//
most olvassa...
Külpolitika, Kormányzás, Korrupció/gyanús ügyek, Politika

A Navalnij-hatás: repedezik a Putiny-rezsim? – ujszo.com/MTI

Vajon egyszeri fellángolás csupán az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ihlette országos korrupcióellenes tüntetés, vagy megmozdult az orosz politika szigorú mederben tartott állóvize a jövő évi elnökválasztás előtt?

Navalnij a bíróságon (ujszo.com/TASR – AP)

Ezt latolgatják Oroszország politikai elemzői a megmozdulás után, amely a hivatalos elhallgatás ellenére több mint 80 városra kiterjedt. Abban mindenki egyetért, hogy Navalnijból 2018-ban semmiképp sem lesz elnök. Egyfelől a tavalyi parlamenti választáson sem jelöltethette magát, 2013-ban ugyanis korrupció miatt öt év felfüggesztettet kapott. A verdiktet ugyan a legfelsőbb bíróság később megsemmisítette, ám nem kizárt, hogy az új per is a régi eredménnyel zárul, ami kizárná őt a küzdelemből.

Azért sem lehet elnök, mert a „rendszeren kívüli” vagy „nyugatos” ellenzék kormányzati posztokat is megjárt vezetői nem kedvelik őt túlzottnak vélt ambíciói miatt – ezért nem is voltak ott a tüntetéseken.

Noha a 143 milliós Oroszországban mindössze 60 ezren vonultak utcára, Gleb Panfilovszkij politológus szerint a Navalnij-féle tüntetések mégis megdöntötték a helyzet statikusságáról, stabilitásáról, befolyásolhatatlanságáról és kiszámíthatóságáról” szóló elméletet. Dacára annak, hogy tavaly a parlamenten kívüli politikai erők egyike sem érte el a szavazatok 3 százalékát, hogy a kormányzó Egységes Oroszország négyötödös többségbe került és hogy Vlagyimir Putyin elnök népszerűségi rátája 80 százalék feletti.

Egy ellenzéki vezető maradt

„A politikai mező megtisztítása oda vezetett, hogy eltűnt az irányítható ellenzék. Egyetlen hang maradt csak, Navalnijé. A hatalom maga hozott létre egy ellenzéki vezetőt és most nem tudja, hogy mihez kezdjen vele” – mondta Andrej Koljagyin politikai elemző. „Országunkban egy politikus volt, most már kettő van, ami némileg kényelmetlen helyzetet teremtett a hatalom számára” – vélekedett Dmitrij Orsekin politológus. Hozzátette, hogy Navalnij, aki a 2013-as moszkvai polgármester-választáson második lett, most országos szintű politikussá nőtte ki magát.

(ujszo.com/TASR – AP)

A 15 napi elzárással sújtott Navalnij relatív sikerét többen azzal magyarázták, hogy nem programot hirdetett, nem bonyolult rendszerkritikával támadott, hanem a közkedveltnek nem nevezhető Dmitrij Medvegyev kormányfő állítólag korrupcióval szerzett vagyonát állította a bírálat kereszttüzébe. Érzékeny pontot érintett ezzel: a független Levada-központ felmérése szerint a nadrágszíj-megszorításra kényszerült oroszok 89 százaléka az állami szervekben megengedhetetlennek tartja a korrupciót, 79 százalékuk szerint a jelenség mégis befészkelte oda magát, és 67 százalékuk szerint a Putyin-elnök felelős az elit pénzügyi visszaéléseiért.

Internetes mozgósítás az állami propaganda ellenében

A 40 éves Navalnij a többi politikai erő által szinte alig alkalmazott eszközzel, a közösségi médiával mozgósított és találta meg a középiskolás és egyetemista korú generációkat, azokat az önérvényesítés lehetőségétől elzárt fiatalokat, akik Borisz Makarenko politológus szerint „nem sokra értékelik a hatalomnak az ország fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit”, és akikre „egyre kevésbé hat az állami propaganda rendszere”. Noha egyesek szerint az ifjonti lelkesedés nehezen lesz fenntartható, Makarenko nem zárta ki, hogy a tiltakozások a választási kampány idején állandósulnak. Feltételezhető, hogy a talán beinduló politikai hullámot mások is megpróbálják meglovagolni.

Annyi bizonyos, hogy a tüntetések nyomán a politikai erők latolgatni kezdték, hogyan tudnák a maguk szája íze szerint alakítani a Putyin-korszakban felnőtt és felnövekvő, változásokra fogékony korosztályt. Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták vezére például az olcsó szórakozási lehetőségek megteremtését sürgeti, a kormánypárt pedig törvényt alkot a hazafias nevelésről.

A tüntetések feloszlatásáról, a letartóztatások és a politikai elítéltek ügyéről a kormánybarát média hallgatott, de lassan átszűrődött a közbeszédbe. A Kreml szóvivője jelezte, hogy elemzi a történteket és a tennivalókat. Az orosz vezetés értésre adta, hogy különbséget tesz a nem engedélyezett és a törvényes előírásoknak megfelelően megrendezett tüntetések között, és hogy az utóbbiakon elhangzott követelésekre hajlandó odafigyelni.

A Krímmel összekötött választás

A moszkvai vezetés feltehetően újragondolja választási taktikáját. Korábban kiszivárgott részletek szerint az elnök csapata a voksolást március 18-ra, a Krím elcsatolásának (a hivatalos fogalmazás szerint: visszatérésének) napjára kívánja kitűzni, és azt Putyinról szóló bizalmi szavazásként fogja beállítani. A támogatói tábor részvételét „árukapcsolással”, azaz helyi jelentőségű referendumokkal, sportrendezvényekkel és koncertekkel próbálja meg maximálni. Szakértők szerint a fiatalok megdolgozása mellett szóba jöhet még a gyülekezési törvény további szigorítása, a parlamenti pártokkal való fokozottabb egyeztetés és még sok minden. Szinte senki sem vitatja, hogy Putyinnak, aki korábban is könnyedén elmozdított lejáratott vagy kompromittálódott vezetőket, a történtek előtt kezére játszhatott volna Medvegyev menesztése. Ezt azonban nyomás alatt megtenni a meghátrálás jele lenne részéről.

Forrás: A Navalnij-hatás: repedezik a Putiny-rezsim? | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: