//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, egyházak, Emberi jogok, Felsőoktatás, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, Korrupció/gyanús ügyek, Magyar-román, Magyarokról, Műemlékvédelem, Művelődés, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia, Történelem, Visszaszolgáltatások, XX. század

A bolondját járatják velünk – e-nepujsag.ro

Olvasom a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának határozatát, amelyet április 1-jén fogadtak el székelyudvarhelyi közgyűlésükön. Az etnikumok közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó határozatot a romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címezték. Első gondolatként örülnünk kellene annak a felismerésnek, amely szerint észreveszik, hogy valami nincsen rendben, ami kihat a román lakosságra is. A három megyéről kialakult kép a határozat szerint olyan gazdasági veszteségeket okoz, amely mindkét közösséget negatívan érinti. Az a tény, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye „potenciális konfliktusos” övezetnek számít, évek óta Románia más vidékei felé tereli a vállalkozók többségét.

A kellő komolysággal elolvasott bevezető után azon kezdek gondolkozni, hogy román polgártársaink (a IV. 1-jei keltezést figyelembe véve) valószínűleg áprilisi tréfának szánták a nyilatkozatot. A magyar olvasó számára, aki azt várná, hogy az aggodalomból olyan felismerés születik, amely szerint a jövőben a száz évét töltő gyulafehérvári nyilatkozat minden megígért előírásának a betartására fognak törekedni, kiderül, hogy a magyar közösség okolható a kialakult helyzetért. Nekünk kellene ugyanis elismernünk, hogy Románia a nemzetközi szerződésekben vállalt összes kötelezettségét teljesítette: képviseletünk van a törvényhozásban, az ország kormányzásában, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a közoktatásban. E területeken korlátok nélkül használhatjuk anyanyelvünket, továbbá, hogy teljes felekezeti szabadságot élvezünk. Minden lehetőségünk adott etnikai és kulturális identitásunk megőrzésére, ami a számbelileg kisebbségben levő románoknak okoz nagyobb problémát, akik az autonómiatörekvéseinkkel soha nem fognak egyetérteni.

Mielőtt még számos jogosultságunkat olvasva túlságosan meghatódnánk, sajnos meg kell állapítanunk, hogy meglévő, de sohasem egyféleképpen értelmezhető törvények érdekes módon mindig a többségnek kedveznek. Ezért nem jöhetett létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata, amit törvényes előírások tettek lehetővé, de az egyetem vezetőségének ellenállása és a félelmetesen egyszínű bíróságok döntése a többség érdekeit szolgálta.

Rendkívüli jogainkat a közoktatásban, a felekezeti szabadságban a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzete bizonyítja. Alattomos erők feljelentése és szervezett összjátéka miatt fél éve tartó lelki terrorban él több mint 400 diák és közel ezer szülő, pedagógus. Ez román szemmel a „vállalt kötelességek” teljesítése.

És folytathatnánk a sort a határozott közszereplést vállaló képviselőink gyanúba keverésével és helyzetének ellehetetlenítésével. A magyar többségű gazdasági vállalkozásokra rótt indokolatlanul magas büntetésekkel, a közintézmények, közszolgáltatások alkalmazotti körének a „sterilizálásával”, a magyar alkalmazottak kiszorításával, ami az egyik közszolgáltató esetében éppen most van folyamatban.

Ami pedig a kultúrát illeti, hadd említsük meg a gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök által 1798-ban alapított gyulafehérvári könyvtárat, amelynek értékes gyűjteményét 1950-ben államosította a román állam. A kormányrendelet ellen, amely 1998-ban kimondta, hogy a könyvtárat visszaszolgáltatják a püspökség jogutódjának, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek, a  Szociáldemokrata Párt városi szervezete nyújtott be keresetet, azzal az indokkal, hogy Batthyány Ignác az intézményt a püspökségre és Erdélyre hagyta. Az érvelésnek 2003-ban helyt adtak.

És ki tudja, hány ilyen feljelentő tesz eleget hazafias kötelességének, hogy a nagy nehézségek árán kivívott jogaink érvényesítését lehetetlenné tegye. Ha erre gondolunk, nem nehéz kitalálni, hogy nemcsak legutóbb, immár közel száz éve április bolondját járatják velünk.

Forrás: A bolondját járatják velünk | www.e-nepujsag.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: