//
most olvassa...
Emberi jogok, EU, Európai Bizottság, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Külpolitika, Korrupció/gyanús ügyek, Politika

Sulík: hermetikus határzár kellene – ujszo.com

Richard Sulík úgy véli, kevesebb Európára van szükségünk, de mindenképpen az EU-n belül látja Szlovákia jövőjét.

(ujszo.com/Jozef Jakubčo)

Milyen volt az elmúlt egy év ellenzéki szemszögből?

Az SDKÚ megszűnt, és a Sieť is, amely az utódja lett volna, a KDH és az MKP parlamenten kívül maradt. Helyettük teljesen új pártok kerültek be, a Sme rodina, Kotlebáék, és az SaS lett a legrégibb ellenzéki párt. Ma a parlament nem jobb- és baloldalra oszlik, hanem olyan pártokra, amelyeknek vannak oligarchái és olyanokra, amelyeknek nincsenek. Azáltal, hogy a pártok újak, tapasztalatokat kell szerezniük, ezért tűnik az ellenzék ma olyan szétszórtnak, koordinálatlannak.

Ha egy évvel ezelőtt egy Smer nélküli kormány jön létre a Sme rodina külső támogatásával, ma még működne?

Azt biztosra vehetnénk, hogy a Sieť még létezne, mivel a pártot az szakította szét, hogy Radoslav Procházka a választások előtti világos ígérete ellenére a Smerrel kötött koalíciót. Igaz, hogy egy ötpárti koalícióról beszélünk – ha koalíciónak lehetne nevezni –, sok probléma jelentkezett volna, mivel ezek a pártok újak voltak. De nem nagyon van értelme erről beszélni, és azt is felesleges mérlegelni, hogy a pártok jelenlegi támogatottsága alapján milyen új kormányok jöhetnének létre, mert a pártok támogatottsága rendkívül gyorsan változik. Az SaS-nek 14-15 hónapja 5%-os támogatottsága volt, ma 14-16 %-a van.

Az ellenzéki politika ön szerint is szétszórt, a legfontosabb eleme a kormány botrányainak folyamatos ébrentartása. Megfelelő eredményt hoz az ellenzéki pártoknak?

Nem, nem hozza a megfelelő eredményt, de a koalíció hibáira rá kell mutatni. Ez az ellenzék egyik legfontosabb feladata. Ugyanakkor az a párt, amely csak erre koncentrál, nem biztos, hogy erősödni fog. Az SaS erősödik, mert a kritika, elsősorban a tényszerű kritika mellett megoldásokat is kínálunk. Tavaly ősszel elmondtuk, hogy szerintünk melyek a legfontosabb területek, amelyeket kezelni kell, idén pedig fokozatosan bemutatjuk a reformjavaslatainkat. Ilyen például az Európai Unió reformjavaslata, amit nemrég prezentáltunk.

Hogyan látja a kormány és az ellenzék viszonyát? Változott valami az egyszínű Smer-kormány idejéhez képest?

Erről inkább a kollégáimat kellene kérdezni, akik a parlamentben ülnek. Én azt tudom elmondani, hogy korrekt, nem támadó jellegű a kapcsolatom Peter Kažimír pénzügyminiszterrel. Habár nem mindenben értünk egyet, de értékelem, hogy tárgyilagosan tudunk vitázni. Kevés koalíciós politikussal vagyok kapcsolatban, de Kažimír mellett még néhánnyal biztosan lehet korrekt módon tárgyalni, említhetem Miroslav Lajčák külügyminisztert vagy Marek Maďarič kulturális minisztert. De a javaslatainkból nagyon keveset fogad el a kormányoldal.

A koalíció sokszor azt kifogásolja, hogy bemutatják javaslataikat a sajtónak, majd azt várják, hogy a koalíció mögé álljon, egyeztetés nélkül. Hiányoznak a tárgyalások.

Mi a plénumban mutatjuk be a javaslatainkat, erre szolgál a parlament, ott lehet megbeszélni a részleteket. Nem látom be, hogy miért folytassunk háttértárgyalásokat, ezzel nagyon könnyen kelthetnénk azt a gyanút, hogy politikai üzleteket kötünk.

Ellenzéki partnereiben megbízik?

Mit jelent az, hogy megbízni?

Ha valamiben megegyeznek, akkor betartják?

A barátaimmal a megállapodások 100%-ban érvényesek. A politikában ez nem így működik. De Boris Kollárral és Igor Matovičcsal is egész jól együtt lehet működni, mondjuk 90%-ra. Nem minden esetben érvényes 100%-ig, amiben megegyeztünk, sokszor nem is lehet minden részletet megbeszélni.

A koalícióhoz hasonlóan az ellenzéknek is vannak botrányai, Matovičról azt állítja a rendőrség, hogy adót csalt, csak az ügy már elévült, Kollárnak érdekes üzenetváltása volt egy kiskorú lánnyal.

Természetesen nem ujjongtam, amikor láttam, hogy Kollár milyen üzeneteket küldött egy kiskorúnak, ő se lehet rá büszke, de ez apróság ahhoz képest, hogy Richter még mindig nem vonta meg az akkreditációját annak az intézménynek, ahol bizonyíthatóan lányokat erőszakoltak meg.

A rendőrségi nyomozás ezt még nem erősítette meg.

Nem lehet megvárni azt, amíg a nyomozás lezárul, már ha felmerül a gyanú, lépni kell, azért van az akkreditációs bizottság. A miniszternek már régen cselekednie kellett volna.

Az SaS-en belül is voltak változások az utóbbi egy évben. Jozef Mihál volt miniszter és parlamenti képviselő kilépett a pártból, Martin Poliačik sem tartozik már a szűkebb vezetésbe. Nevezhető még liberálisnak az SaS?

Az SaS mindenképpen liberális párt. Az egyén szabadsága a legnagyobb érték. A gazdasági és a személyi szabadság egyaránt fontos, a programunk nem változott. Az azonban igaz, hogy amióta elkezdődött a menekültválság, úgy látjuk, hogy meg kell határoznunk, kinek a szabadsága fontosabb nekünk. A szlovák adófizetők pénzéből finanszírozott párt elnökeként számomra fontosabb a szlovákiai állampolgárok szabadsága, mint az afgánoké vagy a szomáliaiaké, vagy bármely más országé.

A menekültválságot említette: vannak nemzetközi egyezmények, menekültügyi rendszer, amit be kellene tartani, és a menekülteknek is vannak jogaik. Ön azok pártján áll, akik nem engednék be egyáltalán Európába a menekülteket, ami szintén nem nevezhető liberális álláspontnak.

Ez igaz, de nincs ellentétben semmilyen megállapodással. A menekültek befogadását három dokumentum szabályozza: a genfi konvenció, a schengeni egyezmény és a dublini egyezmény, emellett minden országban a menekültügyi törvény. Szlovákia minden megállapodást betart: aki nálunk menedékjogot kér, azt itt elbíráljuk, és vagy kap menekültstátust, vagy nem. Azt egyetlen egyezmény sem írja elő, hogy Brüsszelnek kellene elosztania a menekülteket valamilyen kvóták alapján. Az igaz, hogy az uniós tagállamoknak minden menekültkérvényt egyénileg kell elbírálni, de az nincs leírva sehol, hogy ennek Európában, például Németországban kell megtörténnie. Sor kerülhet erre például az uniós határokon kívül, mondjuk Észak-Afrikában. Ott kell menekülttábort létrehozni, ahol a menekültkérvényt benyújthatják, és miután megkapta a menekültstátust, biztonságosan átszállíthatjuk őket Európába.

Igen, ez egy idealisztikus megoldás lehetne, de tudjuk, hogy a menekültek nem így működnek, nem várnak Líbiában vagy Ukrajnában, amíg elbírálják a kérvényüket, amit ott egyelőre be sem nyújthatnak, hanem átjönnek a határon.

Ez a probléma. Beülnek a csónakjaikba, útközben egy részük megfullad, másik részüket a tengeren kimenti például az olasz parti őrség, és behozza őket Európába. Az olasz parti őrség átváltozott Európa legnagyobb embercsempész szervezetévé. Ha például Líbiában, Tunéziában vagy Algériában lenne egy menekülttábor, akkor az olasz parti őrség egyenesen oda szállíthatná a tengeren elfogott menekülteket. Másodszor már senki sem próbálná meg, senki sem fog 2000 dollárt fizetni azért, hogy elvigyék a menekülttáborba, és nem fogja kocáztatni az életét.

Ennek a megoldásnak csak az a baja, hogy nincs az uniónak megfelelő területe Észak-Afrikában, nincs ott semmilyen hatásköre.

Nincs, ezért kellene államközi egyezménnyel megoldani. Az uniónak ezért fizetnie kell. Vegyük például Tuniszt. A helyi terrortámadások óta a tunéziai idegenforgalom visszaesett, az emberek félnek odautazni. Ha az unió nagyon bőkezű ajánlatot tenne egy partszakaszért, mondjuk egymilliárd eurót, akkor ott létrehozhatna egy tábort. A működéséért, az ott élők biztonságáért természetesen az uniónak kellene vállalnia a felelősséget. Ez még mindig csak töredékébe kerülne annak, amit a tagállamok költenek a menekültekre.

Ez csak a jövő lehet, jelenleg nincs megállapodás egyetlen afrikai állammal sem, a menekültek pedig itt vannak. Őket is el kell helyezni, mi legyen velük?

Igen, ez az a nagy hiba, amit elkövettek. Beengedték a menekülteket. Amit most biztosítani kell, az az, hogy megakadályozzuk újabb menekültek érkezését, fel kell állítani az unió határain kívüli táborokat, és rendesen védeni kell a határokat. Akik már az unión belül vannak, azok adják be a kérvényüket ott, ahol éppen vannak, ha máshová szeretnének menni, akkor pedig vissza kell őket vinni a már említett táborba, az unió határán kívülre.

Olyan nagy probléma lenne, ha Szlovákiának be kellene fogadnia 2-3 ezer menekültet?

Ez nem lenne semmilyen probléma, Szlovákiának 5-8 ezer menekült elhelyezésére van kapacitása. A probléma az, hogy ha elkezdjük, akkor annak nem lesz vége. Én fel tudom mérni a brüsszeli szalámizós módszert. Befogadjuk az elsőket, majd három hónapon belül jön a kérés újabbak befogadására. Ezért kell más módszert találni, és lezárni a határokat.

A határőrzés egyre szigorúbb a tengereken is, de a határok sosem lesznek hermetikusan zártak. Ilyen helyzetben sem látja lehetőségét a menekültek elosztásának?

A határokat hermetikusan le kell zárni.

Ez csak a szocializmusban működött, amikor aknazár volt, és lőttek a határőrök a menekültekre.

Tehát mégis le lehet zárni hermetikusan.

Azt szeretné, ha az unió határain lőnének a menekültekre?

Azt nem akarom, de a határokat meg lehet védeni. Amíg azonban olyan híreket hallok, hogy az olasz parti őrség a tengeren megmentett több száz menekültet, és behozta az unió területére, addig nem fogok egyetérteni a menekültkvótákkal, mert tudom, hogy semmi sem változik.

Térjünk át az önök uniós elképzeléseire. Jean-Claude Juncker néhány hete bemutatta a Fehér Könyvet, vagyis az unió további működésének lehetséges forgatókönyveit. Hogyan értékeli ezeket a javaslatokat?

Mindenképpen jó, hogy a Fehér Könyv megszületett, mivel eddig csak az integráció erősítéséről volt szabad beszélni, most legalább 5 forgatókönyv létezik. Nekem a négyes tetszik a legjobban, amely arról szól, hogy kevesebb uniót, de hatékonyabbat. Vagyis az unió visszaadná egyes hatásköreit a nemzetállamoknak, a megmaradókat pedig hatékonyabban kezelné. Ezzel van összhangban a mi elképzelésünk is, amit a közelmúltban mutattunk be. 23 pontban foglaltuk össze javaslatainkat.

Abban a dokumentumban eurorealistának nevezi önmagát, de a dokumentumot értékelők inkább euroszkeptikusnak tartják.

Én azokat tartom euroszkeptikusnak, akik azt szeretnék elérni, hogy országuk kilépjen az unióból. Mi semmi ilyet nem akarunk.

Az uniós reformjavaslataikban az is szerepel, hogy nem örülnének annak, ha Szlovákia az esetleges többsebességű Európában a gyorsabb csoportban lenne. Nem jelentene ez fokozatos lemaradást Szlovákia számára?

Mi az a gyorsabb? Hová sietünk? Hová akarunk menni? Hívják gyorsabb csoportnak, első ligának is. De milyen első liga? Az lehet az önállóság elvesztésének, a szófogadásnak első ligája is. Arról van szó, hogy átadunk-e több hatáskört Brüsszelnek. Vegyük például az adópolitikát. Nem adhatjuk fel, hogy mi határozzuk meg az adókulcsok nagyságát.

De szó sincs az egységes adókulcsokról. Csak az adóalap egységesítéséről beszélnek.

Ez igaz, de a következő lépés lehet az adókulcsok központi meghatározása.

Ön vállalkozó volt, mielőtt belépett volna a politikába. Tudja, hogy ha egy vállalat nem növekedik, akkor bizonyos stagnálás után elkezd hanyatlani. Nem tart attól, hogy ez történhet az unióval is, ha nem folytatódik az integráció?

Az integráció az utóbbi 10 évben nagyon gyors volt, az unió az utóbbi években egyik válságból a másikba esik. Előbb a pénzügyi válság, majd a görög válság, a ciprusi válság, majd Ukrajna, most a menekültek. Miért gondolja, hogy ha bizonyos gyógyszer eddig nem működött, akkor ezen túl fog? De hiányzik a nagyobb integráció demokratikus alapja is. Görögország már teljesen integrálódott, mégis mekkora problémákkal küzd.

Forrás: Sulík: hermetikus határzár kellene | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: