//
most olvassa...
EU, Európai Bizottság, Kárpát-medencei körkép, Külpolitika, Kormányzás, Magyarokról, Média, NATO/fegyveres ügyek, Politika, Titkosszolgálatok

Ne kenjünk mindent a közösségi médiára: a tévék és a politikusok is terjesztik az álhíreket – Transindex

A Romániában terjesztett álhírek elsősorban a belpolitikához kötődnek, erősítik az euroszkepticizmust, de nyugaton sokkal rosszabb a helyzet.

(transindex.ro)

Az amerikai elnökválasztások kapcsán foglalkozott a legtöbbet a sajtó az álhírek okozta problémákkal, illetve azzal, hogy a Facebooknak és egyéb közösségi oldalaknak mekkora szerepük van a híráramlás meggyorsításában, a közvélemény befolyásolásában. De az álhírek nemcsak Facebookon terjednek. Románia esetében több felmérés is rámutatott, hogy elsődleges információforrásnak a legtöbben a televíziót tekintik, olyannyira, hogy 2015-ben a lakosság 96%-a nyilatkozta azt, hogy a tévénézés számít a legkedveltebb kultúrtevékenységnek.

Az 2017-es korrupcióellenes tüntetések során a román tévécsatornák élő közvetítéseiben elhangzó információk közt is jelentős eltérések voltak a résztvevők számát illetően, de már a decemberi választásokat megelőzően is elhangzottak valótlan állítások. A Romania TV műsora arról számolt be, hogy a bukaresti Colectiv tűzesetet, melyben 64 személy vesztette életét, Soros György által pénzelt személyek okozták, holott a valóságban a biztonsági és tűzvédelmi szabályok be nem tartása vezetett a tragédiához. A sorosozással kötötte össze a román sajtó azt az álhírt is, amely szerint a korrupcióellenes tüntetések résztvevői fejenként 100 lejt kaptak, ha gyereket vagy kutyát is vittek magukkal, akkor 50, illetve 30 lejjel többet. Dorina Rusu, az Országos Audiovizuális Tanács tagja elmondta, összesen 2000 panasz futott be január és február folyamán, ami tízszer több a megszokottnál. Összesen 6000 euró büntetést szabtak ki a Soros Györggyel kapcsolatos állítások miatt, 11.000 eurót pedig azokért a valótlan információk hangoztatásáért, mely szerint a tüntetőket lefizették.

Romániában az ilyen jellegű álhírek terjesztése a korrupció elleni küzdelemmel is összefügghet. Több országos lefedettséggel bíró televíziócsatorna tulajdonosa ellen eljárást folytat a DNA, vagy a tulajdonosi résszel bíró személyek politikailag mélyen beágyazódtak valamelyik pártba. Ilyen helyzetben van a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nagykoalíciót alkotó Konzervatív Párt (PC) és az Antena 3 televízió alapítója, Dan Voiculescu, aki jelenleg 10 éves börtönbüntetését tölti pénzmosás miatt, valamint a Romania TV tulajdonosa, Sebastian Ghita volt PSD-s képviselő, akit adócsalással, pénzmosással és korrupcióval vádolnak.

Az Antena3 televízió ellen is eljárás folyik, ugyanis egyik tudósításában azt állította, hogy a DNA főügyésze, Laura Codruţa Kövesi egymillió eurót kapott egy romániai bűnszervezet tagjától, hogy ejtse az ellene felhozott vádakat. Az elmúlt 1 évben a főügyész 15 alkalommal tett panaszt az Országos Audiovizuális Tanácsnál a sajtóban őt ért támadások miatt.

Az álhírek és az orosz propaganda

Az ilyen jellegű hatalmi játszmák, melynek eszközei az álhírek, nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is jelen vannak. Bár Romániában ez nem tűnik annyira hangsúlyosnak, Magyarországon 2016-ban kongatta meg a vészharangot a sajtó.

Az orosz propaganda által terjesztett álhírekkel kapcsolatosan Corina Rebegea, a The Center for European Policy Analysis (CEPA) elemzőközpont munkatársa elmondta, Románia tekintetében „az orosz propaganda célja, hogy megingassa az emberek bizalmát az Európai Uniót és a NATO-t illetően, hogy így gyengítse Románia nemzetközi helyzetét”. Az egyik ilyen euroszkepticizmust erősítő téves álláspont, amely a romániai sajtóban jelent meg, hogy Románia az Unión belül csak nettó befizető, holott valójában a 2007-es csatlakozása óta az ország 26 milliárd eurót kapott.

Victor Ponta miniszterelnökként azt hangoztatta, hogy Romániának az Európai Unióban van a helye, majd a lemondását követően azt hangsúlyozta, hogy az országot gyarmatként kezeli az EU, és ezt nem szabad hagyni. Az euroszkepticizmust erősítő megnyilvánulások ellenére Romániában a lakosság 50%-a bízik az Unióban, ellentétben a 35%-os EU-s átlaggal.

Az álhírek bizonyos esetben olyan felkavaró, vagy erőszakos állításokat tartalmaznak, melyeknek az a célja, hogy az olvasót elbizonytalanítsák saját maga és országának biztonságát illetően, illetve, hogy bonyolult, számára érthetetlen helyzetekre egyszerű válaszokat adjanak, és hogy azt az érzést keltsék az emberekben, hogy a demokratikus berendezkedés intézményrendszerei nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat. Sokkal bonyolultabb például megérteni a legitim erőszak lényegét, mint azt az egyszerű álláspontot, ami nyers erőszak alkalmazására buzdít az illegális bevándorlók kérdésének megoldásában.

Akik hisznek az összeesküvés-elméletekben, könnyebben bedőlnek az álhíreknek

A Political Capital blog egy kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy a magyarországi lakosok 42 százaléka gondolja úgy, hogy a kormány helyett valaki más irányítja az országot, amely legtöbbek szerint egy más államot jelent. A lakosság 30 százaléka pedig úgy véli, hogy a zsidók uralni akarják a világot. Európában hasonló arányban hiszik ugyanezt a lengyelek, szlovákok vagy a franciák. Az ilyen összeesküvés-elméletekben hívők sokkal hajlamosabbak kritikátlanul elfogadni a nyugatellenes és annak alapértékeit megkérdőjelező nézőpontokat, ezért is veszélyes például különböző társadalmi reakciókat, mint az idei romániai korrupcióellenes tüntetéseket azzal magyarázni, hogy a tüntetőket a filantróp Soros György pénzeli.

Az összeesküvés-elméletek is hatékony eszközei a propagandaüzenetek célba juttatásának. Ilyen konspiráció az Ukrajnában történt majdani forradalom elhiteltelenítése, amelyet az oroszok a katonai beavatkozás igazolására használtak. Eszerint a majdani tüntetések mögött a CIA és az Európai Unió állt azzal a céllal, hogy Putyint elmozdítsa pozíciójából, de a maláj gép lelövése kapcsán is számos valótlan állítást sugárzott az orosz média, hogy áldozatként tüntesse fel az orosz erőket. Az egyik ilyen, hogy a lelőtt gép fedélzetére már a felszálláskor holtesteket helyeztek el, hogy utólag úgy tűnjön, az utasok a gép lezuhanásakor haltak meg, ez által próbálva meg a felelősséget az orosz szakadár erőkre hárítani.

Az összeesküvés-elméleteken keresztül, a közösségi hálón és a sajtóban keringő megalapozatlan állítások oda vezetnek, hogy a nyugaton lévő szélsőséges pártok narratíváival egyre többen szimpatizálnak. Olaszországban ilyen az euroszkeptikus ellenzéki 5 Csillag Mozgalom, amelyet Beppe Grillo humorista alapított 2009-ben, majd a párt 2013-ban az olasz parlamentbe is bejutott, aztán 2016-ban az olasz önkormányzati választásokon maga mögé utasította az olasz kormánypártot Rómában és Torinóban. Így lett Virginia Raggi Róma első női főpolgármestere. Ugyanakkor Beppe Grillo előéletéhez az is hozzátartozik, hogy 2007-ben tömegtüntetéseket szervezett Olaszországban, a blogján pedig arra szólította fel az olvasókat, hogy mondják el véleményüket az olasz politikáról és politikusokról. A humorista népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy nemes egyszerűséggel a saját blogján álhíreket közölt, amelyek valódiságát később tagadta, de ennek ellenére jelenleg övé az egyik legolvasottabb blog Európában. Az Al Jazeera elemzései rámutatnak a blog tartalmát illetően, hogy mögötte egy olyan webhálózat működik, amely álhíreket gyárt és terjeszt egy tanácsadói cégen keresztül.

Csehországban január elsején létrehoztak egy, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó, a Terrorelhárító Központ osztályaként működő egységet, amelynek az a szerepe, hogy elemezze a közösségi oldalon megjelenő híreket. Ennek tevékenysége során kiderült, hogy azok a térfigyelő kamera által készített képsorok, amelyek bevándorlóellenes hangvételűek voltak, nem külföldön, hanem Prágában készültek, és helyi drogkereskedő banda tagjai láthatók rajta.

Németországban arra szeretnék kötelezni a közösségi oldalak működtetőit, hogy a valótlan tartalmú híreket távolítsák el, ellenkező esetben pénzbüntetést szabnak ki ellenük, melynek összege elérheti az 50 millió eurót is.

Hogy ismerhetők fel az álhírek?

Elsősorban tájékozottság kérdése, hogy mennyire vagyunk kritikusak azzal az információdömpinggel, ami eláraszt bennünket a média különböző csatornáin, de van néhány szempont, aminek a gyakorlati alkalmazása valóban segíthet eldönteni, hogy mennyire hiteles az adott tartalom. Az egyik ilyen az alábbi, HVG által közölt útmutató is.

(transindex.ro/HVG)

Ennél újságírói szempontból valamivel szakszerűbb tippeket adott a Buzzfeed, amely 10 pontban foglalja össze az interneten megjelenő tartalmak valódiságának ellenőrzését. Ilyen tipp például az, ha a címben csak nagybetű szerepel, vagy olyasmit állít, amit a szöveg nem támaszt alá. Az oldalnak nincs impresszuma, a cikk mellett nem szerepel név, az anyagban nincsenek linkek, az oldal címe hasonlít egy már létező népszerű portáléra.

Forrás: euractiv.ro/pressone.ro/szerk.

Forrás: http://www.transindex.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: