//
most olvassa...
Emberi jogok, Magyar szervezetek, Parlament, Pártok, Politika, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Emeli a tétet a Nőszervezet – Hegedüs Csilla a bethlenfalvi „nannyóról” és a szexista kommentekről – maszol.ro

A romániai politikában egyedinek számító alapszabályzat-módosítást készül elfogadtatni az RMDSZ két hét múlva tartandó kongresszusán a szövetség Nőszervezete. Hegedüs Csilla alelnök a Maszolnak adott interjúban elmondta, azt szeretnék elérni, hogy lehetőségeket adjanak a pályájukon már bizonyító nőknek a közéleti szerepvállalásra. Szóba került a bethlenfalvi „nannyó”, és kérdeztük a NEEEM-kampány fogadtatásáról is.

(maszol.ro/Facebook)

A kongresszus elé terjesztett alapszabályzat-módosítás szerint a helyi szervezetek választmányaiban minden harmadik választott nő lesz, megyei szinten pedig egy 15 százalékos lenne a kvóta. Mit remél a Nőszervezet ettől a módosítástól?

Ahogy az Újratervezésben is megfogalmaztuk: az RMDSZ-nek meg kell újulnia. Új embereket, nőket és fiatalokat kell behozni a szervezetbe. A nők hozzájárulnak, a tudásukkal, szakértelmükkel, szervezési készségükkel a megújuláshoz, amelyre az RMDSZ-nek szüksége van. A jelenlegi politikai trend szerint a politikai pártok vagy megújulnak, vagy eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Mi azt szeretnénk, ha a romániai magyarságot egy integrált szervezet képviselné, amely akar és képes megújulni. Szerintünk ezáltal bővülne az RMDSZ munkáját segítő szakértői csoport, és be tudunk hozni olyan szempontokat is, amelyek eddig nem voltak annyira jelen az RMDSZ munkájában. Ott van például a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM) kampánya, amelyben olyan témát hoztunk be a köztudatba, amelyről mindenki tudott, de nem illett róla beszélni.

Emellett nagyon sok nő mostanáig azt mondta, hogy a politika a férfiak dolga, minekünk ebben nincs helyünk. Ez a módosítás abban is segít, hogy a nők bátorságot kapjanak: merjenek kilépni a közéletbe és merjenek a politikai pályára lépésen gondolkodni azáltal, hogy az RMDSZ kijelenti, szükség van a tudásukra, a munkájukra.

Nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy helyi vagy területi szervezet választmányába nem sikerül nőket beválasztani, mert nincs kit? Azaz a nők nem mutatnak érdeklődést a politika iránt?

Tisztában vagyunk azzal, hogy lehetnek olyan helyek és helyzetek, amikor a nők valamilyen oknál fogva nem akarnak szerepet vállalni.  De ez lesz a kivétel.  A Nőszervezet 4 éves munkájának megvan az eredménye, mind több és több nő vállal közéleti feladatokat. Ha csak a számokat nézzük, a korábbi parlamenti ciklusban egyetlen egy nő volt az RMDSZ-frakciókban, most van négy. Valamennyit nőtt a helyi és megyei tanácsosaink száma is, illetve van egy megyei tanácsi alelnökünk Brassóban. Ugyanakkor a helyi választmányokban – bár ez még nem látványos – beindult már ez a folyamat: megnyitották a kapukat a nők felé. Tehát nem tartunk attól, hogy nem lesz elég jelölt:  ha sikerül a 66 százalékot, vagy megyei szinten 85 százalékot férfiakkal feltölteni, akkor lehet, hogy nem lesz gond a 33 százaléknyi, illetve 15 százaléknyi nő sem.

A NEEEM-kampányban egészen látványosan kihasználták a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket. Milyen volt a fogadtatás, milyenek voltak a visszajelzések? Voltak-e például szexista kommentek?

Nagyon sok támogatást kaptunk. Mellénk álltak szakmai és civil szervezetek, amelyek ezzel a kérdéskörrel évek óta foglalkoznak. Akadtak szexista kommentek is. Például az, hogy nem a nők elleni erőszak a romániai magyarság legnagyobb problémája, vagy az, hogy ez magánügy, senkinek semmi köze hozzá. Abban a pillanatban, amikor ebben az országban minden harmadik nőt szexuális vagy fizikai abúzus ér, ez igenis az egyik fontos problémája az erdélyi magyarságnak is, ezért ezzel a kérdéssel kutyakötelességünk foglalkozni. És nem, ez nem magánügy. Ha valakit szexuálisan vagy fizikailag bántalmaznak, az nem lehet magánügy.

Hol tart most a NEEEM kampánya?

Jelenleg két programunk zajlik párhuzamosan. Az egyikkel tudatosítani kívánjuk a középiskolai diákokban azt, hogy a nők bántalmazása nem magánügy és küzdeni kell a jelenség ellen. A csíkszeredai Áradat Egyesület szakemberei bevállalták, hogy három megye szakembereit képezik, akik majd segítenek osztályfőnöki órákon feldolgozni ezt a problémát a gyerekeknek. Ezt nagyon fontos lépésnek tartom, és reményeink szerint 1500 iskoláshoz el tudunk majd jutni, elsősorban Székelyföldön. Ezt a programot később ki akarjuk terjeszteni teljes Erdélyre. Az iskolai felvilágosító kampány mellett törvénymódosításokon is dolgozunk, Csép Éva Andrea képviselő irányításával. A bántalmazott nők védelmének jogi keretét szeretnénk megerősíteni. Olyan törvénymódosításokat tervezünk a parlamentbe beterjeszteni, amelyek védik a bántalmazott nőket, segítik őket kikerülni ebből a helyzetből, és amelyek szigorúan büntetik a bántalmazókat. Emellett NEEEM-kampány keretében egész évben szakmai konferenciákat, különböző közösségi eseményeket szervezünk, a helyi, megyei szervezetekkel, amelyek tájékoztatnak a jelenségről, és segítséget nyújtanak a bántalmazott nőknek.

Emlegette, hogy az iskolai felvilágosító kampányt Székelyföldön kezdik. Az én szubjektív percepciómban a nőkkel szembeni előítéleteknek, a diszkriminatív bánásmódnak jóval nagyobb a társadalmi beágyazottsága Székelyföldön, mint Erdély más vidékein.

Ezzel én nem értek egyet. Nézzük meg a Kolozs megyei tanácsosjelöltek 2016-os választási plakátját. Tíz férfi látható rajta. Ugyanez van Szatmár megyében, ahol csökkent a nők száma az önkormányzatokban. Vannak, természetesen kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódások. De például csak Háromszéken volt parlamenti listavezető egy nő, Hargita megyében a helyi tanácsokban és a megyei önkormányzatban jelenleg sokkal több a nő, mint bármikor volt, emellett Maros megyének is végre van egy nő parlamenti képviselője.

Elsősorban a nők státusára gondoltam a székely rendi társadalomban. Személyes élményem, hogy udvarhelyszéki nagyapám nagyon szerette nagyanyámat, de ha hajnalban kiment kaszálni, akkor elvárta, hogy a déli harangszókor kihozza neki a kaszálóra – forrón – a levest.

Erre magam is egy személyes vonatkozású adalékkal válaszolnék. Az anyai dédanyám szintén egy kis udvarhelyszéki faluból, Bethlenfalváról származott. A székely rendtartó faluban a bethlenfalvi „nannyó” volt az igazi családfő. Megbecsült tagja volt a családnak, aki döntéseket hozott, a gazdaságot igazgatta. Székelyföldön nagyon sok helyen tudtak szerepet vállalni azok a nők, akik ezt akarták. Nem volt kevesebb kitörési lehetősége egy székelyföldi nőnek, ha közéleti szerepet akart vállalni, mint egy interetnikus környezetben vagy szórványban élőnek. A változás elfogadása a nők társadalmi státusát illetően semmivel sem nehezebb Székelyföldön, mint máshol.

Felvetésemmel arra is utaltam, hogy teljesen más az akusztikája annak, ha Kolozsváron Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök arról beszél: „zsarnokság van ott, ahol a férfi veri a nőt”, mint ha ez Csíkszeredában vagy Sepsiszentgyörgyön hangzana el. El tudja képzelni Ráduly Róbertet vagy Antal Árpádot ilyen beszédet tartani?

Számos székelyföldi politikust, közéleti személyiséget ismerek, aki a Porcsalmi Bálint kijelentését magáénak vallja és akár beszédbe is foglalná. Nagyon sok székelyföldi politikus megosztotta például a Facebook-oldalán a NEEEM-kampányunk fotóit, videóit.  Tamás Sándor, Háromszék tanácselnöke videóüzenetben mondta el: a nők bántalmazása nem magánügy.

Tapasztalt-e a férfi RMDSZ-es kollégái körében, ha nem is nyilvánvaló, de látens szexizmust, bántó magatartást?

Mindenki mellénk állt, felkarolták a Nőszervezetet NEEEM kampányát: az RMDSZ vezetői, képviselők, szenátorok, helyi és megyei elöljárók. Hihetetlen sok támogatást kaptunk, senki nem mondta azt nekem, hogy ezzel ne foglalkozzunk, vagy azt, hogy „a nő verve jó”. Az általunk felkért férfiak azonnal ráálltak arra, hogy szerepet vállaljanak a NEEEM-kampányban. Ezáltal ők is belegondoltak abba, hogy kinek és hogy kellene reagálni arra, ami a környezetében történik.

A Nőszervezet által felvetett problémák nem etnikumspecifikusak, a nők diszkriminációja az egész román társadalomra jellemző. Van-e intézményes kapcsolatuk a román pártok nőszervezeteivel?

Természetesen van. Évente többször is egyeztetünk velük, általában Bukarestben. Csép Éva Andrea pedig a törvénymódosítások előkészítésében konzultál állandó jelleggel a román pártok nőszervezeteivel. Képviselőnk kapcsolatban van azokkal az országos civil szervezetekkel, amelyek ezt a kérdéskört évek óta felvállalták, törvénymódosító javaslatainkban az ő szempontrendszerük is megjelenik.

Egy állásfoglalásában úgy fogalmazott: Romániában egyedinek számít az az RMDSZ-es alapszabályzat-módosítás, amiről az interjú elején beszéltünk. De azért az RMDSZ még messze áll attól, hogy női elnöke legyen, mint a Nemzeti Liberális Pártnak, vagy főpolgármestere és potenciális államfőjelöltje, mint a Szociáldemokrata Pártnak. Ezt hogyan látja?

A képviselőházban közel 20 százalékos a nők aránya, az RMDSZ-frakcióban 18 százalék, tehát itt nagyon kicsi a lemaradásunk az átlagtól. A szenátusban óriási a lemaradás, mert ott egyetlen RMDSZ-es nő sincs. De hát Romániának óriási a lemaradása az uniós átlaghoz képest, az Európai Parlamentben 33 százalékos a nők jelenléte. A kongresszus elé kerülő alapszabályzat-módosítással éppen azt szeretnénk elérni, hogy lehetőségeket adjunk a pályájukon már bizonyító nőknek a közéleti szerepvállalásra. Lehetőséget annak bebizonyítására, hogy mennyit tudnak a közösségnek segíteni. Emellett azt szeretnénk, hogy a közösség is lássa: nem ördögtől való, ha egy nő vezeti például az Országos Atomenergia Ügynökséget (ezt az ügynökséget korábban az RMDSZ-es Vajda Borbála vezette – szerk. megj.). Ki kell lépnünk abból a sztereotípiából, hogy a nő kiváló pedagógus, orvos, de nem lehet kiváló gépészmérnök, építész vagy közéleti szereplő. Ezért lovagolok a szakértelmünkön. Magam sem nőként kerültem 2010-ben Kelemen Hunor miniszter mellé örökségvédelmi tanácsosnak, hanem azért, mert Kelemen Hunor a szakértőt hívta meg a kabinetjébe. Mi egy hosszú folyamat kezdetén vagyunk az alapszabályzat-módosítással. Ezáltal helyi, megyei szinten lehetőséget teremtünk arra, hogy a nők megmutathassák: értékes tagjai a társadalomnak, akinek a munkájára nagyon nagy szükségünk van. Nem gondolom azt, hogy a következő választások után a RMDSZ-frakciók fele nő lesz, de a tudásának, rátermettségének köszönhetően több nő fog bekerülni a helyi, megyei és országos politikába. Abban pedig biztos vagyok, hogy munkájuknak köszönhetően nő a képviseletünk minősége.

Forrás: Emeli a tétet a Nőszervezet – Hegedüs Csilla a bethlenfalvi „nannyóról” és a szexista kommentekről

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: