//
most olvassa...
Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Politika, Régiók/autonómia

Átgondolatlan önkormányzatiság – Felvidék.ma

Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék (NKÚ) alelnöke szerint át kellene alakítani a közigazgatási rendszert. Az alelnök úgy véli: azok a települések, amelyeknek kevesebb, mint 5000 lakosuk van, nem tudják teljesíteni a törvény által meghatározott jogköröket, ezért át kellene alakítani a rendszert.

Szlovákia falvai és városai (felvidek.ma/tourist-channel.sk)

A számvevőszéki elnök úgy gondolja: át kell alakítani a szlovák önkormányzati rendszert. Jelenleg 2900 település van Szlovákiában, ez pedig szakmai szinten tarthatatlan – véli az alelnök. Sem az eredeti, sem az átruházott kompetenciákat nem tudják ellátni rendesen az önkormányzatok – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Mitrík.

Mitrík elismeri, nagyon súlyos témával hozakodott elő, ugyanis a politikusok és a politikai pártok és szervezetek érintettek az ügyben. A pártoknak több polgármesterük, helyi képviselőjük van, ezért az önkormányzati rendszer átalakítása nagyon kényes kérdés a számukra, hiszen az önkormányzatok és hivatalok összevonásával teret vesztenének.

Tizenkét éve, a fiskális decentralizáció bevezetése óta, a településeknek több mint négyszáz jogkörrel kellene megbirkózniuk. Vannak olyan hivatalok, ahol csak egy alkalmazott van, de vannak olyan kisebb települések is, ahol a polgármester lát el minden feladatot, amelyet a törvények előírnak az önkormányzatoknak. Ezért lenne fontos Mitrík szerint a rendszer átgondolása. Összehasonlításképpen az alelnök Hollandiát hozta fel példának, ahol háromszor annyian élnek, mint Szlovákiában, de csupán 300 önkormányzat működik, amely a legfontosabb kérdéseket intézi. Mitrík arra is felhívta a figyelmet: a törvény ma is lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok egyesüljenek, de ezzel a lehetőséggel a falvak nem élnek.

Karol Mitrík (felvidek.ma/SITA)

A SITA hírügynökségnek Mitrík azt is elmondta: konszenzusra kellene jutni a közigazgatási reform kapcsán. Az átalakításkor nemcsak a reform anyagi vonzatát kell nézni, hanem azt is, hogy az működőképes legyen és ezzel az állami szervek minél közelebb kerülhessenek a polgárokhoz. Az alelnök szerint mindenképpen szükséges lesz az átalakítás, erre a számvevőszék által végzett vizsgálatok is rámutatnak.

Nem mindig az önkormányzat hibázik

A falvakat és a városokat az NKÚ többször is ellenőrizte, legutóbb például a Pozsony megyei teleüléseken azt vizsgálták, mennyire tudják kihasználni az elektronikus kommunikációt a hivatalok. Az általunk megkérdezett polgármesterek zöme azt mondta: a gond nem a hivatal részéről volt, a rendszer hiányosságai miatt akadozik annak bevezetése. Az NKÚ által felsorolt hibákat a hivatalok megoldották, ettől még az elektronikus kommunikációs rendszer több sebből vérzik. Ez derült ki az egyik polgármesteri találkozón is, amelyen e sorok írója is részt vett, ahol elhangzott: jelenleg még fejlesztés alatt áll a rendszer. Azon a találkozón a polgármesterek nagy része éppen azt kritizálta, hogy a metodikai szakkönyvek szerint az elektronikus kommunikáció átruházását engedélyező mandátumot, (hogy a hivatalnokok is tudjanak kommunikálni) az NKÚ ingyenesen biztosítja az önkormányzatoknak. A honlap viszont átirányítja a kérelmezőt egy magáncég oldalára, amely ezt a szolgáltatást végzi, amelyért azonban fizetni kell. Az NKÚ tehát a törvény által előírt kötelezettségét nem teljesíti. Magyarra lefordítva, az állam a saját törvényeit, előírásait nem tudja betartani. Talán éppen ezért ruházza át az állami jogkörök nagy részét az önkormányzatokra, amelyek egyébként is a legközelebb állnak a polgárokhoz. Az önkormányzatok pénzt már nem kapnak az újabb feladatokhoz. Az állami kötelezettségvállalás tehát a településeken landol, csak arra nem kap választ egy polgármester sem, honnan vegyen rá – falusiasan szólva – pénzt, paripát, fegyvert.

Milan Muška (felvidek.ma – Neszméri Tünde)

Nem csak ezzel küzdenek az önkormányzatok. Nemrégiben az oktatási miniszter bejelentette, hogy megegyezés született a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásával (ZMOS) az óvodai pedagógusok bérének emeléséről. A fent már említett polgármesteri találkozón Ing. Milan Muška, a ZMOS ügyvezető elnöke arról értesítette a polgármestereket, hogy az egyezség nem született meg, Peter Plavčan félrevezette az újságírókat és ezzel együtt a közvéleményt is. A ZMOS a tárgyaláson ugyanis kifejtette azon véleményét, hogy az önkormányzatok nem tudják megemelni a pedagógusok bérét, ha az állami költségvetésből arra nem kapnak többletforrást. A polgármesterek abban egyetértettek, szívesen emelnék a fizetéseket, ha lenne miből. A települések a költségvetésüknek negyven százalékát fordíthatják az oktatási intézményekre, a meglévő adatok szerint a legtöbb település esetében az iskolaügyre a költségvetés 50 százalékát fordítják falvak és városok. A további béremelésre így nincsen lehetőségük, hiszen ez esetben az oktatásra fordított összeg tovább nőne.

Mit kellene mégis tenni?

A jelenlegi rendszer átalakítása valóban fontos lenne. Ugyanakkor nem elsősorban az önkormányzatok összevonásában kellene gondolkodni. A jogkörök észszerűbb elosztásában látom a megoldást. Több mind négyszáz feladatot kell ellátnia az önkormányzatoknak, sok köztük olyan, amelynek alakulásába nagyon kevés beleszólási lehetősége van a helyi képviselőknek. Ezért tulajdonképpen csak egy olyan állami feladatot látnak el, amelyeket korábban más hivatalok végeztek.

Megoldás lehet a közös építésügyi hivatalok mintájára más közös hivatalokat ellátó intézményeket létrehozni. Persze kérdéses, hogy ez a gyakorlatban mennyire válna be. Az oktatási kompetenciákat azonban mindenképpen az önkormányzatoknál hagynám, persze ez is átalakításra szorulna. Gondoljunk csak a sokat emlegetett finanszírozási kérdésre. A múltbeli és a magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a települések sokkal jobban odafigyelnek a saját oktatási intézményeikre, mint amikor az állami felügyelet alatt működik, és ez a tanulók szempontjából mindenképpen előny. A magyarság szempontjából ez a megmaradásunk záloga is.

Az önkormányzatok zöme egyetért abban, hogy az egyik legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a települések az állami költségvetésből magasabb összeget kapnának. Abban is egyetértenek a helyi politikusok, hogy az ország közigazgatása átalakításra szorul, de elsősorban a magasabb területi egységeket, azaz a megyéket kellene átalakítani. A megoldást sokan kimondták már: a természetes régiók határain kell megvonni a megye határokat is. Hiszen a művileg kialakított régiók nem hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket. Ugyanígy nem hozna megoldást az sem, ha a falvakat erőszakkal egymásba olvasztanák. Láttunk erre példát az 1960-as faluegyesítések után is.

Forrás: Átgondolatlan önkormányzatiság | Felvidék.ma

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: