//
most olvassa...
Bérek/munkaügy, Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, EU, Felvidék/Szlovákia, Gazdaság, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Kormányzás, Magyarokról, Politika

Munkaerő nélkül marad Kelet- és Közép-Európa? – maszol.ro

A legfrissebb adatok szerint Romániát eddig mintegy 3 millió lakosa – a népesség 15 százaléka – hagyta el ideiglenesen külföldi munkát vállalva, vagy véglegesen letelepedve más országokban. A jelenség az egész térséget érinti, de a kelet-európai országok közül Romániában a legmagasabb a lakosság elvándorlása.

(maszol.ro/adevarul.ro)

Romániából az ország Európai Unióhoz való csatlakozását követően, illetve a gazdaság-pénzügyi válság éveiben, azaz 2008 után vándoroltak ki a legtöbben a közép- és kelet-európai térségben. A gazdasági növekedés ellenére sem állt le a folyamat, most is nagy a kivándorlás.

Mindehhez hozzájárulnak külföldi álláslehetőségeket kínáló honlapok is, elsősorban a Tjobs, amely több ezer munkalehetőséget kínál kelet-európai állampolgároknak. A munkahelyek közel fele Nagy-Britanniában van. Az építkezéseknél felkínált átlagkereset 1700 és 3200 euró között változik, miközben Romániában az összeg még az 500 eurót sem éri el.

Romániában aggasztó az orvoshiány. Egy Curtea de Arges-i kórház igazgatónője egyenesen arra panaszkodik, hogy nem tudja, honnan szerezzen orvost, az egészségügyi személyzet hiányában már-már be kellene zárni a létesítményt. Ennek oka, hogy a fizetés siralmas: a kezdő orvos 600, a legjobban fizetett orvos pedig 980 eurós fizetést kaphat –ilyen körülmények között senki sem hajlandó a kórháznál dolgozni.

20 millióan távoztak

A jelenség nem csak vasfüggöny felszámolását követően a kelet- és közép-európai országokból mintegy 20 millió lakos telepedett le a nyugati államokban – derül ki a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi jelentéséből.

Az érintett államokban az emigráció miatt hatalmassá vált a munkaerő-, elsősorban a képzett szakemberhiány, mindehhez hozzájárul az egyre csökkenő születési arányszám is. Ezek a tényezők pedig nem csak rövid-, de közép- és hosszú távon át is jelentősen csökkentik a gazdasági fejlesztési lehetőségeket és potenciált.

A munkaerő-hiány Románia mellett elsősorban Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában és Csehországban vált aggasztóvá. Ezek szerint Magyarországról például 2008 óta legkevesebb 400 ezren emigráltak. A magyarországi fejlett autóipar maga is munkaerő-hiánnyal küzd, legkevesebb 50 ezer – mindenekelőtt szakképzett gépésztechnikusra, villamossági szakemberre – lenne szüksége.

Magyarországon sok esetben kisautókkal viszik például a naponta ingázó építőipari munkásokat Ausztriába dolgozni, ahol naponta a 70 eurót is megkeresik.

Csehország ipari létesítményeiben több mint 160 ezer munkahely áll üresen, a bolgár gazdasági miniszter pedig maga is krónikus munkaerő-hiányra panaszkodott, elsősorban a vegyi és fémiparban valamint az élelmiszer-iparban.

Lengyelország maga is hatalmas munkaerő-hiánnyal küszködik. Az országot több mint 2,4 millió állampolgár hagyta el. Pótlásukra a lengyel kormány most a bevándorlókra szeretne támaszkodni, velük pótolná az űrt, csakhogy a bevándorlók jelentős rész maga sem minősíthető szakembernek, kiképzésük tehát éveket venne igénybe, ezt pedig jócskán megsínylené a lengyel gazdaság, amelynek elsősorban kevésbé képzett munkaerőre lenne szüksége.

Pillanatnyilat hivatalos varsói statisztikák szerint legkevesebb egymillió ukrán dolgozik Lengyelországban. A lengyelországi Work Service közvetítő társaság elnöke, Maciej Witucki szerint, e munkaerő nélkül elvérezhetne a lengyel gazdaság.

A „jól képzett román munkaerő” legendája

Vannak gazdasági szakértők, akik a közép- és kelet-európai bérek emelésében látnák a probléma megoldását. Más szakemberek szerint mindennek csupán negatív hatása lenne a gazdasági fejlődésre, a gyatra termelékenység következtében ugyanis felborulna a gazdasági egyensúly. Szerintük a megoldást mindenekelőtt a fiatalok magas szintű, a gazdasági igényekkel összhangban álló szakképzése jelentené, ami természetszerűen maga után vonná a munkatermelékenység növekedését is.

A helyzet azonban az, hogy az érintett országok mindezzel nem vagy csak alig törődnek. Romániai gazdasági megfigyelők szinte teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy immár amolyan legendává vált a „jól képzett román munkaerő”, hiszen a felkészítésre, a képzésre Romániában sem fordítanak figyelmet.

Forrás: Munkaerő nélkül marad Kelet- és Közép-Európa?

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: