//
most olvassa...
Felvidék/Szlovákia, Gazdaság, Infrastruktúra, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia

Érsek: végigvonatozom a déli régiókat – ujszo.com

A közlekedési minisztérium prioritásként akarja kezelni a déli út- és vasúthálózat fejlesztését, s állítja, a kétnyelvű vasúti táblák után hamarosan kikerülnek az új magyar helyiségnévtáblák is. A tárca vezetőjével, Érsek Árpáddal beszélgettünk.

(ujszo.com/Gabriel Kuchta)

Tavaly ősszel kezdték építeni a pozsonyi körgyűrűt és az R7-es gyorsforgalmi utat. Milyen stádiumban vannak a munkálatok?

Az R7-es két szakaszán már dolgoznak, a D4-esen most vásároljuk fel az utolsó telkeket, majd kiadjuk az építési engedélyt. Egész idő alatt folyamatosan kapcsolatban vagyunk a kivitelezővel, az ütemterv úgy van beállítva, hogy az építkezést a tervek szerint kellene befejezni.

Korábban felmerült, egyesek még azelőtt felvásárolták a telkeket, hogy hivatalosan bejelentették az R7 nyomvonalát, mert tudták, hogy később jóval drágábban eladhatják az államnak a parcellákat. Ezzel több százezer eurót is kereshettek. Nyilvánosságra hozzák a telektulajdonosok nevét, azt, hogy kitől vásárolt az állam?

A vonatkozó törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy nyilvánosságra hozzuk a tulajdonosok névsorát. Támogatom a Transparency International Slovakia szervezet szándékát, hogy bíróságra adják ezt az ügyet, és várom, mikor kerül erre sor. Másrészt meggyőződésem, hogy a bíróság is egyértelműen megerősíti, hogy nincs jogunk nyilvánosságra hozni ilyen névsort. Ha kiderülne, hogy a minisztérium és a Nemzeti Autópálya-társaság jogászai tévednek, és a bíróság kimondja, hogy nyilvánosságra hozhatom a listát, én ezt probléma nélkül és azonnal megteszem. Körülbelül 1800 szerződésről van szó.

Miért nem módosítják akkor a vonatkozó törvényt úgy, hogy nyilvánosságra tudják hozni a jegyzéket?

Már beszéltem erről Lucia Žitňanská igazságügyi miniszterrel. Úgy akarnánk változtatni a törvényen, hogy minden egyes szerződés esetében közölhessük, kitől vettük a telket.

Mikor kerül erre sor?

Még nem tudom megmondani, először el kell készíteni a törvénymódosítást. Nem akarok úgy kiadni valamit, hogy bizonyos adatokat be kelljen feketíteni, mert megint azt fogják mondani, az Érsek valamit feketít. Nem akarok semmit eltitkolni, olyan megoldást kell találni, amely lehetőséget ad arra, hogy a neveket anélkül hozzuk nyilvánosságra, hogy megsértsük az érintettek személyiségi jogait.

Egy másik, elmúlt időszakban sokat vitatott projekt a kétnyelvű vasúti táblák kihelyezése. Mikor szerelik fel az első táblát?

Ez sem egy egyszerű folyamat. A vasút már felmérte, hol milyen táblára lesz szükség, lesz, ahol megvilágított tábla kell, másutt egyszerű tábla, néhány helyen négy tábla kell, máshol csak kettő. Tíz nagyobb városban, például Dunaszerdahelyen, Komáromban, Párkányban és Füleken elsődleges feladat a táblák elkészítése, hogy ott, ahol a legtöbb ember megfordul, mielőbb kikerüljenek. Összesen 54 állomáson kerülnek ki a magyar táblák, egyen pedig a ruszin feliratok. Év végéig az összes állomáson ott lesznek a kétnyelvű táblák, körülbelül az első tíz állomáson már úgy hat hét múlva. Ne feledjék, hogy a Szlovák Vasúttársaság állami vállalat, s a dolgok nem úgy működnek, hogy csak eldöntöm és kihelyezem a táblát, mert ez törvényellenes lenne.

A magyarok lakta régiókban 54-nél jóval több olyan község van, ahol megáll a vonat, ám a jelenleg hatályos törvény szerint a táblát csak olyan állomásra lehet kitenni, amelyen van forgalmista. Nem tervezik emiatt is a törvény módosítását?

A vasúti törvénybe kell beleírni egy mondatot arról, hogy a táblákat a megállóhelyekre is ki lehet helyezni. Ősszel nyitjuk meg a vasúti törvényt, melynek új változatába ezt a mondatot is beledolgozzuk. Azon a lehetőségen is gondolkozunk, hogy képviselői módosító javaslattal oldanánk ezt meg, ami valamivel gyorsabb folyamat.

Meglesz a politikai akarat ennek a módosításnak az elfogadására?

Szerintem senkinek nem lehet kifogása az ellen, hogy az emberek könnyebben tájékozódjanak a vasútállomásokon.

Korábban említette, hogy a helységnévtáblákat is módosítaná. Történt előrelépés ez ügyben?

Igen, a vonatkozó rendelet elkészült, a rendőrök jóváhagyták, s amint kihirdetik, lecserélhetjük a táblákat. A lényeg, hogy a magyar feliratú tábla mérete pontosan akkora lesz, mint amilyen a szlovák feliratúé azzal a különbséggel, hogy a magyar tábla szélén lesz egy kék sáv, a kisebbség nyelvén szóló táblát ugyanis meg kell jelölni.

Ehhez nem kell törvénymódosítás?

Nem. Ezeknek a tábláknak csak a külalakjuk változik, így elég, ha a rendőrség rendeletben szabályozza a módosítást. Ezen már dolgoznak, hamarosan elkészül.

Nemrég a RegioJet járatával utazott Pozsonyba a reggeli csúcsforgalom idején azután, hogy hosszabb szerelvényeket is üzembe helyeztek. Megoldódott a túlzsúfolt vonatok problémája?

Személyesen meggyőződtem róla, s úgy gondolom, igen. Továbbra is figyeljük ezt a vonalat. A RegioJet részéről a maximum, amit tehet, hogy négy mozdonyból álló szerelvényt indít útnak. Ennél többet nem lehet, mert a peronra hosszabb vonat nem állhat be. A visszajelzések szerint több a hely, nincs információm arról, hogy zsúfoltak lennének a szerelvények.

Másrészt elég sokáig tartott, míg megegyeztek…

Nézze, mi nem vagyunk a RegioJettel rossz viszonyban. Üzleti partnerként kezeljük őket, így tárgyalunk velük. Érthető, hogy a tavalyi közúti balesetek miatt három vonatuk megrongálódott, de nem várhatták el tőlünk, hogy mi veszünk nekik új vonatot. Mikor figyelmeztettük őket, hogy nem tartják be a szerződésbe foglaltakat, öreg kocsikat helyeztek forgalomba, amit azonnal leállítottunk. Ezt követően született egyezség ezekről a hosszabb szerelvényekről, és úgy tűnik, működik a dolog.

Két éven belül állnia kellene az új komáromi hídnak. Milyen stádiumban van ez a projekt?

A hídhoz vezető bekötőutat a szlovák oldalon már elkezdtük építeni. Figyelembe kell venni, hogy a bekötőutat csak azután lehet átadni a forgalomnak, hogy az építkezés minden szakaszát befejezték, tehát azon szakaszokat is, amelyeken Magyarországon dolgoznak. Utolsó információim szerint lezajlott a közbeszerzés, a hidat pedig 2019-ben fogják átadni a forgalomnak.

Jelenleg viszont úgy tűnik, a kamionokat eleinte a hídról bevezetik a városba…

Most készül a tanulmány, amely választ ad arra, a körgyűrű melyik változata lesz a legoptimálisabb, hogy a forgalmat – a várost elkerülve – Nyitra irányába tudjuk terelni. Ez az útszakasz rendkívül fontos, ugyanis már most látjuk, hogy az R1-es gyorsforgalmi úton több autó közlekedik, mint a D1-es sztrádán. Hamarosan megnyílik a Jaguar Land Rover, érkezik az Amazon jelentős beruházása, tehát nagy valószínűséggel a déli régiókból még erősebb lesz a jövőben a forgalom ebbe az irányba. Nem állítom, hogy ez az út holnap elkészül, de minél előbb elindítjuk ezt a folyamatot, annál korábban fog befejeződni a projekt.

Van pénz erre a projektre?

A jelenlegi kiadásokra van pénz, s fokozatosan az összes többi költséget is fedezni lehet majd. Ha minden jól megy, 2019–2020 tájékán elkezdhetnék építeni az utat, két évvel később pedig átadhatnák a forgalomnak.

Több más városban is szükség van elkerülő útra a déli régióban. Történt előrelépés ezen a téren?

Vágsellyén kezdjük építeni az elkerülő utat, ennek a projektnek megvan az anyagi fedezete is. Az R2-es gyorsforgalmi úton több szakasz már olyan stádiumban van, hogy fokozatosan elkezdhetjük az építkezést. Ennél az útszakasznál viszont a legnagyobb kihívás Szoroskő, ahol alagútra lesz szükség, tehát ezt is figyelembe kell venni.

Az embereket leginkább a végleges időpontok érdeklik. Mikorra készülnek el ezek az utak?

Az R2-es egyes szakaszait még ebben a választási időszakban elkezdhetjük építeni. Az egyszerűbb szakaszokra gondolok. Másrészt azt is el kell mondani, hogy nagy közlekedési beruházásra nincs pénz. Egyszerűen az uniós támogatásokat az előző kormányok lekötötték, tehát nincs nagy mozgásterem nagyobb útépítési projektre.

A déli úthálózat bővítése mellett a vasúthálózat bővítésére is szükség lenne…

Én rövidesen végigvonatozom a déli régiókat Pozsonyból egészen Kassáig, Zólyom érintésével. A célom, hogy az új vasúti menetrendben már szerepeljen a déli járat Pozsony és Kassa között. Azzal is számolni kell, hogy ez a járat nem fog nyereséget termelni. Az államnak viszont mindenütt, minden régióban biztosítania kell a közlekedést, és nem csak a nyereséges vonalakon. A déli régióknak ez a vonat segítene, s a megoldás valószínűleg az lesz, hogy a Zólyomba érkező vonat egy része folytatná az utat Besztercebányára, a rövidebb szerelvény pedig elindulna a mozdonycsere után a déli vonalon. Zólyomtól délre már csak dízelmozdonnyal lehet közlekedni.

Mekkora az esélye annak, hogy tényleg újraindul a Pozsony–Kassa déli vonatjárat?

Én ezt prioritásként kezelem, és azon leszek, hogy sikerüljön visszaállítani ezt a járatot.

Az elektronikus sztrádamatrica-rendszer már lehetővé teszi a külföldi sofőrök bírságolását?

Ugyanúgy, mint máshol Európában, a helyszínen kapnak büntetést. A bírságok postázására egyszerűen nincs törvényes lehetőség. A kamerák ugyan bemérik a külföldi autót, ám a rendszám alapján mi nem tudjuk megtalálni az autó tulajdonosát. És ez a legnagyobb probléma. Az uniós rendeletek csak nyolc, közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szabálysértés esetén adnak lehetőséget a gépkocsi-tulajdonosok adatainak kiadására. A pénzdíjas útszakaszok illetéktelen használata nem szerepel a kihágások között.

Magyarország számára ügyvédi irodák hajtják be a bírságot, ez számunkra nem jó megoldás?

Információim szerint ezek az irodák a körzeti hivataloktól kérik ki az információkat azzal, hogy megpróbálnak egyezséget kötni az autópálya-társaság és a szabálysértő között. Azt már nem említik meg, hogy büntetni akarnak. Ez alapján kapják meg az információkat és küldik ki a bírságot, amihez külön illetéket is számláznak, így a végösszeg jóval magasabb az eredeti büntetésnél. Az én személyes véleményem szerint ez nem igazán korrekt módszer. Jogászokkal vizsgáljuk a lehetőséget, ezen is dolgozunk.

Tehát a külföldieknek még egy jó ideig nem kell tartaniuk a bírság behajtásától?

Ausztriában nincs elektronikus sztrádamatrica, a külföldieket a helyszínen büntetik úgy, mint mi. A belügyminisztériummal már megegyeztünk, hogy gyakrabban tartunk ellenőrizést. Engem már megkerestek külföldi cégek képviselői, s állították, Szlovákia nevében behajtanák a bírságot német, magyar vagy cseh sofőröktől. Én erre azt mondtam, hogy oké, de mit csinálnak egy román autóval? Erre már nem tudtak válaszolni. Mi komplex megoldást keresünk, amely egyszer s mindenkorra megoldaná ezt a problémát.

Ez nem lesz túl gyors…

Ez nem igaz, ugyanis a külföldi sofőröket a közúti ellenőrzés során most is büntetjük ugyanúgy, mint az elektronikus sztrádamatrica-rendszer bevezetése előtt. Amikor matricákat ragasztottunk a szélvédőre, úgyszintén csak akkor kapott büntetést a külföldi, ha megállították őt a rendőrök. Ha megúszta az ellenőrzést, egyszerűen bliccelt. A helyzet Szlovákiában jelenleg pontosan ugyanilyen, csak az a különbség, hogy pontosan tudjuk, mennyi külföldi bliccelő van.

Forrás: Érsek: végigvonatozom a déli régiókat | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: