//
most olvassa...
Irodalom, Kárpát-medencei körkép, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Művelődés, Történelem, XX. század

Félig magyar, vagy tán egészen az – ujszo.com

Néhány nap múlva elérkezik József Attila születésnapja, azaz a költészet napja. A magyar költőnek, mint évtizedekkel ezelőtt kiderült, volt egy erdélyi féltestvére.

(ujszo.com)

Kortársáról, az egyik legnagyobb román költőről pedig nemrég újra felmerült, hogy édesanyja magyar lehetett. Egy kis kulturális krimi következik Közép-Európából.

Néhány hónapja mutattak be egy magyar–román kétnyelvű könyvet Csíkszeredában, Ferenczes István tollából. Az Arghezi/Ergézi című könyv „98 százalékos bizonyossággal” állítja, hogy a múlt század egyik legnagyobb román költőjének, Tudor Arghezinek az édesanyja egy székelyföldi magyar cselédlány volt. Ez a feltevés a szerző szerint már az 1970-es évektől benne van a magyar irodalmi köztudatban, csak eddig még senki nem tárta fel e legenda hátterét. Ezt pótolná most az új kutatás, ami a szerző reményei szerint bekerül a román irodalmi kánonba.

A kötetről beszámoló erdélyi magyar hírportálok kiemelik, „Ergézi Rozália története szomorú”. A székelyföldi cselédlány Bukarestbe ment szolgálni, ahol szerelmes lett egy cukrászsegédbe; a kapcsolatukból gyerek születik. A cukrászsegéd azonban a karrier reményében egy gazdag családba nősül be, a cselédlánytól született fiút viszont nevére veszi, így a kisgyerek – a későbbi neves költő – egy középosztálybeli bukaresti családban nő fel.

A magyar lánytól való származást már korábban többen pedzegették. Bizonyítékul azok a pletykák szolgáltak, hogy Tudor Arghezi tudott magyarul, asztalán mindig volt egy magyar–román szótár. A most feltárt történetben talán a legmegrázóbb elem, hogy az anya szolgálatba állt a román családhoz, így – mint nevelőnő – igazából saját fiát ő maga nevelte fel, titokban. A bukaresti költő gyerekkora körül így rajzolódik ki egy nyomasztó kulturális krimi.

Eközben Budapesten hasonlóan kusza életutak szövődtek: József Áron szappangyári munkás egy nap elhagyja családját. Máig nem világos, miért tette; feltehetőleg nem volt más nő az életében, és végre már fia is volt, az akkor hároméves József Attila, akinek megszületését rettentően várta. Az apa, József Áron mindenesetre pestiesen szólva „lelépett”, és a család már nem is hallott felőle sokat; egyszer még a romániai Craiovából adott életjelet, majd eltűnt a horizontról.

Az irodalomtörténet azonban itt is eloszlatta a homályt. Kiderült, hogy József Áron újranősült egy magyar asszonnyal, Kiss Rozáliával: közös gyermekük is született, aki tehát József Attila féltestvére volt. E féltestvérnek bár anyja magyar volt, az apa Iosif Aron néven „román életet” élt Temesváron, ismerősei szerint törve beszélte a magyart, temetése pedig az első ortodox gyászszertartás volt a lakótelepen. A kisgyermek román nevet kapott, és Mircea Iosif néven élte életét Temesváron. Az ő nemzetiségét talán nem is illendő ennél mélyebben firtatni, mivel háromévesen paralízisben megnémult.

És hogy ennyi kusza életút után legyen egy kis happy end: Mircea Iosifot a magyar írószövetség egyszer felkereste, és egy fotót adtak neki magyar féltestvéréről, József Attiláról. Ekkor derült ki, hogy a pesti rokonság léte őt is érdekelte: egy ismerős visszaemlékezése szerint „szellemi fogyatékossága ellenére megértette, miről van szó, és magának követelte a fényképet”. József Attila fotóját végül haláláig őrizgette, és „mutogatta mindenkinek, hogy az neki valakije”.

Forrás: Félig magyar, vagy tán egészen az | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: