//
most olvassa...
Gazdaság, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Kormányzás, Magyar-magyar, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia, Szociálpolitika - Egészségügy

Mitől halunk meg? – Globális Elhalálozási Időfolyam – Transindex/SZÉKELYDATA

transindexA tavalyelőtt megvizsgáltuk székelyföldi lakosság összetételét kor, vallás és gazdaság szempontjából. 2015-ben megszámoltuk, hogy hányan jöttek el a csíksomlyói búcsúra és azt is elkezdtük feltérképezni, hogy honnan – azaz pontosabban, hogy hol élnek az elszármazottak a nagyvilágban. Tudjuk már, hogy hányan élünk, hol, és (hamarosan) azt is hogy hogyan. Csak azt nem tudjuk, hogy hogyan halunk meg. Ezidáig.

Románia, illetve Magyarország elhalálozási időfolyama (transindex.ro/csaladenes.egologo.ro)

Ebben a bejegyzésben nem egy kifejeztten vidám, de annál fontosabb adatsort tanulmányozunk:  Székelyföld (valamint Románia és Magyarország) elhalálozási okainak és betegségeinek statisztikáit hasonlítjuk össze a világ több országáéval. In medias res, rögtön az elejére be is illesztettem az erről készült adatvizualizációt (interaktív – teljes képernyő, statikus). Ez egy meglehetősen komplex vizualizáció, sok opcióval és gombbal, temérdek adattal és gyönyörű animációkkal – a d3plus csomagban, a d3 adavizualizációs nyelv Alex Simoes által továbbfejlesztett változatában készült, magyarosítás után. (…)

A vizualizáción az elhalálozások okait tűntettük fel, valamint ezek változását egy emberöltő során. Az alábbi színkód rendszert használjuk a betegségek és más okok megjelölésére, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott standardok szerint (BNO-10) alakítottunk ki. A nyílt adatok forrása a WHO elhalálozási adatbázisa volt, amit a Washingtoni Egyetem GHDx programja támogat. A székelyföldi adatokat a romániai adatokból a Nemzeti Statisztikai Hivatal részadatai alapján extrapoláltuk.

Halálokok eloszlása

Időfolyam vizualizációk

A vizualizáció főábrája azt mutatja meg, hogy 20, 25 vagy akár 85 évesen milyen betegségben (vagy más okban) van esélyünk elhunyni – pontosabban, mekkora esélye van az egyes betegségeknek halált okozni, valamint hogyan változnak ezek arányok az életünk során. Ezt a típusú megjelenítést időfolyamnak (sávozott grafikon, stacked plot) hívják, mivel az adatsávok olyanok, akár egy-egy kanyargó folyó. Az adatok a világ legtöbb országát és az utóbbi 15-20 évet ölelik fel, a megjelenített adatsor Székelyföld 2012-es értékeit rajzolja ki. Ez több szempontból is fontos, egyrészt segít tudatosítani az egyes betegségek súlyosságát, másrészt rávilágít arra, hogy a testönk melyik részére az életünk melyik szakaszában kell jobban odafigyeljünk. Először csak a halálokok eloszlásának statsztikáit tanulmányzzuk, majd később megnézzük magukat az értékeket is. De még ezelőtt fontos aláhúzni hogy ez a rész az adott korcsoporton belül eső elhunytak számára vonatkozik és az ezen belüli eloszlást mutatja – természesetesen nominális értékben (esetek számában) mérve sokkal több ember hal meg 85 éves korában, mint 15 évesen, erre majd később visszatérünk.

A főábráról leolvashatjuk , hogy a székelyföldi mortalitásnak három fő oka van: eleinte külső okok miatt, majd később daganatokban és a keringési rendszer betegségeiben van a legnagyobb esélyünk elhunyni. Talán meglepő, de a rettegett rák maximum az elhalálozások egyharmadáért felelős, főként a a középkorúaknál – ebben persze az az ijesztő vetület is benne van, hogy a rákos betegség nem nyúlik túlságosan hosszúra. Ami a leginkább szembeötlő, az a keringési rendszer betegségeinek elsöprő részaránya idős korban: 80 év fölött majdnem mindenki valamilyen szív- vagy érrendszeri betegségben hal meg. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a szervezet e rendszere öregedik el a leghamarabb, vagy – egy morbidabb, de talán annál helyénvalóbb megközelítésben – a középkorúaknál még a keringési rendszer megbetegedéseivel részarányosan jelentkező, hasonlóan potens rákos betegségek gyorsabban fatális kimenetelűek (vagy gyorsabban gyógyulandóak, és idősebb korban nem, vagy csak ritkábban alakulnak ki) és idős korra már nem “maradnak” csak a tartósabb szív és érrendszeri betegségek.

A fiatalokkal (10 és 40 év között) főként külső okok végeznek, és a fiatal férfiak elhalálozási aránya messzemenően nagyobb a nőkénél. Az interatív térképen az egyes elemekre kattintva betekintést nyerhetünk a betegségcsoportok felépítésébe. (…)

Forrás: Mitől halunk meg? – Globális Elhalálozási Időfolyam | SZÉKELYDATA

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: