//
most olvassa...
Kormányzás, Műemlékvédelem, Művelődés, Politika, Történelem

Hosszú még az út a hatékony műemlékvédelemig – Transindex

Romániában az illetékes intézmények mulasztásai miatt több kiskapu is van a műemléki státusszal rendelkező épületek nem törvényes átalakítására.

(transindex.ro)

Nemcsak a pénzhiány, hanem az intézmények mulasztásai is akadályozzák a műemlék épületek helyzetének rendezését, vélekedett Guttmann Szabolcs építész a Kolozsvári Rádió Hangoló című műsorában kedden, a Műemlékvédelmi Világnapon. Kolozsváron a műemlékek számbeliségét tekintve a címlista alapján Németországgal és más fejlettebb EU-s országokkal is felvehetjük a versenyt, de tüzetesebben vizsgálva kiderül, hogy a listán szereplő műemlékek kétharmadának állapotáról szinte semmit nem lehet tudni, bizonyos esetekben még azt sem, hogy egyáltalán létezik-e még a nyilvántartásban szereplő ingatlan.

Kolozsváron egy éve eszmélt fel a városvezetés, hogy valamit kezdeni kell a műemlék épületekkel. A polgármesteri hivatal ezt úgy akarta megoldani, hogy az épület tulajdonosára az ingatlanadó ötszörösét rója ki, holott az eddig alkalmazott egyetlen anyagi támogatás az volt, hogy 2015-ig nem kellett adózniuk a műemlék épületben lakó tulajdonosoknak.

Az épület gondnokságát a közpénz és a magántőke közös bevonásával lehetne hatékonyan elvégezni. A szakember szerint a probléma egyik oka, hogy 1989 előtt a műemlékek köztulajdon tárgyát képezték, ’77-től ’89-ig nem létezett műemléki besorolás, ugyanis Ceauşescu ezt megszüntette, a lakók számára pedig ez természetessé vált. A 90-es években ugyan ismét műemlékként soroltak be számos kolozsvári belvárosi épületet, de nem történt meg a megfelelő adminisztrációs rendszer kialakítása, amely hatékonyan érvényesíthetné a törvény által előírt hatáskörét.

Guttmann Szabolcs (transindex.ro)

„A privatizáció idején nagy gondban volt a szakminisztérium, hogy miként kerülhetnek magántulajdonba azok az épületek, amelyekben esetenként 20 személy élt, mert egy lelakott, több száz éves épületet ennyi tulajdonos közt felosztani problémás, ugyanakkor sok esetben az ott élő emberek szociálisan hátrányos helyzetűek voltak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a belvárosi épületek később kerültek a lakosok tulajdonába.

„Romániában hiányzik a torta, és van a hab, ami európai uniós pénzekből jön. Ennek oka, hogy a rendszer alapját képező minisztériumi, megyei, városi adminisztráció, amelynek tudatosítania kellene, hogy nemcsak utcák, járdák és gödrök vannak, hanem műemlékek terén értékek is, amire áldozni kell, nincs megfelelően kialakítva” – mondta Guttmann Szabolcs, aki hozzátette, Románia megörökölte a múlt rendszer szakemberi gárdáját a bukaresti Országos Műemléki Bizottságában, ahol egyeztetések, jóváhagyások születnek a szakterületet illetően. „Ebből nem lesz tavasz, nagyon komoly anyagi és szellemi váltásra lenne szükség”, mondja.

Műemlék ingatlanpiac azóta létezik Romániában, hogy a múlt rendszerben elkobzott épületek magántulajdonba kerültek, és eltelt az a tízéves időszak, amely alatt tilos volt értékesíteni a besorolt épületeket. Az európai szabályoknak megfelelően a szakminisztériumnak, a megyei és önkormányzati adminisztrációnak elővásárlási joga van, amely azt a célt szolgálja, hogy a műemlékek közpénzből történő megvásárlása esetén a kiemelt eszmei értékkel rendelkező ingatlanok továbbra is fennmaradjanak. A gyakorlatban viszont a legtöbb esetben nem hogy vásárlása, de az ingatlanok adminisztrálására sincs anyagi keret.

Ez azt jelenti, hogy egy műemlék épület esetében, ha a tulajdonos eladná az ingatlant, az intézmények anyagi források hiányára hivatkozva megadják a tulajdonosnak a szükséges jóváhagyást. Ez az adminisztratív procedúra harminc napról 15 percre rövidülhet. „Egyértelmű, hogy nem akarnak élni az elővásárlási jogukkal az intézmények, amivel a fő probléma az, hogy nem rendelkezünk elég információval a műemléket illetően, ugyanis az annak minősített ingatlanok esetében nincs meg az alapdokumentum, nem tudni, milyen telekkel, milyen eredeti funkcióval rendelkeznek, milyen átalakításokat szabad vagy tilos elvégezni az épületen” – mondta a szakember.

Ezt követően az új tulajdonos arra hivatkozhat, hogy az általa megvásárolt épület telekkönyvi kivonatában mindez nem szerepel, bár gyakorlatilag a dokumentumnak ezt tartalmaznia kellene. Az új tulajdonos bármelyik szakminisztériumot beperelheti arra hivatkozva, hogy nincsenek hivatalos dokumentumban rögzített kötelezettségei, vagyis hivatalosan nincs semmilyen előírás, amit a felújítás során be kéne tartania. A szakminisztérium pedig arra hivatkozik, hogy nincs elég alkalmazottja, akik pótolhatnák az adminisztrációs mulasztást. A műemlékekre vonatkozó előírások be nem tartása bűncselekménynek számít, börtönbüntetéssel is sújtható, de Romániában még senkit nem ítéltek el ilyen cselekedet miatt – mondta Guttmann Szabolcs.

Forrás: Kolozsvári Rádió/szerk.

Forrás: http://www.transindex.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: