//
most olvassa...
Emberi jogok, Művelődés, Politika, Színház

Vége a színjátéknak – Krónika Online

Tompa Gábor szerint „a trumpizmus diadala” mindaz, ahogyan a sajtó járt el a kolozsvári magyar teátrumban történt, a Krónika által nyilvánosságra hozott incidens ügyében.

A színházigazgató egyik Facebook-hozzászólásában alaposan kiosztja azokat az újságírókat, akik nem hagyták szó nélkül a neves külföldi rendező által a színfalak mögött elkövetett agressziót.

Lehet, hogy egyesek szerint a pénteki előadás szünetében történt affér – mint ahogy Tompa lapunknak fogalmazott – nem volt annyira súlyos, hogy bántalmazásról lehessen beszélni, de mint kiderült, az utolsó csepp volt a pohárban. Érvényes ez az előadás oly sokat emlegetett munkafolyamatára, amely során Andriy Zholdak „bizonytalan forrásaink” szerint végig elfogadhatatlanul bánt a színészekkel. Ugyanakkor a konkrét eseten messze túlmutató problémáról is lerántotta a leplet: a színpad csillogása mögött sötétlő kiszolgáltatottságról, megaláztatásokról, eme zárt világ ijesztő belső szabályrendszeréről, amelyben az alapvető emberi értékek sokszor csupán lecserélhető kellékek.

Tompa Gábor szerint a sajtó nem ellenőrizte le a bizonytalan forrásból származó hír valóságtartalmát, és a médiát talán nem is érdekli maga az igazság. Mondja mindezt az a színházigazgató, akinek egyik alkalmazottja előadás közben kénytelen kihívni a rendőrséget, a direktor úr pedig néhány óra múlva kedélyesen kvaterkázik az agresszorral. Miféle igazság ez? Miféle vezető az, aki nem védi meg a munkatársait? Mennyire ismeri társulatát az az igazgató, aki egyéb elfoglaltságai közepette javarészt a messzi távolból dirigál, helytartója pedig a székében minduntalan honoló félelem?

E sorok születése közben a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei közös nyilatkozatot adtak ki, melyben szolidaritást vállaltak egymással, egymásért, elutasítva mindennemű agressziót, és mélységesen aggasztónak tartva a közelmúltban történteket. Ez is bizonytalan forrás, kedves direktor úr? Mégis, maga szerint miféle szerzet az igazság? Csupán egy lecserélhető, átformálható kellék?

A kolozsvári színészek közös kiállásukkal bebizonyították, nem hajlandók segédkezni az emberi értékek önkényes felülírásában. Még akkor sem, ha egyesek szerint ez művészet a köbön. Andriy Zholdak és kolozsvári cinkosa, Tompa Gábor azért bukott le, mert abban a biztos tudatban éltek, hogy az általuk és a hozzájuk hasonlók által kifundált embertelen színházi szabályrendszer, kényszeréletforma parancsszóra kizárja, nem engedi beszivárogni a valóságot. Amiben a semmibe vett közönség él. És a színészek. És a sajtó, amely a kolozsvári színházi bántalmazás nyilvánosságra hozatalával, a falon ütött réssel teljesítette kötelességét. A vastaps azonban a szégyenszínfalakat lebontó kolozsvári színészeket illeti meg.

Forrás: Vége a színjátéknak – Krónika Online

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: