//
most olvassa...
Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyarokról, Művelődés, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia

Alap-törvény – ujszo.com

A héten elfogadta a parlament a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt. 2018-tól így a kisebbségi szervezetek által választott képviselők dönthetnek a kulturális támogatások elosztásáról – nemcsak a pályázatokat bírálhatják el, hanem a kisebbségi kultúra támogatásának stratégiáját is meghatározhatják.

(ujszo.com)

A törvény mintha felnőttként kezelné a szlovmagy kultúrmezőnyt. Jelentős eredmény, amit pártállástól és a pártok más ügyeiről alkotott véleményektől függetlenül értékelni kell. Minden bizonnyal kiütköznek majd a törvény hibái is idővel, egyelőre azonban ezt az akadályt kellene megugorni. Ezt a felnőtt-dolgot. Mihez tud kezdeni ez a közeg a rászakadt autonómiával? Azzal, hogy a döntéseinek számon kérhető következményei vannak, hogy nem bújhat más mögé, hogy többé a hallgatás nem elfogadott? Hogy érvelni kell. (Bár azt még mindig lehet majd erőből is.) Vajon nem az ismétlődik-e meg ebben az esetben is, mint a közép-európai országok és a demokrácia esetében? Hogy kis szabadság után inkább visszamenekülnek az erős pártok „biztonságába”?

Az új törvény szerint ugyanis az alap igazgatóját a kulturális miniszter nevezi ki, de ezzel, illetve ennek következményeivel meg is szűnik a politika közvetlen befolyása. Ugyanis a döntőbizottságok öt tagja közül kettőt az alap igazgatója jelöl ki, de hármat a szakma választ közvetlenül, és a bizottság döntését már nem írhatja felül senki. És ők lesznek azok is, akik a stratégiai döntéseket hozzák a saját területükön, továbbá egy koordinációs bizottságban az egész rendszert illetően. Ez pedig egy teljesen új feladat.

Természetesen nem minden döntésük arat majd osztatlan sikert, és nem is mind lesz jó. És persze a bizottsági tagok függetlensége is megkérdőjeleződik majd. De tudni kell, hogy a kultúrában részt vevő embereknek, mindnek, vannak politikai prioritásai, sőt, befolyásolják őket ideológiai, világnézeti, vallási, filozófiai, esztétikai stb. nézetek, és ezek olykor elválaszthatatlanok, azaz nem lehet tudni minden esetben, hogy most épp egy esztétikai vagy egy politikai érvvel állunk-e szemben, sőt, az esztétikának is vannak ideológiái, és még folytathatnám. Másrészt túl kicsi a szlovmagy kulturális mező ahhoz, hogy ne legyenek benne ilyen-olyan függőségek.

A kérdés inkább az, hogy az új törvény ezeken a függőségeken túl képes-e jól működni. Ha már felnőttként kezelik a szlovmagy kultúrmezőnyt, képes lesz-e az felnőni a feladathoz? Képes lesz-e elkerülni, hogy pártkatonákat vagy nyerészkedőket válasszon a bizottságokba, hogy a bizottságokkal képes lesz-e párbeszédet folytatni a kultúrstratégiát illetően? Hogy sikerül-e nemcsak a politikusokat, hanem azok nyelvét is távol tartani?

Vannak-e itt nagykorúak?

Forrás: Alap-törvény | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: