//
most olvassa...
egyházak, Külpolitika, Kormányzás, Moldova Köztársaság, Politika, Történelem, XVIII-XIX. századok

Az oroszok korrupcióval kényszerítették térdre Besszarábiát. A cári diplomácia régi módszerei hasonlítanak azokra, melyeket Oroszország ma alkalmaz – România liberă

Nemesi rangok, ukrajnai és dél-oroszországi földterületek, pénz – mindezeket felhasználták, hogy elhallgattassák a besszarábiai románok tiltakozását Moldva Prut és Dnyeszter közötti területének elcsatolása miatt.

(romanialibera.ro)

2017. május 16-án volt 205 éve, hogy az oroszok először megszállták Besszarábiát. Pontosabban az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom képviselői 1812. május 16-án írták alá a bukaresti békét, melynek értelmében a törökök átengedték Oroszországnak a Prut és Dnyeszter közötti román területet. Az oroszok eredetileg mindkét Kárpátokon túli román fejedelmet el akarták foglalni. Az 1806–1812-es orosz–török háború nyomán úgy Moldvát, mint ahogy Valachiát is megszállták

Megpróbálták átszervezni ezeknek az annektálni kívánt román területeknek a közigazgatását. Ennek megfelelően három kormányzóságot hoztak létre: Besszarábia, Moldva, Munténia és Olténia.

Gavriil Bănulescu-Bodoni metropolitát kinevezték a két román terület exarchájává. Később, amikor világossá vált, hogy az európai nagyhatalmak nem fogják elfogadni a román fejedelemségek Oroszországhoz csatolását, az orosz diplomaták a két fejedelemség egyesülését javasolták az osztrák császár testvérének vezetésével, aki házasságra készült Katalin oroszországi nagyhercegnővel és a két fejedelemség lett volna a hozománya. Oroszország az 1744-ben annektált Bukovina átengedését kérte cserébe Ausztriától. Az osztrákok elutasították az ajánlatot.

Így aztán az oroszok az egész moldvai fejedelemség annektálását kérték, majd a Szeret és Dnyeszter közötti Moldvára „csökkentették” követelésüket. Végül Besszarábiát kérték. A Franciaország által támogatott Oszmán Birodalomnak normális esetben el kellett volna utasítania az oroszok kéréseit. Csakhogy Kutuzov tábornok megvesztegette az oszmán küldötteket, akik 1812. május 16-án aláírták Besszarábia átengedését. Később a török küldötteket árulás miatt kivégezték, de Oroszország megtartotta az 1810-es statisztika szerint 95 százalékos arányban románok által lakott Besszarábiát.

A románok 1817-ben, a masszív orosz betelepítés és több tízezer románnak a Pruton túli Besszarábiából történt elmenekülése után már csak a lakosság 86 százalékát tették ki.

A moldvai bojárok tiltakozása

A moldvai bojárok tiltakoztak Besszarábia átengedése ellen és a területrablást szembesítő Scarlat Calimah fejedelem leváltását és kiátkozását követelték.

„A tiltakozás elhárítása érdekében, a béke megkötésével megérkezve a megváltás világossága, látva, hogy Moldva testéből a legjobb és legtermékenyebb és legnagyobb erőt adó rész kiszakadt, hű szolgákként tájékoztatunk, hogy egész Moldvából hat tartomány hiányzik, vagyis a legnagyobb Őrhely (Orhei), vagy Lăpuşna nevű tartomány, a második legnagyobb utána a Soroca, majd Hotărniceni, Codrului, Greceni, a hatodik pedig Jász (Iaşi), vagyis annak a legnagyobb része, mert ami megmaradt, az szinte semmi; Hotin tartományon és Bugeagon kívül, melyek bár már egy ideje kiszakadtak Moldvából, de mégis ugyanazon uralom alatt maradtak a királyok erősítésére, a lakosok használatára és elhelyezésére, életük megkönnyítésére és elégséges táplálék, a marhák számára pedig legelők biztosítására. Így aztán ez a Prutig terjedő terület az ország több mint fele, vagyis az ország teljes mezősége és szíve lehet”, írták panaszkodva az 1812-ben szabadon maradt országrészen élő moldvai bojárok.

Az elitek korrumpálása

Oroszország a román elit ellenállásának lecsillapítására a korrupció széles arzenálját használta fel. I. Sándor cár kiadott egy törvényt, melynek értelmében Besszarábiát alkotmányos monarchiaként igazgatták volna, miközben Oroszország abszolutista birodalom volt. A román továbbra is hivatalos nyelv maradt, mellette bevezették az oroszt is.

Egy tisztelt öreg bojárt, Scarlat Sturzát nevezték ki Besszarábia élére, az ortodox klérus élére pedig egy erdélyi származású metropolitát, Gavriil Bănulescu-Bodonit. I. Sándor cár nemesi címeket adott az összes bojárnak, még azoknak is, akik bojári származása több mint kétséges volt. Ezen kívül, hogy eltávolítsák őket Besszarábiából, a román nemesek Ukrajnában és Dél-Oroszországban kaptak uradalmakat.

Aztán 1813-tól kezdve, ahogy Oroszország egyik győzelmet a másik után aratta I. Napóleon ellen, fokozatosan szorított a hurkon. Egy év után leváltották Scarlat Sturza kormányzót. Ő volt Besszarábia egyetlen román kormányzója. A román nyelvet fokozatosan eltávolították az oktatásból és az egyházból, mint ahogy a közigazgatásból is. Besszarábia autonóm státuszát 1828-ban számolták fel. Betiltották a román könyvek nyomtatását és terjesztését. A kisjenői (Chişinău) könyvtárnak 1898-ban 20.000 kötete volt. Egyetlen egy román nyelvű sem volt köztük.

Vitatott portré

Az intenzív eloroszosítást kollaboránsok segítették elő. A román ügy elárulójának klasszikus vonásait az Orosz Ortodox Egyház által 2016-ban szentté avatott Gavriil Bănulescu-Bodoni metropolitában találhatjuk meg. 1746-ban született Besztercén. A Petru Movilă által Kijevben létrehozott akadémián, majd Pátmoszon, Szmirnán és az Athos-hegységben lévő Vatopedu Kolostorban tanult. Konstantinápolyban lett szerzetes. 1786-ban románvásári (Roman) püspöknek javasolták, de elutasították.

Attól kezdve az oroszok embere lett. Gavriil Bănulescu-Bodonit ugyanabban az évben kinevezték a poltavai Teológiai Szeminárium rektorának, 1791-ben pedig a Poltavai Metropolia dnyeszterfehérvári (Cetatea Albă) és benderi (Tighina) püspökhelyettesévé nevezték ki. Az Orosz Ortodox Egyház Zsinata 1792-ben nevezte ki Moldva metropolitájává, holott a Moldvai Ortodox Metropolia a Konstantinápolyi Pátriárkiához tartozott. XI. Sándor (Alexandru Moruzi) fejedelem letartóztatta és Konstantinápolyba küldte, ahol Oroszország nyomására szabadon engedték. Poltava, majd Kijev metropolitája lett. 1803-ban nyugdíjba ment és Odesszára vonult vissza. 1808-ban Moldva és Vlachia exarchájává nevezték ki, 1813-ban pedig létrehozták számára a Kisjenői és Hotini Érsekséget. Az ő időszakában kezdődött el a besszarábiai ortodox egyház eloroszosítása. 1821-ben hunyt el Kisjenőben.

Claudiu Pădurean

romanialibera.ro, 2017. május 17., 11:31

Istorie: Rușii au îngenuncheat Basarabia prin corupție. Vechile metode ale diplomației țariste seamănă cu cele folosite azi de Rusia

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: