//
most olvassa...
Emberi jogok, EU, Európai Bizottság, Felvidék/Szlovákia, Gazdaság, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Magyarokról, Politika, Szociálpolitika - Egészségügy

A migránsok jelentik az EU új „nagy stratégiai projektjét”? A migrációs válság és Európa reakcióképessége: struktúrák, eszközök, cselekvési keret – Adevărul blog

adevarulVannak struktúrák, vannak eszközök, van cselekvési keret. Már csak a politikai akarat hiányzik, hogy a szükséges erővel és egységes európai megoldásként alkalmazzák ezeket a jelenlegi válságban és ezáltal minden tagállam által használható legyen.

(adevarul.ro/AP)

És egyes források szerint ez egy olyan – integrált – megoldás lehet, amiről intenzív tárgyalások folynak az EU-államok kancelláriái között, hogy egy nagyon, nagyon jelentős, a «nagy stratégiai projektekhez» hasonló mértékű finanszírozást lehessen biztosítani erre közösségi pénzből. Ez egyfajta kombinációja lenne a kimondottan a migráció, a menedékjog, a belbiztonság specifikus problémáira vonatkozó jelenlegi struktúráknak és azoknak, melyek célja munkahelyek biztosítása a tagállamokban, a szociális (különösen a társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos) programok támogatása és így tovább.

Nézzük meg, mi létezik jelenleg, amire összesen nagyjából 7 milliárd eurót szánnak a 2014–2020-as költségvetési időszakban.

 

A struktúrák

 

Menedékügyi, Migrációs, Integrációs Alap (AMIF)

 

Belső Biztonsági Alap (ISF)

 

Ez a 2014–2020-as időszakra vonatkozó két új alap és a menekülteknek szánt alapokból, a külső határokra vonatkozó alapból, az integrációs és repatriálási alapból, valamint az ISEC-en («bűnözés megelőzése és visszaszorítása») és a CIPS-en («terrorizmus és más biztonsági kockázatok következményeinek megelőzése, ezekkel szembeni felkészülés és kezelésük») belüli alapokból áll.

Ezen európai programok keretében már elfogadtak 23 több évre szóló programot, többek között Romániáét is, hazánk ennek alapján nagyjából 24 millió eurót kap, legnagyobb részét a Menedékügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF). Románia ezen kívül egy sor egyéb összeget is kap: 580.000 eurót relokációs lépésekre fognak felhasználni, több mint 1,9 millió eurót pedig a migránsoknak a származási országaikba történő visszaküldésére és reintegrációjára szánnak.

Teljes összfinanszírozás a 2014–2020-as időszakban – 7 milliárd euró

AMIF – ennek fő célja a migrációs hullámok hatékony kezelése, valamint a menedéküggyel, a szubszidiárius és az ideiglenes védelemmel kapcsolatos gazdaságpolitikák alkalmazása, megerősítése és fejlesztése, az EU alapvető jogokra vonatkozó chartájában rögzített jogok és elvek tökéletes tiszteletben tartásával. Specifikus feladatai:

* az európai közös menedékpolitikára vonatkozó valamennyi aspektus megerősítése és kidolgozása;

* a tagállamokba irányuló legális migráció támogatása gazdasági és társadalmi szükségleteiknek megfelelően, a harmadik országból érkező polgárok effektív integrációjának elősegítése;

* méltányos és hatékony repatriálási stratégiák elősegítése, melyek hozzájárulhatnak az illegális migráció elleni harchoz, különleges figyelmet szentelve a repatriálás tartósságának;

* a szolidaritás elősegítése és a felelősség megosztása a tagállamok között, főleg ami a migránsok és menedékkérők hullámainak leginkább kitett államokat illeti.

ISF – Külső határok és vízumok:

* támogatja egy közös vízum-kibocsátási politika kidolgozását, ezzel segítve elő a törvényes utazásokat, magas szintű szolgáltatást nyújt az igénylőknek, minden harmadik országból származó polgár számára biztosítja az egyenlő bánásmódot és harcol az illegális migráció ellen;

* támogatja a határok integrált kezelését és főleg az ezzel kapcsolatos lépések nagyobb fokú összehangolásának elősegítését;

ISF – rendőri együttműködés, a bűnözés megelőzése és visszaszorítása és válságkezelés:

* megelőzi a bűnözést, visszaszorítja a határokon átnyúló szervezett nagybűnözést, a terrorizmust beleértve, valamint megerősíti a koordinálást és együttműködést, elsősorban a tagállamok rendfenntartó erői és többi nemzeti hatóságai között.

Mindezeken kívül legújabban megjelent Corina Creţu európai biztos (Adevărul által is ismertetett) állásfoglalása is, aki kijelentette, hogy: „A kohéziós politikákra szánt európai alapokat a migránsok és a menedékkérők effektív integrációjának biztosítására is fel lehet használni”.

„A migráció hatékonyabb kezelése egyértelmű elsődlegessége az Európai Bizottságnak, ahogy az Jean-Claude Juncker elnök politikai céljai közötti is megjelent. A Bizottság a tagállamokkal közösen kezelhetné a migrációból származó gondokat. Az Interreg programokon és a makrorégiós stratégiákon keresztül zajló területi együttműködési akciók megoldást jelenthetnek a migrációból és az embercsempészetből származó kihívásokra, ez pedig az EU és az EU-n kívüli, földközi-tengeri országok közötti intézményi és közigazgatási együttműködés elősegítésével valósítható meg”, mondta Corina Creţu regionális politikákért felelős európai biztos.

Ezzel a jelenlegi exodussal kapcsolatos európai megoldás kezelésének új logikájába lépünk, hiszen, valóban, ha a fentebb említett specifikus alapokon kívül ebbe nagyon jelentős, eredetileg a regionális fejlesztésre szánt alapok is bekerülnek (vagy kerülhetnek Corina Creţu biztos asszony javaslatára), akkor ez új helyzetet teremt, mert több mint jelentős összegek azonnali tényleges átirányításáról beszélünk, hogy ezzel támogassák meg azt a szociális-európai megoldást, melyet e hónap közepén próbálnak meg elfogadni az állam- és kormányfők.

A fővárosoknak már elküldött, jelenleg kidolgozás alatt álló szövegváltozatok az Európai Bizottság egyik állásfoglalásából indulnak ki (a 2015. áprilisiról van szól, amikor a rendkívüli csúcstalálkozó egyetlen konkrét kéréssel, 40.000 menekült méltányos elosztásával zárult, amit több európai ország azonnal vehemensen elutasított).

Íme, az akkori főbb rendelkezések, melyek sürgősségét a jelenlegi helyzet újra megerősítette, azzal a megjegyzéssel, hogy a Balkán csatlakozásával az ajánlások tovább bővülnek:

  1. Az európai határellenőrzési ügynökség, a Frontex TRITON és POSEIDON (földközi-tengeri műveletek – a szerz.) ellenőrzési és mentési műveleteinek megerősítése, növelve az ezzel kapcsolatos pénzügyi és anyagi eszközeit.
  2. A migránsok szállítására használt vízi járművek elkobozása és megsemmisítése, az Afrika szarvánál zajló szomáliai kalózkodás elleni ATLANTA harci művelet mintájára.
  3. Fokozott együttműködés az EUROPOL, a FRONTEX, az EASO és az EUROJUST között, hogy összehangolják az embercsempészek tevékenységi módjával kapcsolatos információkat.
  4. Az Európai Menedékügyi Iroda (EASO) csapatainak Olaszországba és Görögországba küldése, hogy segítsék a menedékkérők kezelését és e csapatok tevékenységének összehangolása.
  5. Az ujjlenyomatok szisztematikus begyűjtése az összes migránstól attól a pillanattól kezdve, hogy a tagállamok területére léptek.
  6. A menekültek tagállamok közötti méltányosabb megosztására vonatkozó lehetőségek megvizsgálása.
  7. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságától a menekülti státuszt már megszerző személyek EU-országokon belüli áttelepítési programja.
  8. Realista program kidolgozása azon menedékkérő személyek gyors repatriálására, akik nem nyertek befogadást a tagállamok részéről. Ezt a programot a FRONTEX koordinálja.

Ennek a vitának most nyilvánvalóan van néhány nagyon kényes része:

* tekintettel arra, hogy már most sem tartják be a Bizottság korábbi, az elhanyagolható számú, 40.000 fős migránsi kontingens tagállamok közötti szétosztásra vonatkozó döntését, mi lesz most a reakció, amikor valamivel több mint egymillió migránsról beszélünk?

* mely országok fognak befogadni komplex személyazonosság-ellenőrzési képességgel rendelkező «menekültközpontokat», ahol a migránsoknak meg kellene várniuk az adott országok hatóságai által meghozott döntést, melyek automatikusan felelősséget is viselnek majd az egyes esetekben hozott jogi megoldásért?

* pontosan mekkora nagyságrendről beszélünk, ami az európai pénzügyi hozzájárulásból az egyes tagállamokra háruló részt illeti? Lehet-e úgy kötelezettségeket vállalni, hogy Románia, például, máris bejelentette, a «szolidaritás jeleként» hajlandó befogadni 1.700 migránst, de nincsenek elegendő eszközei a hosszú távú tartózkodásuk biztosítására?

* amennyiben – előreláthatólag – lesznek olyan államok, melyek elutasítják a kötelező migránsi kvóták befogadását, mégis lesz-e egy mindenki által elfogadott európai keret és mennyire lesz ez hiteles?

Ezen kívül ebben az idővel folytatott versenyfutásban felsejlik egy másik, rendkívül nehéz vita lehetősége a határok «előretolt védelme» céljából folytatott hatékony együttműködési rendszerről, melynek keretében esetleg kibővíthetik a földközi-tengeri műveletet és újrafogalmazzák a különféle európai szakosodott struktúrákban tevékenykedő rendfenntartó erők mandátumát. De ezzel párhuzamosan a menedékjogra és a repatriálás módjára vonatkozó feltételekről szóló jogi rendelkezések alapvető újratárgyalása is megtörténhet.

Mindez egyáltalán nem könnyű, egyáltalán nem egyszerű és egyáltalán nem nyilvánvaló. Ám a jelenlegi körülmények között mindenki számára nyilvánvaló, hogy a politikai megoldást egy olyan térség közös formulájaként kell kidolgozni, mely azt akarja bizonyítani, hogy képes erős és hiteles maradni.

Cristian Unteanu

adevarul.ro, 2015. szeptember 2., 09:16

Migranţii, noul „mare proiect strategic al UE“? Criza migraţiei şi capacitatea de reacţie a Europei: structuri, mijloace, cadru de acţiune

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: