//
most olvassa...
egyházak, Emberi jogok, Gazdaság, Politika, Szociálpolitika - Egészségügy

Rettegtől a rettegésig – e-nepujsag.ro

3.446 eset, amiből 17 halálos kimenetelű – ez a romániai kanyarójárvány jelenlegi mérlege, amely hónapokon át a hírcsatornák, a sajtó vezető híre volt. Az elhalálozások számának gyakori ismétlése megtette a hatását. Olyan szülők, akik korábban az interneten terjedő híresztelések nyomán megtagadták, hogy gyermekük – az autizmustól való félelem miatt – oltást kapjon, a halálesetek hírére mégiscsak „beadták a derekukat”. A történtek hatására az egészségügyi minisztérium is kénytelen volt „csipkedni magát”, és az oltóanyag-ellátásban korábban tapasztalt fennakadásokat állítólag sikerült kiküszöbölni.

A járvány csitulóban van, de átterjedésével Magyarországra és megjelenésével Belgiumban a hatás a határokon túl kezdi érezteti következményeit. A külföldieknek a járványtól való hisztérikus félelme elsősorban a jól működő erdélyi turisztikai ipart érinti. Sokan mondják vissza a lefoglalásokat, kisgyermekes szülők nem mernek Romániába jönni, komoly szakemberek vonják vissza a romániai együttműködésre tett ígéretüket. Akik azt tervezték, hogy a húsvétot a szülőknél, családi körben töltik, a kanyarótól való félelem miatt nem kívánják átlépni a román határt.

Történhetett ez azért, mert a „bombasztikus” hatásra törekedő „hírcsinálok” nem részletezték, hogy a kanyaró a hátrányos helyzetű közösségeket érinti nagymértékben. Beszédes tény az eredete is: vándorló roma lakosság körében ütötte fel a fejét Kolozs és Beszterce-Naszód megye határán, Csicsómihályfalva és Retteg körzetében. A helyi szociális gondozó szerint az Olaszországot is járó romák hozták magukkal a vírust, ami az itthoni sűrű családlátogatások miatt terjedt el a körzetben, majd a Bánságban és megyénkben is. Olyan közösségekben, ahol a gyakori helyváltoztatás, nehéz a gyermekeket rendszeresen immunizálni. Ezenkívül azt is tudni kell, hogy a védőoltás sok esetben ellenjavallt, így például a gyenge immunrendszerű, fejlődési rendellenességgel világra jött, folyton lázas beteg, HIV-fertőzött gyermekeknél is. Ezek a beoltatlan személyek vannak kitéve a súlyos szövődményeknek is, és haltak bele a túl későn orvoshoz vitt gyermekekkel együtt a fertőzésbe, továbbá a kilenc hónapnál kisebb csecsemők. Az a gyermek, akinek rendben van az immunrendszere, elméletileg szövődmények nélkül kellene átessen a fertőzésen, ami egy életre védelmet nyújt. A legyengített vírusokat tartalmazó védőoltást, amelyet eddig egyéves korban adtak be a kisgyermeknek, és 95 százalékos védettséget biztosított, a nagyobb (99 százalékos) védettségért hétéves korban kell megismételni.

A hetedik századtól jelzett kanyarójárványok emberek millióit pusztították el egészen 1954-ig, amikor a védőoltást feltalálták. Romániában a hetvenes évek közepén vezették be ROR-t (kanyaró, rózsahimlő, mumpsz) elleni védőoltást, ennek ellenére kisebb járványok öt-hat évenként továbbra is előfordulnak. Ez a mostani figyelmeztetést jelent az egészségügyi hatóságoknak és a szülőknek is, hogy a mulasztásoknak beláthatatlan következményei lehetnek egészségi és gazdasági továbbá egyéb téren is.

Forrás: Rettegtől a rettegésig | www.e-nepujsag.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: