//
most olvassa...
Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia

Félnek megszólalni románul a Hargita megyei diákok – mi a megoldás? – maszol.ro

A Hargita megyei színmagyar falvakban továbbra is nagy fejtörést okoz a diákok, szülők és tanárok számára is, hogy a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáján rendre az országos átlag alatt teljesítenek román nyelvből és irodalomból. Annak jártunk utána, hol tart jelenleg a felzárkóztatás, illetve milyen megoldási lehetőségek vannak, mert több ötlet is megfogalmazódott már.

A június 19. és 22. között zajló kisérettségire készülnek (maszol.ro – Kovács Boglárka)

Vakáció van ugyan, de csütörtökön Csíkszentdomokoson a helyi és a szomszédos falvakban lakó nyolcadikosok számára románórát tartottak. A Felcsík Kistérségi Társulás kezdeményezésének, valamint a környékbeli romántanárok önkéntes munkájának köszönhetően a csíkcsicsói, a madéfalvi, a csíkrákosi, a csíkmadarasi, a csíkdánfalvi, a karcfalvi, a csíkszenttamási és a csíkszentdomokosi nyolcadikosok már a hegy alatt abrakolva ugyan, de a június 19. és 22. között zajló kisérettségire készülnek.

A tavalyi képességfelmérő vizsgán a Hargita megyei diákok 68 százaléka szerzett átmenő jegyet az első vizsgán, de a beiratkozóknak csak az 51,45 százaléka szerzett átmenő osztályzatot román nyelvből és irodalomból.

Mi lesz akkor, ha kinevetnek?

A vakációban is tanuló diákokat Görbe Péter főtanfelügyelő látogatta meg csütörtökön, akiket arra bátorított, hogy ne szégyelljenek megszólalni románul. Több nyolcadikos is elmondta, hogy értik a beszédet, azonban tényleg félnek megszólalni, elsősorban attól tartanak, hogy helytelenül beszélnek, és megbélyegzik őket emiatt. Ugyanakkor a vizsgával kapcsolatban elmondták, hogy a nyelv használatától való tartózkodás mellett, a vizsgadrukk is megnehezíti a dolgukat.

A főtanfelügyelő szerint pontosan ezt kell leküzdeni. „Amikor megtanultatok magyarul, akkor sem egyből tudtatok helyesen beszélni, így van ez a román nyelvvel is. Mi lesz akkor, ha kinevetnek? Nem történik semmi. Nektek az a dolgotok, hogy merjétek használni a nyelvet, idővel hozzászoktok, és maguktól jönnek majd a helyes szavak. Meglátjátok, hogy a mindennapi életben és a munkátokban is nagy szükség lesz a román nyelvre” – bátorította a megmérettetésre készülő diákokat a főtanfelügyelő.

Inkább beszéljenek, mint magoljanak

Bíró Katalin, a csíkkarcfalvi Mártonffy György Általános Iskola romántanára szerint nagyon fontos az, hogy a diákok által elsajátított szavak ne a passzív szókincsükbe kerüljenek be. Erre több módszer is van, ellenben a legbeváltabb, ha természetes környezetében használják a nyelvet.

„Az a legnagyobb baj, hogy nem mernek beszélni, mivel hiányos a szókincsük. Az az igazság, hogy itt Csíkban, nincs, ahol gyakorlatba ültessék a megszerzett tudást. Ugyanakkor a megtanult szavak nagy része idővel úgymond kihal. Viszont az a tapasztalatom, hogy akik elkerülnek egyetemre, nagyobb városba, előjönnek ezek a passzív szókincsükben rejlő szavak. Hogyha valamit helyesen sikerül elsajátítaniuk, akkor az megmarad” – magyarázta a karcfalvi iskola romántanára, aki sok diákjára büszke. Azt mondja, hogy nagyon igyekvőek, román nyelvű táborokban is részt vesznek.

(maszol.ro – Kovács Boglárka)

„Több diákom is mesélte, hogy román többségű városokban, rokonoknál járva, eleinte félénkek voltak, mert csak kevés dolgot értettek meg a mindennapi beszédből, de már a harmadik-negyedik napon kapnak annyi bátorságot, hogy beszéljenek. Nagyon érdekes ez a folyamat, és ez is bizonyítja, hogy nyelvet csak így lehet tanulni” – mondta.

A tanárnő szerint az is nagyon fontos, hogy ne csak a nyelvtani szabályokat tanulják meg a gyermekek, hanem a szavak helyes használatát is. A nemek közötti egyeztetés is fejtörést okoz nekik, ellenben azt figyelte meg az írással, fogalmazással kapcsolatban, hogyha valaki sokat olvas románul – például azokat a rövid meséket, novellákat, amiket ajánlanak a tanárok –, akkor könnyebben megy az egyeztetés is.

„Igyekszünk olyan házi olvasmányt felhagyni, amelyekben kevés a tájszólási és az archaikus szó. Megemlítjük őket órán, de a megtanításukra nem fektetek nagy hangsúlyt, mert nem tartom hasznosnak halmozni azt a tudást, ezt személyesen is merem vállalni” – fejtette ki a pedagógus.

A következő tanévtől sok minden változhat

A Felcsíki Kistérségi Társulás elnöke, Csíkszentdomokos polgármestere, Karda Róbert ötlete volt a vizsgafelkészítők megszervezése. Mint mondta, aggasztóak az elmúlt évek eredményei, ezért született meg az ötlet az ingyenes felkészítőre. A polgármester azt mondta, hogy a következő tanévtől egész évben tartanak majd ilyen különórákat, ugyanakkor Balánbányán és Bélborban szerveznének tábort az általános iskolások számára, román gyermekekkel közösen, hogy együtt, játszva tanulják a nyelvet.

Görbe Péter azzal biztatott, hogy ha minden igaz, jövőben már a kisebbségek számára összeállított speciális tanterv szerint, idegen nyelvként oktatják a románt a magyar diákoknak.

A romántanárokat külön készítik fel

Külön felkészítésben részesültek Hargita megyében azok a romántanárok, akik a nyolcadikosok képességfelmérő dolgozatait és az érettségi dolgozatokat javítják majd. A román nyelv és irodalom oktatásáért felelős tanfelügyelőtől, Manuela Nicoleta Stîngátől származó kezdeményezés célja, hogy egységes szemléletmód alapján és objektíven történjen a vizsgadolgozatok kiértékelése – közölte az Agerpres hírügynökséggel a Hargita Megyei Tanfelügyelőség.

(maszol.ro – Kovács Boglárka)

A tanárok kiválasztása és képzése már év elején elkezdődött, és ez lesz az első alkalom Hargita megyében, hogy külön testületet hoznak létre az országos szintű vizsgák kiértékelésére.

Manuela Nicoleta Stîngă román nyelv és irodalom tanfelügyelő úgy nyilatkozott: a tanárok önként jelentkeztek a kiértékelő testületbe, a válogatás pedig két szakaszban zajlott. Az első szakaszban 69 tanár vett részt a felkészítőn, akik a vizsgák módszertanának és elbírálási feltételeinek megbeszélése után, közösen végezték a próba-képességvizsgán és a próbaérettségin írt dolgozatok kiértékelését.

A kiértékelések eredményeképpen hatvan román nyelv- és irodalomtanár került be a testületbe, amelynek tagjai a képességfelmérő és az érettségi dolgozatokat javítják majd ki, „egy egységes kiértékelési szempont érdekében, tekintve, hogy a tételek többsége szubjektív jellegű”.

Forrás: Félnek megszólalni románul a Hargita megyei diákok – mi a megoldás?

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: