//
most olvassa...
EU, Kormányzás, Korrupció/gyanús ügyek, Parlament, Pártok, Politika

Ha a szocializmus ennyi rosszat okoz nekünk, akkor miért nem tiltjuk be a szocializmust? – România liberă

Miért kell elviselnünk holmi analfabéták szeszélyeit? Csak azért, mert szavazatokat kaptak? – nos, nem azért szavaztak rájuk, hogy kihozzák a börtönökből a korruptakat. Fél éve folyamatosan tetten érjük őket és muszáj rajtuk tartanunk a szemünket, mint valami lótolvajokon – ez lenne egy egész nemzedék sorsa, hogy állandóan csak az országot őrizze az idiótáktól és semmi más? A tetten érés mesterségünk címere?

(romanialibera.ro)

Az a baj, hogy Romániában a nagy vagyonok úgy születtek, hogy közben szegénységről beszéltek a tömegnek; most a még nagyobb bajt éljük át, amikor az egész országot gallyra vágod, hogy megőrizhesd a vagyonodat. Mert ez az igazságszolgáltatás elleni folyamatos ostrom kulcsa: loptunk, csaltunk, annyit gyűjtöttünk, hogy elég lesz a következő öt nemzedéknek – és most ki legyek téve holmi tejfölösszájú ügyészek kénye-kedvének, ezek a suhancok kérdezgessenek engem arról, hogy mi mennyi és mekkora? Nem jobb beletenni a törvénybe egy új origót, töröljük el az eddigi vétkeket és mindenki megtartja, amit összekapart? Főleg úgy, hogy hamarosan megérkezik Ghiţă és ki tudja miket fog összehordani, még a végén kiürül a Parlament…

Nem ismerek egyetlen pillanatot sem a történelemből, amikor ezek az érdekeik fölé helyezték volna az országot – elméletben mindig angyalok voltak, mert ahhoz nem kell sok: vedd csak elő bármelyik kormányprogramot és rögtön törölgetheted is az ingedről a sok tejet, meg mézet. Most ugyanez a helyzet – a te meg az én pénzemből pókereznek, de ez az egész nemzeti alamizsna átverés; olyan bombát élesítenek, melyet a reálgazdaság nem képes elviselni, ezzel párhuzamosan pedig törvényekkel helyezik biztonságba a saját jogtalan országukat.

Azt mondod majd, hogy nem lehet betiltani egy pártot. Rendben, de amikor a semmirekellők élre törnek és porrá zúzzák egy ország elsődlegességeit, akkor mit csinálsz? A demokrácia eszközeivel harcolsz, nem igaz? Nos, az alkotmány is a demokrácia egyik eszköze, melyben az áll, hogy „a politikai pártok részt vesznek a polgárok politikai akaratának a meghatározásában és kifejezésében, tiszteletben tartva a nemzeti szuverenitást, a területi integritást, a jogrendet és a demokrácia elveit” – akkor most bizonyítsd be, hogy a vesztegetők kijuttatása a börtönből tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokrácia elveit, vagy a románok politikai akaratát fejezi ki. A párttörvényben is az áll, hogy „a politikai pártok a nemzeti értékeket és érdekeket érvényesítik” – tényleg azt hiszed, hogy a megvesztegetés a románok nemzeti értéke? És igen, ez a kérdés Traian Băsescunak is szól, aki hajdanán a testvére és az igazságszolgáltatás közül az igazságszolgáltatást választotta és aki – mióta az orrocskáját tapogató madám Udrea csillagzata alatt él – mintha megveszett volna.

Talán madám Alina Gorghiu is eldünnyög egy választ, akinek éppen más dolga támadt, amikor szavazni kellett arról az őrületről a jogi bizottságban. Nem másért, de ez a „közkegyelem” olyan vályúnak tűnik, melyből a pártok többsége szívesen iszik – elvtársakká váltak, mint az 50-es években.

Az a nagy szerencséjük ezeknek, hogy tanult emberek vonulnak az utcákra, akik nem szoktak proletár furkósbotot magukkal cipelni. Még – még! – nem tartunk ott, hogy az emberek egyszerűen elállják a Nép Háza kijáratait és addig tartsák ott fogva őket, amíg meg nem jön az eszük. Még senki sem gondolt arra, mert még mindig azt remélik, hogy a demokrácia mértékletességet és tisztességességet jelent, hogy elfogadják a kormány székháza előtti egész teret, vagy a pártszékházak bejáratait. Csakhogy a visszafogottság nem tart a végtelenségig és nemcsak az emberek jólneveltségétől függ, hanem a politikai ravaszkodók mérhetetlen eltökéltségétől is.

Ami most történik, az a politikai kurválkodások következménye – ki mondta a 90-es években, hogy a Román Kommunista Pártnak (PCR) más formát kellene öltenie?; lenne egy szocialista szelet, egy liberális, egy keresztény-demokrata és így tovább; Bârlădeanu? Nos, íme a PCR a teljes utálatosságában, szocialistákkal, meg liberálisokkal, meg még akinek sikerült egyet röffentenie Románia Parlamentjének szónoki emelvénye körül! Ők határozzák meg a nagy nemzeti elsődlegességeket, ők tettetik magukat betegnek, amikor éppen az oktatás költségvetésről kell dönteni; arról a soha be nem tartott 6 százalékos GDP-arányról van szó. Ők azok, akik szinekúrákat alkudoznak ki a feleségük, szeretőjük, vagy pártokoskák számára, velük kézen fogva megyünk meggyőzni a világot, hogy európaiak vagyunk.

Az már szinte nem is számít, hogy visszavonták a jogi bizottsági szavazatukat – újra megmutatták, hogy mi a fontos nekik és hogy nem az oktatáson, az egészségügyön, vagy az autópályákon jár az eszük. Holmi rajtakapott zsebmetszők – na és?; jön a bér, jön a különleges nyugdíj is, titkárnőik pedig szőkébbek a világ összes szőkénél. Azt mondod majd, hogy jön majd a következő választás és ráfáznak… Tévedés – ők a prolikra alapoznak és a proliknak nem emlékezet kell, hanem lisztet és cukrot tartalmazó zacskó. Azt is mondod majd, hogy új pártok jönnek és ők majd ezt, meg azt csinálnak. Tévedés – ezek a mostaniak, a nagy ideológiai fejesek bebiztosították bekerülésüket a Parlamentbe; mit gondolsz, hány új párt képes egy-két hónap alatt 200.000 aláírást összegyűjteni csak azért, hogy egyáltalán részt vehessen a választáson?

Továbbra is az alkotmány a megoldás: cikkelyről cikkelyre haladni, majd elővenni a pártvezetők konkrét tetteit és aztán szájbarágósan bebizonyítani nekik, hogy az euroatlanti integráció nemzeti elsődlegesség; ez az elsődlegesség nem képes összeférni semmilyen igazságszolgáltatás elleni támadással, egyetlen civilizált ország sem engedett szabadjára korruptakat, tehát viszlát, egyszerű polgárként nyugodtan képzeleghetsz ilyesmiket, de egy ilyenfajta pártnak nincs keresnivalója a politikai színpadon.

Miért ne lehetne végig vinni ezt a forgatókönyvet, ha azokat igen, melyek ócskavasként nullázták le az ipart, porrá zúzták az oktatást, az egészségügyet meg szintén? Mitől lenne eltúlzottabb kérés a semmirekellők törvényen kívül helyezése, mint a megvesztegetők kijuttatása a börtönből? – mert hogyha a demokrácia tisztességességet és igazságos mértéket jelent, hát akkor mérjünk ugyanazzal a mércével, elvtársak!

Sabin Gherman

romanialibera.ro, 2017. május 5., 16:50

Dacă socialismul ne aduce atâtea rele, de ce nu interzicem socialismul?

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: