//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Cotroceni, Egyházak, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia, Történelem, Visszaszolgáltatások, XX. század

Érsekség: csak a jogorvoslat után lehetséges a romániai pápalátogatás – Krónika Online

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szerint Romániában jelenleg nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról, a Szentatya romániai látogatása csak általános jogorvoslás után lehetséges.

Jakubinyi György (kronika.ro)

Az érsekség annak kapcsán foglalt állást a katolikus egyházfő régóta tervezett vizitjéről, hogy Klaus Johannis államfő nemrég vatikáni látogatása során írásban és szóban is megismételte 2015-ben tett meghívását, és újfent romániai látogatásra hívta Ferenc pápát. Az érsekség idézi Johannis ama kijelentését is, miszerint a pápa „kezdetektől igen érdekeltnek tűnt, és (…) ha lehetséges lesz, el fog jönni”.

Szerkesztőségünkhöz szerdán eljuttatott, keddi keltezésű közleményében Jakubinyi György érsek, Tamás József segédpüspök, általános helynök és Potyó Ferenc általános helynök, irodaigazgató leszögezik: a pápát „mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön”. Ezután felsorolják az egyházat ért sérelmeket az ingatlankérdések és a marosvásárhelyi iskolaügy tekintetében, és megfogalmazzák: a jövőbeli pápalátogatást illetően a román államfő által említett „lehetséges lesz” kitétel csupán Románián múlik. Az egyházfők véleménye szerint ugyanis ahol az alapvető emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.

A római katolikus egyházi vezetők visszaállamosításnak minősítik, hogy az elkobzott egyházi javakat – amelyeket a közösség szolgálatára, többek közt az állam által nem kellően támogatott szociális szolgáltatásokra használnának – nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatta vissza a román állam. Mindezt a pápa személyes képviselője, Miguel Maury Buendía érsek, bukaresti apostoli nuncius  is szóvá tette a román hatóságoknak, a katolikus kisebbség sérelmei ügyében ugyanis két alkalommal kért kihallgatást az utóbbi időben. Találkozóiról tájékoztatta a vatikáni államtitkárságot, közvetve Ferenc pápát is.

„Az államosított egyházi javak őseinktől ránk hagyott örökség, amelyekről mi nem mondhatunk le. Nem az egyház vagyonosodását, gazdagodását hivatottak szolgálni a visszaigényelt javak, hanem elsősorban embertársaink megsegítésére, a rászorulók támogatására szeretnénk fordítani” – szögezik le Jakubinyiék. Az érsekség közleményéből kiderül, hogy legutóbb idén március 20-án a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében járt a nuncius Teodor Meleșcanu román külügyminiszternél. A nuncius elmondta, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) eljárása azt a benyomást kelti nemzetközi megítélés szerint is, hogy a katolikus és magyar kisebbséget akadályozzák jogai gyakorlásában.

„Számunkra is érthetetlen, hogy a demokratikus jogállam törvényei alapján, a saját egyházi épületében létesített iskola miért nem működhet szabadon. Itt semmilyen korrupcióról nincs szó. Amennyiben adminisztrációs hiányosságot észleltek az alapítás körül, azt igyekszünk minél előbb pótolni, ha egyáltalán erről van szó” – olvasható az érsekség közleményében. Az állásfoglalás szerint külön elismerést érdemelnek azok a „hőslelkű” szülők, akik az ellehetetlenítési körülmények, megfélemlítés, mesterségesen támasztott akadályok ellenére is kitartanak és védelmezik a keresztény, katolikus oktatás jogát Romániában.

A gyulafehérvári érsekség ezek után azt a kérdést teszi fel az államelnöknek, ilyen körülmények közt valóban komolyan gondolta-e Ferenc pápa romániai meghívását. „Ha igen, akkor tegyen meg mindent azért, hogy »lehetséges legyen« ez a látogatás. Ebben való fáradozásában mindig számíthat a romániai katolikus és magyar kisebbség támogatására” – áll a római katolikus egyházfők közleményében.

Mint arról korábban beszámoltunk, a román diplomácia intenzív tárgyalásokat folytat a Vatikánnal Ferenc pápa meghívásáról Erdély és Románia egyesülésének századik évfordulójára. A Magyar Nemzet korábban arról cikkezett, hogy a budapesti külügyminisztériumhoz eljutott információk alapján a Szentatya útját szándékosan úgy szerveznék meg, hogy magyar (katolikus) kegyhelyeket ne keressen fel. Ezt magyar részről a lap szerint egyértelműen magyarellenes gesztusként értékelik. Egy minisztériumi informátor a lapnak elmondta: a magyar diplomácia még némi ellen-lobbival is megpróbálkozott, a siker esélye nélkül.

A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia tavaly szeptemberben Nagyváradon tartott őszi plenáris ülésén döntött arról, meghívót küldenek Ferenc pápának a romániai katolikus püspökök annak érdekében, hogy látogasson el az országba. Elsőként II. János Pál pápa járt Romániában 1999. május 7–9. között, a vizit pedig azért is számított történelminek, mert személyében első ízben látogatott el Krisztus földi helytartója, a katolikus egyház feje egy többségében ortodox vallású országba. Az ortodoxok lobbijának betudhatóan azonban II. János Pál Erdélyt nem kereste fel.

Forrás: Érsekség: csak a jogorvoslat után lehetséges a romániai pápalátogatás – Krónika Online

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: