//
most olvassa...
EU, Európai Bizottság, Gazdaság, Külpolitika, Pénzügyek, Politika

2017. március 29-e – a nap, amikor Theresa May legyőzte Churchillt – Adevărul blog

Nagy-Britannia ezen a napon jelenti be formálisan a szerződés 50. cikkelyének aktiválását, egy olyan folyamat kezdetét jelezve, mely legfeljebb két éven belül kivezeti az Európai Unióból.

(adevarul.ro – archív)

Egy olyan eseményről van szó, melynek pontos következményeit senki sem ismeri, hiszen végső soron a valódi tragédia az, hogy miután a BREXIT-ről szóló népszavazást kapkodva írták ki, szinte kizárólag populista és ultranacionalista típusú érzelmi jellegű pró és kontra érvekkel, valódi és mélységes kétségbeeséssel kellett megállapítani, hogy nem voltak kockázatelemzések, nem készültek számítások az összeadódó gazdasági, társadalmi veszteségekről, valamint az előrelátható azonnali és középtávú jövőbeni biztonsági fenyegetésekről.

Theresa May ezen a napon újra életre kelti Nagy-Britannia „ragyogó elszigeteltségét”, azt remélve, hogy ugyanakkor azt is felélesztheti, ami a Commonwealthból még megmaradt. És ugyanakkor a „Britaniáért folytatott csata” hősét is legyőzheti, az európai elképzelésével együtt, mellyel ez utóbbi csatlakozott az európai projekt „alapítóatyáihoz”.

Hiszen íme, mit mondott Winston Churchill 1946. szeptember 19-én, Zürichben:

Ha az európai országoknak sikerül majd egyesülniük, akkor a 300, vagy 400 millió polgárjuk – egy közös örökség révén – olyan dicső korszakot, olyan jólétet érhetnek meg, melyet semmilyen határátkelő, vagy határ nem tudna korlátozni. Valamiféle Európai Egyesült Államokat kell majd felépítenünk. És egy Európai Tanács létrehozása az első lépés ebbe az irányba”.

Sőt, tegnap óta újra megjelenik, de ezúttal teljesen más kontextusban és sokkal esélyebb módon Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága berobbanásának tragikus távlata, tekintettel arra, hogy Skócia bejelentette a függetlenségről szóló népszavazás kiírásának lehetőségét.

Theresa Maynek mostantól kezdve iszonyatosan kemény és legalább kétfrontos csatát kell vívnia, amit minden katonai tervező igyekszik elkerülni.

Az első front az Európai Unióval az UK közösségi építményből távozásának feltételeit tisztázó lehetséges megállapodással kapcsolatos tárgyalások kezelése. Megpróbált időt nyerni, de Brüsszelben kemény és egyértelmű álláspontba ütközött, ahol már az első pillanattól kezdve megmondták neki, hogy nincs szó semmilyen előzetes tárgyalásról, hanem csak egyszerűen tárgyalásról attól a pillanattól, hogy bejelentik az 50. cikkely életbe léptetését. Ez azt jelenti, főleg London számára, hogy versenyfutás kezdődik az idővel, annak a két évnek a nyomása alatt, mely lejárta után – akár van megállapodás, akár nincs – az UK–EU kétoldalú kapcsolatok véglegesen felbontottnak számítanak. Ami, ebből következően, egy kemény BREXIT-re enged következtetni, ami a legszerencsétlenebb, de egyre valóságosabb változat. És nemcsak erről van szó.

Nagy-Britannia megpróbált időt nyerni, hogy kiderítse, milyen kétoldalú megállapodásokat köthetne a közösségi tömb különböző országaival, mindezt a hollandiai és franciaországi választásokat figyelembe véve. Úgy tűnt, hogy a BREXIT-nek ott lehetnek hívei, a kérdéses országok pedig szintén kiírhatnának EXIT típusú népszavazásokat. Ami nyilvánvalóan jelentősen meggyengítette volna az EU tárgyalási képességét és esetleg létrehozhatta volna az euroszkeptikus országoknak egy olyan magját, melyek kikényszeríthettek volna egy Nagy-Britanniának kedvező megállapodást. De a hollandiai eredmény már ismert, a franciaországi fejlemények pedig kedvezőtleneknek tűnnek Le Pen asszony pártja számára.

Ugyanakkor ettől a pillanattól kezdve konkrétan látszani fognak azok a tényleges feltételek, melyekkel megtörténik majd az UK szakítása az európaiakkal és a rendszerből kiválás becsült költségei is. Az UK-nak nagyjából 60 milliárd euró adósságrészt kell majd kifizetnie. Ez a közvetlen adórész, amihez hozzá kell majd számítani – exponenciálisan növelve az összeget – azokat a becsült veszteségeket, melyeket Nagy-Britanniának el kell majd szenvednie és melyek máris érezhetők egyes cégek kivonulásával és főleg a londoni pénzügyi központ két lehetséges új helyszín, Dublin és Frankfurt felé távozásával. Ehhez még adják hozzá egy jövőbeni szigorú migrációkorlátozó politika még nem világos hatásait, azok távozásával párhuzamosan, akik hirtelen azzal szembesülnek, hogy jövőjüket egy olyan kis szigeten létezés korlátozza majd, melyet a kontinenstől fizikai határok, kötelező vízumok és más hasonlók választják el.

Ez egy jelenleg kialakulóban lévő, bizonytalanságokkal teli első frontvonal, mellyel szemben Theresa May és kabinetjének tagjai egyelőre csak azt az ígéretüket állíthatják szembe, hogy minden rendben lesz.

A második front még az elsőnél is bonyolultabb, mert Theresa May egy bizonyos pontig megpróbálhatta volna megismételni a népszavazás előtti időszakban dúló propaganda forgatókönyvét és ellenségként állíthatta volna be Európát abban a reményben, hogy a maga oldalára állíthatja a közvéleményt. De úgy tűnik, ezt nem teheti meg, hiszen a BREXIT-ről szóló népszavazás eredménye rendkívül mély törésvonalat alakított ki a közvéleményen belül. A táborokat polarizálva, Európa-pártiakra és –ellenesekre osztva az országot. Várható volt. Persze, ahogy az minden ilyenfajta népi konzultáció alkalmával történik.

Csakhogy ez a polarizálódás az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek szintjén történik, ezek közül kettő a BREXIT-et használva fel függetlensége kivívására (az első frontvonalat Skócia jelenti) és az anyaországhoz visszatérésre (a második frontot Észak-Írország képviseli). És – miért ne? – akár Wales is követheti ezt az irányt.

Hirtelen újra felidéződnek az ennek a térségnek a történelmét megterhelő mindenféle történetek, gyűlöletek, összeesküvések, árulások, csaták, mészárlások és mindenféle aljasságok. A nacionalizmus pedig az „Európában maradás”-tól kapja meg a történelmi legitimációt.

Pandóra szelencéjét vidám és tragikus felelőtlenséggel nyitották ki és most bármilyen lehetőség előtt nyitva áll az út. Akár kemény polgári zavargások előtt is. A skóciai népszavazást 2018 végére, vagy 2019 elejére ígérik, vagyis pontosan akkorra, amikor már ismert lesz az esetleges megállapodás tartalma és már felmérték ennek költségeit.

Mi lesz a továbbiakban? Annyit lehet egyértelműen tudni, hogy mostantól másképpen, teljesen különböző módon íródik a történelem az európaiak és a britek kapcsolatában, de – valószínűleg – nagyon különbözőképpen és feszülten Nagy-Britannián belül is, ahol a tényleges megrázkódtatások még nem is érződnek.

Igaza van Theresa Maynek, amikor mindent széttép maga körül, a saját országát is beleértve? Vagy Churchillnek volt igaza, amikor félve tette fel a kérdést, hogy az „emberiség véglegesen elzárkózik attól, hogy tanuljon a történelemből?”.

Szomorú napok ezek Európa számára. De örömteliek a világszerte élő bolondok számára, akik mindig örülnek, ha összeomlik valami, meggyőződésük lévén, hogy semmi bajuk sem eshet a nyomorúságos féregodújukban. Így kezdődött Európa számos véres tragédiája és bármikor valósággá válhat annak lehetősége, hogy ezek távolabb, vagy közelebb (vagy hozzánk nagyon közel) megismétlődhessenek. Akár egyik napról a másikra, ha a fanatizmus megfelelő arányban keveredik a gazdasági válsággal, a nacionalista diskurzussal és olyan populista ígéretekkel, melyek a távlat hiányát és a nemzeti elmagányosodást kívánják majd kompenzálni. Az egységes Európa ezekre kívánt megoldásokat kínálni. Nyilvánvalóan nem tökéleteset és nem csak példamutató hősök által benépesített struktúrájút. De olyat, mely legalábbis eddig, kontinensünk történelmében először, 60 évig képes volt egységben szavatolni a békét és a jólétet. Ezt mondta Churchill. Erről álmodtak az európai projekt alapítóatyái is. Mától eltűnik az egyik alkotóeleme, Nagy-Britannia.

Szeretnénk, ha mások is követnék? Bármikor lehetséges, a számla pedig ott van a küszöbön…

Cristian Unteanu

adevarul.ro, 2017. március 29., 08:13

29 martie 2017, ziua în care Theresa May îl învinge pe Churchill

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: