//
most olvassa...
Befektetések, Infrastruktúra, Kormányzás, Pártok, Pénzügyek, Politika

Giccses város vs kincses város! Kolozsváron jártam és ráébredtem, mennyire katasztrófasújtott város Bukarest – Republica

2017 Bukarestje, Gabriela Firea polgármester mandátuma alatt: egy nyúl fogja egy szekérféle jármű elé fogott, egy Plymouth Rock fajtájú tyúknak tűnő madár gyeplőit. A nyúlunk pontosan úgy cipel egy nagyméretű színes tojást, mint az ajándékokkal teli zsákot cipelő Télapó. Ez a kombináció élőben tanulmányozható az Alkotmány (Constituţiei) téren, a Főpolgármesteri Hivatal által az „Ünnepi Hagyományok és Virágok” címmel megszervezett húsvéti vásáron. A központhoz egy kicsit közelebb az utcákon keresztben fellógatott műanyagnyulak és holmi bizonytalan szerepű izzók hálózzák be a várost. Bukarest így emlékezik meg, önök majd hozzáteszik, hogy ahogy illik, Jézus Krisztus megfeszítéséről és feltámadásáról.

(republica.ro/Inquam Photos – Octav Ganea)

El tudom képzelni a jeleneteket kitervelők közötti beszélgetéseket: Adjunk nekik valamit, legyen szép, olyan embereknek való. Örvendezzenek, jöjjenek a gyermekek és tátsák el a szájukat. Azt majd az ezen a területen tevékenykedő szakemberek elmagyarázzák majd nekünk, hogy milyen kapcsolat lehet az embereknél nagyobb nyulak, a gigantikus méretű tojások, a szekerek elé fogott tyúkok és a büszke ortodox hagyományok között, melyeket a PSD (Szociáldemokrata Párt – E-RS) vezetői minden alkalommal megvédelmeznek, amikor Soros és az EU veszélyeztetik azokat.

Voltaképen az Inquam Photos-os Octav Ganea által készített felvétel a jelenlegi adminisztráció politikáinak legjobb összefoglalója és attól tartok, hogy évek múlva már csak ennyi emlék majd abból, ahogy a főváros 2017-re vonatkozó 1,1 milliárd eurós költségvetését felhasználták.

Ezen a héten Kolozsváron jártam és megértettem, miért fogja elpuskázni Bukarest a fejlődési lehetősége a 2016–2020 időszakban, miközben a világ nagyvárosai már rajtvonalra álltak a smart city-politikák megvalósítása érdekében. Mindegyik össze akarja kapcsolni a közigazgatási eljárásokat a technológiával, hogy a polgárok az okostelefonjaikkal is igénybe vehessék azokat, a döntések megkönnyítéséhez mesterséges intelligenciát is bevetnének és csökkentenék a szennyezést. Úgy hallottam, a kolozsvári városháza elindított egy mobiltelefonos alkalmazást, mely lehetővé teszi bármelyik polgár számára, hogy a tisztviselőkkel való közvetlen találkozás nélkül jelezzenek valamilyen városi gondot. A telefonon ki kell tölteni egy űrlapot, fel kell tölteni a gondot (gödör, elromlott jelzőlámpa, kiszáradt fa, kiégett izzók) ábrázoló fényképet és el lehet küldeni a polgármesteri hivatalnak. Elektronikus levélben kapsz egy regisztrációs számot, folyamatosan tájékoztatnak a bejelentéssel kapcsolatos fejleményekről és 30 napon belül hivatalos válasz is érkezik. Azt, hogy milyen szakaszban van a bejelentésed, melyik főosztályra tartozik – mindezeket az alkalmazásból is meglehet tudni, mint a csomag útját a csomagküldő szolgáltatók esetében.

(republica.ro/Inquam Photos – Octav Ganea)

Emil Boc polgármester a Smart cities, smart communities konferencia keretében, a közvetlen jövőre vonatkozó kolozsvári tervekről szóló rövid ismertetőjében IT-klaszterekről, a szabad helyek számát okostelefonokon is kijelző intelligens parkolókról, mozgásérzékelők által működtetett intelligens közvilágításról beszél. Ezeket mind kísérleti projektekkel indítják be, a múlt héttől kezdve pedig az elektronikus aláírással rendelkezők elektronikusan is megkaphatják a településfejlesztési engedélyeket és a különféle igazolásokat és engedélyeket anélkül, hogy aktakupacokkal kellene bemenniük a hivatalba és közvetlenül kapcsolatba kerülnének a hivatalnokokkal. Ennek a nagyobb átláthatóság, a várakozási idő várható csökkenése és a közigazgatási korrupciós esetek csökkenése lesz majd a közvetlen hatása.

Miközben Bukaresten az újságírók több mint egy éve a helyi költségvetésből finanszírozott kórházak katasztrofális állapotáról, a szisztematikus lenyúlásokról, az eltúlzott áron történő közbeszerzésekről, a közpénzeknek a Sorin Oprescu által hivatalba helyezett és továbbra is megőrzött vezetők segítségével történő effektív elpocsékolásáról írnak, Kolozsváron a város vezetői az alárendeltségükben lévő kórházi egységek technológiai fejlesztéséről, a páciensek elektronikus kórtörténetéről, a beruházások hatékonyságát növelő egységes beszerzésekről álmodoznak.

Bukarestnek 2017-re 1,1 milliárd eurós költségvetése van. A fővárosi városvezetés a húsvéti vásárra fordított összegekre vonatkozó bírálatokra azt mondja, hogy a városszerte kiaggatott izzók és nyulacskák az utóbbi időben elért 175.000 eurós megtakarításból vannak. Ebből az összegből nagyon fejlett GPS-alapú nyomkövetési rendszerrel lehetne felszerelni a tömegközlekedési eszközöket, vagy a rendkívül szennyezett területek zöldebbé tételére lehetne fordítani azt, ahol már lélegezni sem lehet a kibocsájtott szennyező anyagok miatt és ahol veszélyben van az áthaladók egészsége.

A nagy közösségek világszerte, de különösen Európában masszívan beruháznak a szennyezéscsökkentő politikákba, a járművek számának csökkentésébe és a városok átalakításába parkokká. Több millió eurót fordítanak kerékpárutakra, kizárólag gyalogosoknak szánt főutakra és épületkorszerűsítési rendszerekbe, hogy azok szennyezőanyag-kibocsájtása nulla legyen.

Oslo bejelentette, hogy 2019-re meg szeretné szüntetni a személygépkocsi-forgalmat és helyette tökéletes tömegközlekedést akar bevezetni és a mozgást szeretné bátorítani. London 2020-ra tiltaná ki a Diesel-üzemű gépkocsikat a városból, Madrid pedig a következő 3 évben kitiltja járműveket a város 24 legforgalmasabb főútjáról. Hamburg gépkocsimentes övezetet tervez létrehozni és területe nem kevesebb mint 40 százalékát fásítaná be. A nagy New York jelentősen növelni akarja a teljes mértékben csak gyalogosforgalomnak szentelt nagy sugárutak számát (figyelmükbe ajánlom a cikk végét megtekinthető, a World Economic Forum által készített videóanyago).

Bukaresten egy hang sincs erről a bolygószintű trendről, melynek célja minimálisra csökkenteni a városok által okozott környezetszennyezést, semmilyen stratégia sem mutat világos elképzelést arról, miként adható vissza a lakóinak Románia fővárosa. Sajnos, ahogy ma a Főpolgármesteri Hivatal költségvetésének elosztása mutatja, egyhamar nem leszünk káros anyagokat csökkentő bátor döntések tanúi.

A Hotnews egyik, itt elolvasható anyagából kiderül, hogy a városvezetés 55 millió lejt fordít templomokra és nem kevesebb mint 30 millió lejt köztéri szobrokra. A szerelmesek napján tartott és a húsvéti vásár csak halovány kezdetét jelenti annak, amit a fővárosban 2017-ben látni fogunk: 180 millió lejt kap majd három intézmény, hogy előadásokat, koncerteket, vásárokat, fesztiválokat és más kulturális kategóriába sorolt eseményeket szervezzenek.

Közben Bukarest tele van járdákon parkoló terepjárókkal, minden zöldet kiirtanak, hogy giccses kerthelyiségeket hozzanak létre, melyekből hiányzik bármilyen egységes elképzelés, műemléképületek rondítanak el csak a földszinti rész lemeszelésével és olyan stratégiákat dolgoznak a forgalom gyorsítására, melyek csak még több gépkocsit hoznak majd a városba. Összehasonlításképpen, Emil Boc polgármester az említett konferencián elismerte, hogy a városnak a forgalom és az általa okozott környezetszennyezés okozza a legnagyobb gondot, nehezen kezelhető dugókkal Szászfenes felé, de a városháza szeretné kiszorítani a gépkocsikat a városból, másodpercre pontosan járó és teljesen elektromos tömegközlekedéssel. Ezt kerékpárutak és teljes mértékben a gyalogosoknak átengedett utcák követik, valamint olyan területek kijelölése is, ahova fákat lehet ültetni.

Azoknak, akiknek nem lesz lehetőségük eljutni az Alkotmány téren tartott „Ünnepi Hagyományok és Virágok” vásárra, az alábbi fényképalbum megtekintését ajánlom. Az Octav Ganea (Inquam Photos) által készített felvételek rendkívül sokatmondók.

https://republica.ro/ghici-care-i-orasul-kitsch-am-fost-la-cluj-si-mi-am-dat-seama-cat-de-calamitat-este-bucurestiul#&gid=1&pid=1

Alex Livădaru

republica.ro, 2017. április 8., 10:04

Ghici care-i orașul kitsch? Am fost la Cluj și mi-am dat seama cât de calamitat este Bucureștiul

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: