//
most olvassa...
Emberi jogok, EU, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia

Kiváló diplomaták – Krónika

Nem várt dicséretet kapott a napokban Kovászna megye prefektusa: Magyar Anna, az Európa Tanács raportőre szerint Sebastian Cucu kiváló diplomata, aki sepsiszentgyörgyi találkozójukon jól képviselte a román kormány álláspontját, és valamennyi konkrét kérdésére jogi érvekkel alátámasztott választ adott.

Az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke – aki amúgy a Csongrád megyei közgyűlés vezetőhelyettese is – annak a jelentésnek a raportőreként látogatott Háromszékre, amelyet az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának 25. évfordulója alkalmából készíttet az ET.

Magyar Anna a Kovászna megyei önkormányzat meghívására érkezett hétfőn Sepsiszentgyörgyre, hogy „terepen” gyűjthessen információkat a kisebbségi anyanyelvhasználat sajátos székelyföldi helyzetéről. A letakart Községháza felirattal, illetve csaknem félszáz háromszéki civil szervezet kétnyelvűséget hiányoló panaszlevelével is szembesített raportőrre „a meglepetés erejével hatottak” a látottak-hallottak, sajtótájékoztatóján pedig kiállt bizonyos anyanyelvhasználati jogok mellett. Ugyanakkor az ET-tisztségviselő tapasztalatai összefoglalásakor vigyázott arra is, hogy egyfajta „európai felülnézetből” közelítse meg az itt élő többség és kisebbség viszonyát terhelő, rendkívül kényes témákat.

Érthető, hogy az Európa Tanács történetesen magyar képviselőjének lehetőleg minél objektívebben kell értelmeznie a felmerült problémákat akkor is, ha nemzettársairól, saját anyanyelve védelméről van szó, de azért „öngólt” sem szabad rúgnia. Ugyanis nehezen hihető, hogy bármiféle kedvező hatást gyakorol az erdélyi magyarok jogérvényesítési harcára Magyar Anna relativizáló kijelentése, miszerint tudni kell, hogy a néhány tízezer számi (lapp) által beszélt nyelv nagyobb veszélyben van, mint a magyar. Miért nem elégedünk meg azzal, ami van, minek követelőzni? Hiszen máshol sokkal rosszabb a helyzet – sugallhatja a párhuzam, amely bizony a Romániát a kisebbségek paradicsomaként bemutató hivatalos állami diskurzust idézi.

Erdélyi magyar szemszögből nézve szintén nehezen férnek bele az „érthető pártatlanság” kategóriába a Kovászna megyei prefektushoz intézett dicsérő szavak, hiszen számtalan példa, per bizonyítja, hogy a székelyföldi kormánymegbízottak élen járnak a kisebbségi anyanyelvhasználat elfojtásában, a jelképüldözésben. Sebastian Cucu a Magyar Annával folytatott megbeszélés után közölte, szerinte a kisebbségi nyelvek védelme nem történhet az állam hivatalos nyelvének rovására, márpedig az általa foganatosított intézkedések éppen azokra az esetekre vonatkoztak, amikor „a kisebbségi nyelv túlzott használata a hivatalos nyelv kárára történt”.

Hát igen, itt ez a szegény, mindenféle kisebbségi elnyomásnak kiszolgáltatott államnyelv, amelyet jól meg kell védeni, nehogy kihaljon – még csoda, hogy Cucu nem kérvényezte Magyar Annánál és az ET-nél az európai országos és többségi nyelvek chartájának mihamarabbi elfogadását.

Viccet félretéve: a prefektus állásfoglalása jól beleilleszkedik abba a szűnni nem akaró diskurzusba, mely a többségi elnyomás létjogosultságát hivatott alátámasztani. Mert a prefektus nem a román nyelvet védi, hanem a román nyelv felsőbbrendűségét, egyeduralmát. Reméljük, Magyar Anna is van olyan jó diplomata, hogy csak a kötelező udvarias köröket futotta le háromszéki látogatása során, és jelentésében már a rideg valóságra világít rá.

Forrás: Kiváló diplomaták

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: