//
most olvassa...
Bérek/munkaügy, Befektetések, Cotroceni, Elnökválasztás, Energia, EU, Európai Bizottság, Gazdaság, Hatalmi ágak, Helyhatósági, Igazságügy, Infrastruktúra, Kárpát-medencei körkép, Külpolitika, Kormányzás, Korrupció/gyanús ügyek, Magyarokról, NATO/fegyveres ügyek, Oktatás és tudomány, Parlament, Parlamenti, Pártok, Pénzügyek, Politika, Román-román, Szociálpolitika - Egészségügy, Titkosszolgálatok, Választások

Alin Teodorescu: A PSD-ben egy elítélt által vezetett klikk van hatalmon – Revista 22

Hogyan áll a felmérésekben a PSD (Szociáldemokrata Párt – E-RS)? Hátrányosan érintették a 2017. februári tüntetések, kedvező hatásuk volt a bértörvénynek és más lépéseknek?

(revista22.ro)

A PSD ugyanazon a szinten van, mint a 2016. decemberi választáskor, továbbra is 45 százalékon, nem változott. A politikai színpadon lecsökkent a pártok száma. Ahhoz, hogy az egyik párt csökkenjen, a többinek növekednie kell. Ki nőhetne??? Liviu Dragnea az egyetlen, aki „megfizetett” a 13. sz. rendeletért és a következményeiért, ő nagyon visszaesett, nagyjából 20 százalékos a bizalmi indexe, ami azt mutatja, hogy a közvélemény őt tekinti a korrupciót dekriminalizáló 13. sz. sürgősségi kormányrendelet megalkotójának. Ezen kívül ez a fejlemény azt mutatja, hogy Liviu Dragneát tekintik a végrehajtó hatalom legfőbb politikusának, egyfajta árnyék-miniszterelnöknek, ami sokkal gyorsabban koptatja, mint a képviselőházi elnöki tisztség.

Liviu Dragnea jobb felé tolta a PSD-t

Mi a véleménye Dragneáról, mint vezetőről, miként jellemezné?

Liviu Dragnea tekintélyelvű vezető és beleillik a PSD eddigi vezetőinek sorába. Ez a sor Ion Iliescuval kezdődött és Adrian Năstaséval folytatódott. Mircea Geoană 2005 és 2010 között megpróbált bevezetni egy kollektív vezetési rendszert, politikai párbeszédet akart indítani a párton belül. Nem sikerült. Mircea Geoană után az új garnitúrához tartozó vezető, Victor Ponta következett. Eredeti programja a párton belüli politikai hatalom megreformálására, demokratizálására irányult. De Victor Ponta elég hamar visszatért a párt klasszikus irányvonalához, ami tekintélyelvű vezért jelent. Ilyen a struktúrájuk. Nem rosszabb, vagy jobb, mint más pártokban, melyeknek kollektív vezetőségük, vagy különféle csoportok közötti konfliktusokon keresztül megvalósuló vezetőségük van. Ez egy néha hatékony politikai vezetési rendszer, melyet nem lehet a végrehajtó, vagy törvényhozó hatalom szintjére exportálni.

De Liviu Dragnea olyan szintre emelte a tekintélyelvűséget a PSD-ben, ahol sohasem volt korábban. A PSD kongresszusán ő volt az egyetlen jelölt, a Politikai Büró, vagy a Végrehajtó Bizottság és az Országos Tanács ülései tisztán formálisak, a párton belül már nincs vita, a militáns tevékenység nullára csökkent. Liviu Dragnea már nem vezető, hanem a hatalom monopolja a PSD-ben. Valószínű, hogy a PSD éléről való távozása után, ami biztosra vehető, nagy zűrzavar lesz, mert nincsenek olyan csoportok, melyek vállalnák a PSD új vezetését és már nincsenek meg az ezen csoportok kiválasztásához szükséges mechanizmusok.

Liviu Dragnea a 2016-os helyhatósági és parlamenti választás megnyeréséhez megtett néhány jó dolgot. Az egyik Gabi Firea bukaresti főpolgármesterré jelölése volt. Firea nagy előnnyel győzött, de homályos, átláthatatlan, tehát nem hatékony politikai és adminisztratív vezetési stílust vezetett be. Liviu Dragnea másik jó lépése azoknak a kullancsoknak az eltávolítása volt, melyek minden választás alkalmával megjelentek a PSD környékén és melyek inkább akadályoztak, mint segítettek.

Liviu Dragnea 2016 második felében jobbra tolta a PSD-t. A pártot már Victor Ponta idejében a jobbközép felé vonszolták, de Liviu Dragnea most rendkívüli mértékben jobbra tolta a pártot. Agresszív viszonyulás az EU-hoz, agresszív viszonyulás a hadsereg felszereléséhez, melyet ránk kényszerített kötelezettségnek tekint, merev viszonyulás a Romániában annyira szükséges multinacionális tőkéhez. Liviu Dragnea nagyon rátaposott bizonyos adók megszüntetésének és adócsökkentések pedáljára, különösen a társadalom felső osztálya számára. Egyre jobban támadja a szociális támogatási rendszert és a szociális segélyeket. Ez kimondottan jobboldali politika. És Liviu Dragnea mindennek a tetejében megpróbálja egy gazdag és korrupt kisebbség javára módosítani Románia büntetőjogát. Amelybe ő maga is tartozik. Liviu Dragnea nem a kommunista nomenklatúra képviselője, amilyen Ion Iliescu volt, sem az a baloldali egyetemi oktató, amilyen Adrian Năstase volt, sem a külügyminisztériumi elit képviselője, mint Mircea Geoană, sem a titkosszolgálatok fedett jogászainak új nemzedékének képviselője sem, amilyen Victor Ponta volt. Liviu Dragnea annak a kisebbségnek a képviselője, mely köztisztségeket betöltve halmozott fel óriási vagyont és most büntetőügyek nélküli jövőt akar magának bebiztosítani.

A PSD nem hagyja abba az igazságszolgáltatás maga alá gyűrését

Nagyon erőltetik a kis jövedelmek nulla kulcsos adóztatását, valószínűleg a PSD-s választói rétegről van szó.

Ez egy jobboldali politika. Bevezetnek egy társadalmon belüli diszkriminációs kritériumot, egyeseknek nulla kulcsos adójuk van, másoknak 16 százalékos. Te haszonélvező vagy, de még egy minimális összeggel sem járulsz hozzá. Te viszont befizetsz, de ugyanakkora mértékben vagy haszonélvező, mint aki nem járul hozzá. Ez vegytiszta jobboldaliság: adminisztratív és politikai szegregáció létrehozása a társadalmon belül.

És itt még nincs vége! Liviu Dragnea, akárcsak Victor Ponta, bevezeti az euroszkepticizmust egy olyan társadalomba, mely még mindig az EU-ba integrációért lelkesedik.

És mindezek felett, ezt újra el kell mondanunk, elítélt bűnöző. Egy olyan rendszerben, melyben a bírói hatalom egyre függetlenebb, ő elítélt ember. A PSD a vezetése alatt szavazással megszerezte a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat és egy hónapon belül uralni akarta volna a bírói hatalmat is. A romániai civil társadalom reakciója viszont példás volt, újra büszkék voltunk arra, amit az emberek januárban–februárban az egész országban tettek, ugyanolyan büszkék, mint 1989 decemberében. A civil társadalom reakciója lenyűgöző, példás volt. A külföldi egyetemeken már tanítják azt, ami 2017 januárjában, Romániában történt. És ugyanez fog történni, ha újabb groteszk támadást indítanak a bírói hatalom ellen.

Ott volt még a korruptak közkegyelemben részesítése. De a PSD meghátrált, legalábbis pillanatnyilag. Ön szerint, milyen játékot űz Dragnea, aki elhatárolódott? Mi volt ennek az oka: az ezúttal elég gyengécske tüntetések, vagy más érdeke fűződött hozzá?

Egy újabb támadásnak voltunk a tanúi az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, ezúttal a törvényhozói hatalmon keresztül. Dragnea hatalmának primitív elmélete szerint, bármit megtehetsz, ha megszerezted a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat. Nem, nem tehetsz meg bármit. Egy demokratikus társadalomban a szavazáson kívül más fórumai is vannak a kormányzati aktus erkölcsi jellegű ellenőrzésének. A média. A civil társadalom. A nemkormányzati szektor. A külföldi partnerek.

Dragnea végül feladja, vagy tovább halad majd az igazságszolgáltatás maga alá gyűrése és a korruptak tisztára mosása felé? Megengedheti ezt magának?

Tovább fog haladni. Számára és további száz ember számára alapvetően fontos, hogy megszabaduljanak az ítéletektől és a szabadságkorlátozásoktól. És viselnie kell majd cselekedetei következményeit. Az emberek nem arra fognak emlékezni, hogy eltörölt száz adót, hanem arra, hogy megpróbálta megúszni a börtönt. Nézze, hogy már most mi történik velük. A PSD, pártként, már semmilyen meghívást sem kap külföldről. A 2002–2009-es időszakban, melyet közvetlenül ismerek, évente több tíz meghívást kaptunk külföldre és szimpóziumokra Afrikától és Ausztráliától Dél-Amerikáig és az AEÁ-ig. A PSD konszolidált párt volt, melyet olyan emberek vezettek, akik megpróbálták átvezetni az átmeneti időszakon az országon és akik be akartak kerülni két struktúrába. a NATO-ba és az EU-ba. A PSD most olyan párt, mely az EU-t támadja, morog a NATO-ra és megpróbálja megszüntetni a bírói hatalom függetlenségét. Ki áll még szóba velük?

A PSD egy klikk van hatalmon. Most nem menedzsment van, hanem egy elítélt alak dominanciája, aki azt a szerepet és feladatot vállalta, hogy átvezeti a PSD a balközépről a jobboldalra és akinek van egy elsősorban három parlamenti képviselőből álló személyes klikkje…

Nicolicea, Nicolae és Iordache?

Igen. Van egy klikkje a parlamentben és néhány támogatója a kormányban, akik közül Shhaideh a főnökök főnöke.

Victor Pontának már semmi esélye sincs a PSD-ben

Ponta milyen játékot űz, mi a célja?

Victor Ponta a bőrét igyekszik menteni azzal, hogy minden irányba támad. Van három-négy súlyos ügye a kormányzás történelmében. Az első a Rompetrol–KazMunaiGaz, a második a Ghiţănak adott szerződések, a harmadik a híres igyekezete, hogy leállítsa és Brassó felé irányítsa át a Piteşti–Nagyszeben nyomvonalú IV-es autópályát. Ezeket még nem vizsgálták ki…

Victor Pontának a két kormányfői mandátumával rendkívüli esélye volt arra, hogy jó dolgokat tegyen Romániának. Minden figyelmeztetés ellenére elidegenítette magától partnerét, Crin Antonescut, elindult az elnökválasztáson, holott világosan megmondták neki, hogy veszíteni fog, egy besúgókból álló klikkel vette magát körül és mindent elveszített.

Ön szerint, milyen játékokat űzhet Ponta a PSD-n belül, vannak még támogatói, reménykedhet abban, hogy újra átveszi a párt vezetését?

Victor Pontának már semmi esélye sincs a PSD-ben, mert: 1) belevitte a pártot egy olyan elnökválasztásba, amin neki nem kellett volna elindulnia, mert nem az ő feladata volt; neki a végrehajtó hatalom vezetése volt a feladata, nem az elnöki tisztség megszerzése; 2) egy évvel a választás előtt kormány nélkül hagyta a pártját, ami erre a radikális lépésre kényszerítette a pártját, hogy jobbra mozduljon el a saját szavazói bázisa visszaszerzéséért. Az, ahogy és amit Ponta tett, örökre lejáratta a PSD-ben.

„Ghiţă Băsescu terméke. Teljesen.” (revista22online.ro)

Ion Iliescut bármikor újra megválasztanák a párt elnökének. Adrian Năstasét, bár elítélték, ha most visszatérne, bármikor megválasztanák a párt elnökének, még akkor is, ha nem lenne többé végrehajtói, vagy törvényhozói tisztsége. De Mircea Geoanăt és Victor Pontát sohasem fogják újra megválasztani. Olyan dolgokat csináltak, melyek ellentétesek e párt szellemével és légkörével. És amikor elveszítették az elnöki tisztséget, akkor besározták a pártot. Ezt a viselkedést nem szokták megbocsájtani.

De ha ezt az elméletet nézzük, Dragnea is olyan dolgokat csinál, melyek ellentétesek a párt „szellemével”, mégsem szól senki semmit.

A társadalom reakciója nem nagyító jellegű, a társadalom reakciója robbanásszerű. Szólt bárki is bármit Ceauşescu esetében 1989-ig? 1989 decemberében néhány nap alatt agyonlőtték és megváltoztatták a rendszert. Ez történik majd a PSD-ben is, a lövöldözést kivéve. Csakhogy azzal, hogy Liviu Dragnea jobbra tolta és a bírói hatalom megtámadására kényszerítette a pártot, fennáll a szakadás veszélye. Egyesek, a kevesek, a Dragnea-vonalat követnék, míg mások, a többség, feladnák azt.

A gazdaságpolitika – béremelések, háztartási adó – kockázatos kísérletnek tűnik. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy fennáll a csőd veszélye. Mi a PSD célja?

Egy gazdasági megszorítások által jellemzett időszakban a szociáldemokraták úgy döntöttek, hogy a fogyasztást pörgetik fel, nyugdíjakat és béreket emelnek, adókat csökkentenek és megpróbálnak több pénzt pumpálni a gazdaságba. Ez szembe megy az európai politikai fősodorral és az Európai Központi Bank által a 2008–2010-es válság idején elfogadott politikákkal. De mindenki kíváncsian figyel egy olyan országot, melyet 2010-ben egyszerűen összepréseltek, amikor béreket csökkentettek, visszavettek a kiadásokból és így tovább. Sokan szeretnék tudni, mi történik egy ilyen gazdasággal, egy ilyen társadalommal, amikor kiengeded a rugókat, amikor megszüntetsz bizonyos korlátozásokat és gátakat. Bár, mint mondtam, az EU és a NATO politikai része felfogta, hogy e pártnak a vezetője azért akarta megnyerni a választást, hogy maga alá gyűrje a bírói hatalmat.

Van valami helytelen ebben a gazdaságpolitikában? Persze. Egy 1,5 millió fős adminisztrációban, mely egy 20 milliós országot irányít, ha növelni akarod a béreket, akkor csökkentened kell a létszámot, hogy a bértömeg ne okozzon költségvetési hiányt és inflációt. Liviu Dragneának azt kellett volna mondania: igen, megnöveljük 50 százalékkal az állami vállalatvezetők, a helyi tanácsosok és a polgármesterek bérét, de a helyi tanácsosok számát, amit 1992-ben határoztak meg, amikor Romániának 23 millió lakosa volt, már nem az állandó lakosok számához viszonyítjuk, ami már csak egy mítosz, mert bizonyos településeken az állandó lakosok fele eltávozott és nincs velük gondod, hanem a polgármesteri hivatal, vagy a megyei tanács bevételéhez. Valószínűleg település-összevonásokra lenne szükség, akár népszavazással, akár azok nélkül. A legtöbb romániai helyi közigazgatási egységnek azért van szüksége sürgős lépésekre, hogy ne menjen csődbe, nem a közigazgatási bérek növelésére. Kérem, számolja ki, hányan függnek a polgármesteri hivatalok által adott bérektől és látni fogja, mi történik válság esetén…

De helyi szinten szükség van „törvényhozói hatalomra”, nem bízhatsz mindent egyetlen emberre. Következésképpen ahhoz, hogy 50 százalékkal megnövelhesd a tanácsosok és a polgármesterek fizetését, 50 százalékkal csökkentened kell a számukat. Ugyanez a helyzet a parlamenttel, az állami vállalatok tanácsaival és így tovább. A román rendszerben sok állás szinekúraként működik. Ez Dragnea tévedése, hogy a béremeléssel megnöveli a pénztömeget, de nem csökkenti a haszonélvezők számát, tehát növeli a költségvetésre gyakorolt nyomást. Ami még nagyobb hitelekhez vezet. Románia mára már havonta egymilliárd euró hitelt vesz fel. Ceauşescut a feleségével együtt 12 milliárd dollárért lőtték agyon, vagyis nagyjából annyiért, amennyit Románia egy év alatt felvesz. A kamatok most nagyon alacsonyak, de mi lesz, ha újra elérik a 15 százalékot?

A fizetésképtelenség veszélye

Nem hiszem, hogy azért lőtték agyon Ceauşescut… Tehát, milyen kockázattal jár ez a politika?

Mi történhet? Görögország/Ciprus. Azok az emberek, akiknek különféle módokon, eladva valamit, keményen, néha külföldön dolgozva sikerült megtakarítaniuk, mondjuk, 100.000 eurót, egyik napról a másikra elveszíthetik. Ahogy az Ciprusban történt – pénteken még 100.000 euró volt a számláján, hétfőn már nulla, mert elvette az állam. Megtörténhet ilyesmi, mert a történelem folyamán számtalanszor megpróbálkoztak ezzel az expanziós politikával és ugyanolyan következményekhez vezetett. A csőd árát pedig nem a legfelső osztály, a 2 százalék fizette meg, hanem a lakosság többi része.

De a közvélemény nem reagál azonnal. Bár az emberek felfogják, hogy mi történik, mindenki azt hiszi, hogy egyénileg képes lesz majd megvédeni magát. Ez óriási tévedés. Amikor jön a válság, már nincs hova bújni.

Azt akarja mondani, hogy a PSD és Dragnea nem vállal politikai kockázatot ezzel az adóügyi kalanddal?

Nem, mert egyetlen másik politikai erő sem hívja fel a figyelmet arra, amit a szociáldemokraták tesznek, amit valójában Liviu Dragnea tesz. A sajtó időnként elmond ezt-azt. Van egy-egy közgazdász, vagy szociológus, aki azt mondja: káoszba taszítjátok az országot, visszavetitek az országot oda, ahol valójában már volt, a fizetésképtelenségbe. Az én nemzedékem tudja mit jelent ez, a fizetésképtelenség 15 évet vett el az életünkből. Miért? Mert a múlt század 70-es években hitelre fizettek ki nagyobb béreket, gyorsították fel az elvárosiasítást, építettek gyárakat, lakásokat. Ennek pedig 15 év volt az ára 21 millió ember életéből. Az első, a 80-as évekbeli fizetésképtelenné válásról beszélek. Ha elmész Görögországba, megrémülsz annak láttán, hogy milyen változás zajlik a társadalom adminisztratív és politikai részében. Egy normális országban sohasem lett volna pénzügyminiszter egy olyan eszementből, mint Varoufakisz. Ő mégis az lett. Gazdag ember, maoista eszmékkel. Ez történik itt is.

Győz a populizmus, vagy mi győz? Mi a magyarázat?

Egyelőre nem tudjuk, hogy mi győz. Egyelőre azt látjuk, hogy EU-kilépési tendenciák vannak. Nagy-Britannián kívül is, melyet valójában sohasem integráltak teljesen az EU struktúráiba, más státusza volt. De Lengyelország és Magyarország jelenleg nagy gondot jelentenek. Ám az Európai Unió sokkal erősebb, mint ahogy azt egyesek képzelik, még akkor is, ha nincs egységes hadserege, egységes pénze, egységes rendőrsége és egységes igazságszolgáltatása.

Igaz, de a lengyelországi kommunista emlékezet és oroszfóbia mégiscsak nagy súllyal nyom a latba.

A most 60 éves nemzedéknél. A ma 30 éves nemzedék számára normális dolog Bukarestről elindulva meglátogatni a Montpellierben élő testvérét, majd együtt meglátogatni a budapesti testvért. Nekem óriási teljesítménynek tűnik Colentinából (bukaresti lakótelep – E-RS) Montpellierbe menni. Számukra ez szokványos dolog. Ugyanez a helyzet a személyi igazolvánnyal, mely most már csak egy műanyagkártya, nekik már nem kell útlevél, nem kell átélniük a kilométeres sorok megaláztatását a Iorga utcában (az útlevélosztály székháza – E-RS). A kommunizmus emléke a hozzám hasonló vénemberekben és a vénasszonyokban él. Oroszországnak pedig akkora a GDP-je, mint Spanyolországnak, háromszor nagyobb lakosságszám mellett. Akkor miről is beszélünk?

„Liviu Dragnea olyan szintre emelte a tekintélyelvűséget a PSD-ben, ahol sohasem volt korábban (…) már nem vezető, hanem a hatalom monopolja a PSD-ben. Valószínű, hogy a PSD éléről való távozása után, ami biztosra vehető, nagy zűrzavar lesz.” (revista22online.ro)

Igen, de az oroszfóbia nem vénemberek és vénasszonyok ügye, az Lengyelországban, például, élő dolog.

Az oroszfóbia, az Amerika-fóbia, a sorosfóbia, az iszlámfóbia irányított viselkedések. Nem természetesen születnek meg. Valaki finanszírozza ezeket a fóbiákat. Az olasz sajtó románokkal és albánokkal szembeni, illetve a brit sajtó románokkal és lengyelekkel szembeni reakciója után akar még példákat?

Iohannis elnöknek helyes és unalmas megnyilvánulásai vannak

Mi a véleménye Iohannis teljesítményéről? Ott volt a téli epizód, a kormányüléssel és a tüntetésekkel, most úgy tűnik, hogy visszaesett a… némaságba, apátiába.

Egy hallgatag, anti-bulvár elnök azért győzött, mert az emberek nem akarták Victor Pontát. A közvélemény nem köti össze a PNL-vel (Nemzeti Liberális Párt – E-RS), függetlennek tartják. Továbbra is 30-32 százalékos a bizalmi indexe, ami Ion Iliescu, Emil Constantinescu, vagy Traian Băsescu idejében a nevetségesség csúcsa lett volna. Nekik másfél évnyi mandátum után 60-70 százalékuk volt. Iohannis elnöknek helyes és unalmas megnyilvánulásai vannak. A 2017. januári megszólalása kivételével, amikor azt mondta a világnak, hogy a kormány helytelen dolgot cselekszik…

Van esélye a második mandátumra?

Ha nem lesz jobb ellenjelölt, akkor igen. De jöhet egy jobb. Gabi Firea egyike azoknak, akinek nagy esélye lett volna. Megismétlődött volna Traian Băsescu pályája, mely logikus pálya, hiszen a román választási rendszerben az elnök kapja egyénileg a legtöbb szavazatot és őt a főpolgármester követi. De Firea asszony olyan vezetési stílust vett fel, mely egyértelműen kivezeti a közvélemény preferenciái közül.

Milyennek látja az ellenzék, a PNL helyzetét? Ez utóbbinak van valami esélye a talpra állásra a kongresszus után?

A liberálisokból teljesen kiveszett bármiféle szufla. Hajlamosabbak a PSD-vel alkudozni, mint politikai ellenzéki szerepet betölteni. Ebben a felállásban nincs semmi esélyük. Nincs ideológiai bázisuk, nincs doktrínájuk. Ha megnézi az utóbbi két kampányukat, Dan Mihalache volt a főideológusuk, aki a PSD-ben nőtt fel. Ugyanaz volt a szlogenjük, mint a PSD-nek. Ők a PSD halovány másolatai. Nem fenyegeti őket az eltűnés, ahogy a PNŢ-vel (Nemzeti Parasztpárt – E-RS) történt, mert a politikai színpad üres és a választók 50 százalékának nincs kire szavaznia. Nyomorúságos, másodrangú párti helyzetük van. Kár!

Băsescu mélységesen ártalmas volt Romániára nézve

Mi a véleménye Băsescuról?

Most látható, hogy miért akart két elnöki mandátum után bekerülni a parlamentbe: a mentelmi jogért. Még nem süllyedt olyan mélyre, amilyen mélyre ez az ember süllyedhet. Egy 12 milliárd eurós államadósságú országot vett át és 50 milliárdost csinált belőle. Tíz évig csak hitelből élt. Olyan országot vett át, melynek kezdett 6-7 százalékos gazdasági növekedése lenni és az utolsó években mínusz 9 százalékra vitte. Olyan országot vett át, mely bekerült a NATO-ba és bizonyos felszerelési és részvételi dolgokat vártak el tőle és sikerült néhány embert elküldenünk a hadszínterekre, akiknek lengyel és brit logisztikát kellett használniuk, mert nem voltunk képesek felszerelni őket. Voltak felszerelési programok, melyek a fregattokkal kezdődtek és melyekről bebizonyosodott, hogy most nagyon hasznosak lettek volna a Fekete-tengeren, ha teljesen felújították volna őket, de nem történt semmi. Olyan ember volt, aki mögött egy óriási, 40 százalékos szövetség állt és csinált belőle egy 5 százalékost. Olyan országot vett át, melyet már befogadtak az EU-ba és azt hangoztatta, hogy újra megnyit lezárt tárgyalási fejezeteket, ami 4-5 évvel elodázta az európai programok megvalósítását. Összevonta a hírszerző szolgálatokat a Közügyi Minisztériummal, tehát folyamatban lévő ügyekhez férhetett hozzá. És még mindig nem tudunk mindent…

És az igazságszolgáltatás?

Az EU és Monica Macovei nyomásgyakorlása alapvető volt. Traian Băsescu, akárcsak a kommunizmus elítélése esetében, felkapaszkodott valaki vállára, aki elvégezte az egész munkát. Az igazságszolgáltatásban Monica Macovei hozta Morart és Kövesit. Monica Macovei a civil társadalomból érkezett és két óriási változást hajtott végre a rendszerben. 2005 júniusában (a kormány felelősségvállalásával) (rendkívüli törvényalkotási eljárás, melynek során a törvényt parlamenti vita nélkül fogadják el, de az ellenzék meghatározott időn belül bizalmatlansági indítványt nyújthat be a kormány ellen – E-RS) módosította a törvényt és jogot biztosított az államfőnek arra, hogy főügyészeket, osztályvezetőket és osztályvezető-helyetteseket nevezzen ki és ezzel másfajta profilja legyen a bírói hatalomban, tehát az elnök jelenlétével szavatolta a bírói hatalmat. Együttműködési megállapodásokat írt alá nagy-britanniai és egyesült államokbeli ügyészségekkel és bírói szervekkel. A bírói hatalom kezdte megtanulni, hogyan kell dolgozni, amihez meg volt a törvényi hátterük, de nem volt bátorságuk. Macovei és az EU bátorságot adott nekik.

Meg lehetett volna mindezeket tenni Băsescu beleegyezése és támogatása nélkül?

Bármelyik elnökkel megtörtént volna. A DNA-t (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – E-RS) Adrian Năstase idejében hozták létre. Traian Băsescu megtett egy mélységesen törvénysértő dolgot: a CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács – E-RS) azt kérte, hogy a SRI (Román Hírszerző Szolgálat – E-RS) hozzon létre vegyes csapatokat a Főügyészséggel és a DNA-val. Ezzel megsértett egy sarkalatos törvényt, a SRI működéséről szóló törvényt. Erre alapozva tekintették Băsescu idejében, egy hivatalos dokumentumban, Románia védelmi stratégiájában a médiát „nemzetbiztonsági fenyegetésnek”. Ha azt mondod, hogy a média fenyegetés, akkor ez azt jelenti, hogy befolyásolási ügynököket és fedett tiszteket akarsz bejuttatni a sajtóba. Ami meg is történt… Mélységesen ártalmas ember volt Romániára nézve. Egyes döntéseinek a következményei most láthatók és a jövőben lesznek láthatók.

Kövesi kitölti a mandátumát?

Persze, mellette áll a közvélemény. Ha megkérdezed a közvéleményt, hogy tetszik-e a DNA tevékenysége, akkor 60 százalékos támogatottsága van.

Ön szerint, tényleg elcsalták a 2009-es választást, ahogy egyesek állítják?

Nem hiszem. Azt hiszem, azt már 2008 decemberében elveszítették, amikor Mircea Geoană elfogadta a szenátusi elnöki tisztséget és belement abba, hogy embereket küld a Boc által vezetett kormányba. Akkor vesztette el az elnökválasztást. Ha azt tette volna, amit kell, nevezetesen megállapodást köt Călin Popescu Tăriceanuval és kemény ellenzékként viselkednek 2009 folyamán, akkor most elnök lenne. Olyan ember, aki jól teljesített volna államfőként, a diplomáciában, az Európai Tanácsban, a politikai kezdeményezések terén, különösen a poszt-szovjet térségben és így tovább. 2008-ban nagyon rossz tanácsokat kapott Viorel Hrebenciuctól, Ilie Sârbutól és Victor Pontától.

A fedett tisztek és befolyásolási ügynökök hálózata

Mi Ghiţă szerepe ebben a felállásban?

Ghiţă Băsescu terméke. Teljes mértékben. Vissza kell emlékeznünk arra, ami az első mandátuma alatt történt. Irakban elraboltak néhány újságírót. A SRI akkori vezetője újra aktiválta a közel-keleti román hálózatot és sikerült találnia egy megoldást. Băsescu bizalmi indexe 70 százalékra nőtt, az újságírók kimentése Irakból nagyon megdobta. Rögtön megjelent a Hajszam szökése által okozott helyzet, akit az egyik ügyészségen, vámhivatalokon, határrendőrségen belüli kapcsolatrendszeren keresztül szöktettek ki. Băsescu azonnal az ügyészségek és a hírszerző szolgálatok lefejezésével reagált. Majd arra kényszerítette a SRI-t, hogy vegyes nyomozócsapatokat hozzon létre a DNA-val és a DIICOT-tal (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság – E-RS).

Ugyanakkor elfogadott egy tervet, melynek értelmében a SRI és a SIE befolyásolási ügynököket és fedett tiszteket hoz létre. Ez a terv a SIE esetében a törvényesség határán mozgott, mert már beléptünk a NATO-ba, a SIE-nek pedig külföldön volt szüksége fedettekből és befolyásolási ügynökökből álló hálózatra. Ez a három újságíró megmentésekor is bebizonyosodott. A SRI esetében ez a rendszer nagyon vitatható volt. A SRI hirtelen elkezdett a román civil társadalom és gazdaság szintjén létrehozni egy fedett tisztekből és befolyásolási ügynökökből álló hálózatot. Ugyanez történt a hadsereg szintjén is. Robert Turcescu újságíró a hadsereg fedett tisztje volt. Nagyon sokan vannak. A nagy állami cégek – különösen az energia, a gyógyszeripar és a Tarom –, a rendőrség, a csendőrség, az ügyészség, a bíróságok, a törvényszékek, a vámhivatal, a Büntetés-végrehajtási Intézetek Igazgatósága, a sajtó voltak ennek a műveletnek a célpontjai. Ez a rendszer kisebb mértékben Traian Băsescu előtt is működött. Victor Pontából, például, akkor csináltak fedett tisztet, amikor ügyész volt.

A fedett tisztek és a befolyásolási ügynökök között üzletemberek is megjelentek, akik elfogadtak bizonyos közvetítési feltételeket. Köztük Ghiţă is, de sokkal többen vannak, legalább kettő-három minden megyében, olyan fedett tisztek, akik üzletemberek és akiknek bérletük van az állami megrendelésekre. A 2006–2016 időszakban multinacionális cégeknek nem sikerült olyan szerződéseket megszerezniük, melyeket egy monopolistának adtak. A szerződést egy Ghiţăhoz hasonló üzletember kapta, aki aztán belföldi, vagy külföldi alvállalkozókat vont be. A pénz egy része az offshore-okba ment és ott is maradt. Ghiţăt elsősorban az adatbázisok miatt használták és – valószínűleg – használják most is, ezekben az adatbázisokban tartják nyilván a betegeket, a nyugdíjasokat, a külföldre távozottakat, a személyi számokat és így tovább.

De nemzetbiztonsági veszély, hogy egy ilyen bűnöző zsarolhatja és tarthatja a markában az államot.

Az egész rendszer illegális és veszélyes a nemzetbiztonságra nézve, az egész rendszer, amivel közpénzekre bérlettel rendelkező üzletembereket hoznak létre, akik ugyanakkor fedett tisztek is. Băsescu idejében vált törvényessé, hatékonnyá és gyakorivá az, hogy miniszter is, fedett tiszt is vagy és megbízást is adsz egy hozzád valamiképpen kapcsolódó cégnek. Ez most is így megy.

Tehát ez a nagy gondja a PSD-nek, Dragneának, Băsescunak, ennek a… klikknek?

Ez egy nagyon gazdag, az állami források megcsapolásával meggazdagodott klikk, mely hozzáférhet a kormányzati vezérlőpulthoz. De a társadalom elutasítja, nem fogadja el őket. Băsescunak 10-15 százalékos bizalmi indexe van. Udreának 5 százalékos volt. Amikor egyedül indult a választáson, nem ért el semmit. A közvélemény úgy a földhöz vágta, hogy csak na! Ha Laura Codruţa Kövesi elindul az államfői tisztségért, 60 százalékot kap, még a maga érdesebb stílusával is. Azért is támadják, mert mások is rendelkeznek azokkal az adatokkal, amelyekkel én.

Az USR-nek van valami esélye?

Nincs vezetője, nincs politikai platformja, nincs ideológiája, nem tudom, hogy kihez szól. A liberálisoktól, a hajdani PD-től (Demokrata Párt – E-RS) vettek el szavazókat, akiket viszont már nem tudják, hogy merre vezessék. Nem sikerült új szavazókat szerezniük.

A románok mindig jobbak voltak a vezetőiknél

Fennáll annak a veszélye, hogy Dragnea és végső soron Románia is Orbán nyomába ered? Vannak bizonyos hasonlóságok – a Soros elleni támadás, a multik, az EU elleni támadás és a NATO-ra „morgás”. Milyen veszélyt jelent ez Romániára?

A Soros elleni támadás csak néhány médiacsatorna és egyes politikusok szintjén zajlott. De két polgármester, a nagyváradi Bolojan és az aradi Falcă meghívták magukhoz a Közép-európai Egyetemet. Ez engem büszkévé tesz.

A közvetlen veszély az, hogy nem tesszük a dolgunkat és nem teljesítjük a NATO– és EU-tagi kötelességeinket. Egy másik jelentős veszély az, hogy egy kockázatos gazdaságpolitikával fizetésképtelenné válunk. És van még egy veszély. Ez az állammal szembeni kíméletlenül erős bizalmatlanság, melyet Romániában tapasztalunk. A masszív emigrálásnak a bizalom hiánya volt az egyik oka. Ha azt tervezed, hogy mostantól hat évig 5 százalékos gazdasági növekedést produkálsz, ezt nem tudod elérni, mert bizonyos állásokra nincs alkalmas munkaerőd. Idehaza gyengén képzett munkaerőnk van, az oktatási rendszer siralmas. Ez egy kicsit távolabbi, de nagyon is kézzel fogható veszély, nevezetesen az, hogy Románia lakossága elöregszik és csökken. És ezt nem tudja bevándorlásból pótolni. Sem államként, sem társadalomként nem vagyunk felkészülve egymillió pakisztáni, bangladesi, vagy törökországi bevándorlóra. Akikre egyre nagyobb szükségünk van. De a románok mindig jobbak voltak a vezetőiknél. Bízom benne, hogy megtaláljuk a helyes utat.

Andreea Pora

revista22online.ro, 2017. május 09.

ALIN TEODORESCU: În PSD e o clică aflată la putere, dominată de un individ condamnat

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: