében. Családok, akármennyit megyünk is vissza az időben, közepes gazdasági helyzetű volt: sem gazdagok, sem földönfutók.

A családjában mindenki német etnikumú? Még vegyes házasságok sem voltak?

Én vagyok az első, aki vegyes házasságban él, mert feleségem, Carmen, román.

Gondolt-e arra valaha, a legnehezebb pillanatokban, melyeken, valószínűleg keresztülment, hogy végleg távozik Romániából?

Mi, romániai német etnikumúak a 70-es években szembesültünk ezzel a kérdéssel. Akkor középiskolás voltam és nem akartam elmenni. Kollégáim többsége azt mondta, hogy Németországba akar menni, én különutas voltam. A forradalom után új választ kellett adni a kérdésre: a német etnikumúak többsége előtt nyitva álltak a kapuk és távoztak. Akkor sem akartam elmenni. Sohasem akartam elmenni Romániából.

Sebastian Zachmann, Mădălina Mihalache

adevarul.ro, 2014. augusztus 6., 08:41

Klaus Iohannis, la Adevărul Live: Ponta nu a fost bărbat când a introdus tema religioasă în campanie. A fost o încercare slăbuţă

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: