//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Politika, Történelem, Titkosszolgálatok, XX. század

Radu Tinu, Herta Müller szekusának arrogáns kijelentése: „Azért jöttem, hogy megnézzem, miként működik a XXI. század inkvizíciója Romániában. Amatőrök vagytok!” – Adevărul Temesvár

adevarulRadu Tinu, aki az 1985–1990-es időszakban a Temes megyei Securitate helyettes volt, „nyílt színen” bírált egy kommunista rezsim megtorló intézménye által alkalmazott technikákról szóló kiállítást.

(adevarul.ro)

Egy titokzatos, farmert, csíkos inget és zakót, orrhegyére tolt szemüveget viselő alak szivárgott a szerda este a temesvári Barokk palota egyik termében összegyűltek közé. A találkozóra a „Securitate – a diktatúra eszköze” kiállítás megnyitója adott alkalmat. A diszkrét látogató akkor lépett a helyiségbe, amikor a Művészeti Múzeum igazgatója, a történész Victor Neumann éppen a művészi kezdeményezés jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak.

A beszéd iránt nem túl sok érdeklődést mutató magas és erőteljes férfi megállt, egy védőhuzatból elővett egy tabletet és fényképezni kezdte a kommunista rezsimmel szembenállók elnyomásával megbízott intézmény tevékenységének négy évtizedét bemutató tablókat.

Az illető aztán elkeveredett a tömegben. Nem feltétlenül azért, hogy ne tűnjön ki. A tömeg olyan temesváriakból állt, akik részt vettek az 1989. decemberi forradalomban, a civil társadalom képviselőiből, valamint néhány olyan személyből, akik közvetlenül is megszenvedték a Securitate bánásmódját, a titokzatos személy pedig éppen Radu Tinu őrnagy, aki 1985-tól egészen a forradalom utáni időszakig a Temes megyei Securitate helyettes vezetője volt.

Tehát nehezen feltételezhető, hogy Tinu a körbenézés után úgy távozhatott volna a teremből, hogy nem ismerik fel. Sőt, még a szervezőkkel is szóba elegyedett, hogy megfedje őket.

(adevarul.ro)

„Látni akartam, hogy miként működik a XXI. század inkvizíciója Romániában. Nagyon rosszul dolgozik. Ez egy nagyon gyenge kiállítás. Teljesen másra számítottam. Amatőrök…”, mondta lehengerlő keresetlenséggel Radu Tinu.

„Ez nagyon nem igaz”

A volt szekus őrnagyot az a kijelentés is zavarta, hogy „a Securitate és a Román Kommunista Párt (PCR) párban vezették Romániát”. „Ez nagyon nem igaz. A Securitate nem állt mindenek felett. Egy állami szerveződés része volt – egy ENSZ által elismert államé, melyet a Nagy Nemzetgyűlés, a Román Kommunista Párt vezetett. Olyan szervként működött, mely végrehajtott bizonyos utasításokat. A Securitate nem alkotott párost a PCR-vel. Köztük nem volt szimbiózis. A PCR egyik eszköze volt”, szónokolta Tinu.

A Securitate volt főnöke 2003 óta az Asirom biztosítócég Temes megyei területi igazgatója. Mindig azt állította, hogy az országgal szembeni kötelességét teljesítette. Bevallása szerint csak azt sajnálja, hogy a forradalom után lefokozták és csaknem két évet töltött börtönben.

„Minden titkosszolgálat elnyomószerv. Azt hiszik, hogy a SRI jobb? Ma ugyanez történik a SRI-ben is. Băsescu kezében van. Mondok még valamit, a titkosszolgálatokat sehol sem szeretik”, folytatta szónoklatát Radu Tinu.

Radu Tinu fényképeket készít a “Securitate – a diktatúra eszköze” kiállításon (adevarul.ro)

A mikrofonos ember

A Művészeti Múzeumban kiállított egyik tablót Herta Müller írónő megfigyelésének szentelték, akit 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Radu Tinu személyesen helyezte el a mikrofonokat az írónő temesvári, a Megyei Kórház környékén található lakásában. Úgy tűnt, a tartalékos őrnagyot magával ragadja a nosztalgia, amikor gondosan megnézte a sváb írónő aktájáról készített fényképet.

Tinu továbbra is cinikusan viszonyult ehhez a témához és ugyanazokat az intoxikációkat alkalmazta, melyek arra az időszakra voltak tipikusak, amikor a Securitate élén állt.

„Semmi többet nem akarok mondani a mikrofonos epizódról. A dolgok közismertek. De Herta Müller nem volt disszidens. Annak idején bebizonyítottam, hogy a németországi titkosszolgálatoknak dolgozott. Ebben nincs semmi újdonság. Többször is elolvastam Herta Müller minden művét. Jobban ismertem azokat, mint bármelyik irodalmi kritikus. El is mondtam akkoriban, hogy a Securitate megérdemli a Herta Müller által elnyert díj 50 százalékát”, mondta mosolyogva a volt Securitate-tiszt.

A volt őrnagy modern kütyüket használ (adevarul.ro)

„Radu Tinu fél”

Daniel Vighi író, a Temesvár Társaság (Societatea Timişoara) alelnöke jelen volt a kiállítás megnyitóján és meglepetten tapasztalta Radu Tinu részvételét.

„Elégedetteknek mondhatjuk magunkat, ha a Securitate egyik volt helyettes vezetője inkvizítoroknak nevez minket. Ha holmi tudományos kutatók inkvizítorok, akkor az jó! Ez azt mutatja, hogy Radu Tinu fél. Először éreztem azt, hogy van benne félelem. Elszigetelt, rettegő. Igazat mond, a Securitate nem vezette Romániát. A Securitate semmiségekkel foglalkozott, persze jó sok pénzért. Most sajnálom azt, hogy nem voltunk hangosabbak, mint más kelet-európai országok disszidensei”, mondta Daniel Vighi, aki Viorel Marineascaval együtt egy olyan könyvön dolgozik, melyben azokat a temesvári, eddig ismeretlen személyeket mutatják be, akiknek 1989 előtt meggyűlt a bajuk a Securitateval.

Daniel Vighi a “Cristina”-nak szentelt tabló előtt (adevarul.ro)

A két vörös időszak

A „Securitate – a diktatúra eszköze” kiállítás két időszakra van osztva: az első a Securitate második világháború utáni, szovjet minta szerinti létrehozására vonatkozik, melynek célja a disszidensek elnyomása és a másként gondolkodók kiiktatása volt; a második 1952-ben kezdődik, amikor megjelenik a „modern” Securitate és melynek célja a megfigyelés és információk gyűjtése volt bármilyen disszidens mozgalomról.

„Bármely demokratikus társadalomnak jól kell ismernie a totalitárius rendszereket. Nincs polgári életünk, ha nem rendelkezünk szilárd ismeretekkel az elnyomó rendszerekről. Nem vagyunk képesek reagálni, párbeszédet folytatni, riadót fújni. A 80-as évekbeli úgynevezett nemzeti-kommunizmus felhasználta a fasiszta ideológia egy részét. Pontosan érteni kell ezt a Ceauşescu által létrehozott hibridet”, mondta még Victor Neumann történész, a temesvári Művészeti Múzeum igazgatója.

Teodor Stancat (jobbra) az 1956-os diáklázadás miatt börtönözték be (adevarul.ro)

Megfigyelési módszerek és technikák

Kiállították a Securitate titkos dokumentumait, melyek bemutatják a fő megfigyelési és elnyomási módszereket és technikákat, a levelezés cenzúrázásának és elkobozásának, a telefonbeszélgetések lehallgatásának és a személyes megfigyelések módozatait.

„Bármely kiállítás fontos, mely a totalitárius rendszer megismerésére vonatkozik, főleg úgy, hogy olyan rezsimről van szó, mely 25 évvel ezelőtt ért véget és melyről a lakosság a kevésbé ismert és látható részeket is tudni akarja. A veszély a tudatlanok részéről fenyeget. Bármely tudatlan személy megismételheti a múlt hibáit”, mondta még Victor Neumann.

Victor Neumann (középen) a kiállításról beszél (adevarul.ro)

A „Tőkés-ügy”-gyel foglalkozott

Radu Tinu 1970-ben kezdte tevékenységét a Securitateban, Teleorman megyében. 1974-ben érkezett Temesvárra, ahol irodavezető lett. 1985-ben őrnaggyá léptették elő és megkapta a Temes megyei Securitate helyettes vezetői tisztséget, így a Traian Sima által vezetett struktúra második embere lett. Radu Tinu foglalkozott Tőkés Lászlóval, az 1989. decemberi forradalom lángját meggyújtó emberrel is.

Stefan Both

adevarul.ro, 2014. szeptember 4., 20:00

EXCLUSIV Aroganţa lui Radu Tinu, securistul Hertei Müller: „Am venit să văd ce face inchiziţia secolului XXI, în România. Sunteţi amatori!“

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

Reklámok
%d blogger ezt kedveli: