//
most olvassa...
Cotroceni, Igazságügy, Korrupció/gyanús ügyek, Parlament, Pártok, Politika

A PSD által javasolt népszavazási törvény veszélyei. Támadás a nép szuverenitása ellen – Adevărul

Eugen Nicolicea PSD-s (Szociáldemokrata Párt – E-RS) képviselő népszavazási törvényre vonatkozó módosító javaslata tartalmaz egy kétértelmű cikkelyt, mely megfosztaná a népet attól az alkotmányos jogától, hogy népi konzultálásokon vegyen részt, azok témájától függetlenül. Röviden, jelentős mértékben megsértenék a román nép szuverenitását, melyet népszavazáson keresztül is gyakorol. Nicolicea egy telefonbeszélgetés során elmagyarázta, mit ért igazságügy alatt.

(adevarul.ro)

Eugen Nicolicea PSD-s képviselő szerdán megtartotta a második vitát az általa módosítani kívánt népszavazásról szóló törvény témájában. A PSD-s képviselő az alkotmány két cikkelyét akarja összeollózni úgy, hogy az elnök többé ne írhasson ki népszavazást közkegyelemmel, amnesztiával, adózással és nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos ügyekben. Mi van ebben a két cikkelyben?

Először is a 74. cikkely az állampolgároknak arra a jogára vonatkozik, hogy közvetlenül – vagyis nem a parlamenti képviselőkön keresztül – kezdeményezzenek törvényjavaslatot. De az alkotmány ezt bizonyos feltételekhez köti. „Az állampolgári törvénykezdeményezésnek nem lehetnek tárgyai adózással kapcsolatos, nemzetközi jellegű ügyek, az amnesztia és a közkegyelem”, ez szerepel a 74. cikkely 2. bekezdésében. Tehát a nép nem kezdeményezhet olyan törvénytervezetet, melyben – például – nagyobb nyugdíjat, vagy bért követel magának, vagy bizonyos bűncselekmények közkegyelemben részesítését, de más társadalmi kérdéseket igen. A legfrissebb példa az a törvénykezdeményezés, mely az alkotmányt úgy módosítaná, hogy a család egy férfi és egy nő társulásaként határozza meg. Amikor a törvényjavaslatot a nép kezdeményezi, a Parlamentnek kötelessége azt mindkét házban megvitatni, de nem feltétlenül az elfogadása is.

Eugen Nicolicea ezt a cikkelyt (74.), mely közvetlen törvényhozási jogot ad a népnek az alkotmány 90. cikkelyéhez ragasztja, mely szerint az államfő népszavazást írhat ki nemzeti érdekkel kapcsolatos ügyekben, ugyancsak ő határozva meg, hogy mi számít nemzeti érdeknek. Az alkotmány gyakorlatilag teljesen szabad kezet ad az államfőnek azokat a témákat illetően, melyekről népszavazást lehet kiírni. Csakhogy Eugen Nicolicea leszűkíti az államfőnek ezt a jogát. „Nem képezhetik tárgyát népszavazásoknak az adózással kapcsolatos, nemzetközi jellegű ügyek, az amnesztia és a közkegyelem”, ez áll a Nicolicea által javasolt szövegben.

Az Adevărul kérdésére, hogy miért ollózta össze a két alkotmányi cikkelyt, Eugen Nicolicea a következőt válaszolta: „Egy: mert ez így van. Kettő: mert ezt mondta Iohannis. Három: mert ezt mondta Zegrean (Augustin Zegrean, az Alkotmánybíróság – CCR – volt elnöke – a szerz.)”. Túllépünk az első ponton, mely szigorúan Nicolicea álláspontját fejezi ki és elérkezünk Iohannishoz. A híres 13-as rendelet által kiváltott utcai tüntetések idején Klaus Iohannis elnök bejelentette, népszavazást ír majd ki a korrupció kérdésében, de egyértelművé tette, hogy a szavazólapon nem használja majd sem a közkegyelem, sem az amnesztia szót. Bár az alkotmány teljes körű szabadságot ad neki a népszavazás témájának, de még a kérdés kiválasztásában is, Iohannis az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó 74. cikkelyre hivatkozva önmagának korlátozta az alkotmányból fakadó hatáskörét. Amikor pedig Zegreanra hivatkozik, Eugen Nicolicea az Alkotmánybíróság volt elnökének egyik kijelentésére utal, aki akkor, amikor Iohannis bejelentette a népszavazás témáját azt mondta, hogy az államfőnek el kell olvasnia az állampolgári kezdeményezésre vonatkozó 74. cikkelyt is.

„Kérdezd meg a Velencei Bizottság tagjait”

Azon kívül, hogy a 74. cikkely feltételeivel akarja korlátozni az elnök népszavazás kiírási jogát, Eugen Nicolicea még egy akadályt támaszt. „Nem lehet népszavazást kiírni, ha a népszavazásnak alávetett szöveg a Parlament kizárólagos hatáskörét érinti”, ez is szerepel a PSD-s képviselő tervezetében. De milyen kérdések tartoznak a Parlament kizárólagos hatáskörébe?

„A törvényhozás”, válaszolta Eugen Nicolicea. „Az egész törvényhozás”, válaszolta a CCR volt elnöke, Augustin Zegrean is. De a törvényhozás rendkívül tág fogalom, ami mindazon kérdések összességét jelentheti, melyekből adott esetben törvény lehet. Ez azt jelentené, hogy a Parlament monopóliummal rendelkezik a társadalom valamennyi ügye felett. Ha a Parlamentnek minden népszavazás tárgyát képezhető téma felett „kizárólagos hatásköre” van, akkor az elnök milyen más kérdésekben kérhetne még népszavazást? Semmilyenben. „A megfogalmazás felesleges, alkalmazhatatlan”, mondja Augustin Zegrean. Eugen Nicolicea valójában a Velencei Bizottság – alkotmányos ügyekre összpontosító nemzetközi fórum – egyik ajánlásának megfogalmazását vette át. Arra a kérdésre, hogy konkrétan milyen kérdések tartoznak a Parlament kizárólagos hatáskörébe, Eugen Nicolicea azt válaszolta: „Kérdezd meg a Velencei Bizottság tagjaitól. Tőlük másoltam”.

Tehát az Eugen Nicolicea által javasolt tilalom gyakorlatilag lehetetlenné teszi népszavazás kiírását, ami korlátozza a román nép szuverenitását. Az alkotmány 2. cikkelye szerint: „A nemzeti szuverenitás a román népé, mely ezt szabad, rendszeres és tisztességes választások nyomán felállt képviseleti szervein keresztül, valamint népszavazás útján gyakorolja”. Ha Eugen Nicolicea kezdeményezéséből törvény lesz, a nép csak szavazással gyakorolhatja majd a szuverenitását, népi konzultálásokon keresztül nem.

Egyfajta helyreigazítás

Az Adevărul az elmúlt napokban már írt Eugen Nicolicea javaslatáról, mely megfosztaná az államfőt attól a jogától, hogy népszavazást írjon ki az igazságügy témájában, igazságügy alatt, ahogy a cikkelyekből kiderül, a közkegyelemmel és amnesztiával kapcsolatos kérdéseket értve. Csakhogy Eugen Nicolicea az igazságügyet szigorúan jogi szempontból nézi és a következő nyilatkozat közzétételét követelte: „Hol írtam én, hogy az elnök többé nem kérhet népszavazást igazságügyi témában? Addig nem nyilatkozom többé neked, amíg nem kérsz bocsánatot a hazugságok és félrevezetések miatt. Az igazságügy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékre tartozik. Az amnesztia és a közkegyelem a törvényhozó irgalmasságát fejezi ki”. A kívánsága szerint írtam meg, azzal a megjegyzéssel, hogy Eugen Nicolicea állítása szofizmus. Hiszen ha az elnök nem kérhet népszavazást a közkegyelem és amnesztia témájában, akkor az igazságügy ernyője alá tartozó milyen más ügyben tehetné meg? Az egyik válasz a korrupció lenne. Csakhogy Eugen Nicolicea azt állította, hogy a korrupció kérdésének nemzetközi jellege van, mert Románia 2003-ban aláírta az Egyesült Nemzetek korrupció elleni megállapodását. A PSD-s képviselő tervezete pedig tiltja népszavazás kiírását nemzetközi jellegű kérdésekben.

Sebastian Zachmann

adevarul.ro, 2017. március 29., 20:26

Pericolele din Legea referendumului propusă de PSD. Atac la suveranitatea poporului

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: