//
most olvassa...
EU, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Külpolitika, NATO/fegyveres ügyek, Politika

Ondrejcsák: Moszkva a legnagyobb veszélyforrás – ujszo.com

A NATO holnapi csúcstalálkozóján Brüsszelben Szlovákia kötelezettséget vállal, hogy jövőre a NATO előretolt védelmi állásainak keretében 150 katonát küld a Baltikumba, s növeli a védelmi kiadásait. A hadsereg helyzetéről, a modernizálásról, Oroszországról, a civilek katonai rangba való előléptetéseiről és a honvédelmi nevelés ismételt bevezetéséről is kérdeztük Ondrejcsák Róbertet (Híd-jelölt), a védelmi tárca államtitkárát.

Ondrejcsák Róbert (ujszo.com – archív)

Köztudott, hogy az ország hadserege nincs a legjobb állapotban, milyen a fegyveres erők aktuális helyzete?

Ez egy fontos téma, és örülök annak, hogy ma már nyíltan beszélünk ezekről a kérdésekről. Valahol a lelkem mélyén még büszke is vagyok rá, hogy amikor a Radičová-kormány idején államtitkár voltam, elsőként az országban kezdeményeztem és levezényeltem egy stratégiai védelmi kezdeményezést, amelynek az egyik első fontos eredménye, hogy végre nyíltan publikáljuk a hadsereg állapotát. Ha dióhéjban kellene összefoglalnom, akkor azt mondanám, hogy a legnagyobb gond a fegyverrendszerek elavultságával van. A szárazföldi és légierők fegyverrendszereinek többsége már túl van a technikai élettartamán. A szárazföldi erőknél a fegyverrendszerek háromnegyedéről beszélünk és a maradék is már nagyon közel jár az élettartam végéhez. Annak következtében, hogy a hadsereg az elmúlt években alulfinanszírozott volt, egyetlen modernizációs folyamat sem ment végbe, és az így felhalmozott belső adósság elérte a négymilliárd eurót. Az összehasonlítás kedvéért a hadsereg költségvetése évente körülbelül egymilliárd euró.

Most viszont a kormány jóváhagyott egy projektet, melynek keretében 2030-ig 485 katonai gépjárművet kellene vásárolni 1,2 milliárd euróért, tehát a modernizáció úgy tűnik beindulhat, ám lesz pénz erre a projektre?

Ha anyagi forrásokról beszélünk, akkor meg kell említeni, hogy nagyon hosszú idő után most először van politikai akarat arra, hogy megemelkedjen a védelmi költségvetés. Szlovákia a NATO walesi csúcstalálkozóján ígéretet tett, hogy 2020-ra a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,6 százalékára emeljük a védelmi költségvetést, jelenleg ez 1,16 százalék körül mozog. Ha ezt az elképzelést sikerül kivitelezni, s úgy néz ki, hogy a politikai akarat erre megvan, elvégre a NATO jelenlegi csúcstalálkozójára is azzal megyünk, hogy 2020-ig ezt teljesítjük, akkor meggyőződésem, hogy ezeket a modernizációs programokat be lehet indítani, és a finanszírozásra is lesz keret.

Összehasonlítható egyébként jelenleg a szlovák hadsereg helyzete a NATO többi tagállamának fegyveres erőivel?

A NATO ebből a szempontból egy nagyon heterogén szervezet. Vannak abszolút jól felszerelt, harctéri tapasztalatokkal rendelkező hadseregek, mint mondjuk a brit vagy a francia. Az amerikait nem számolom, mert az egy külön kategória. Aztán vannak kisebb, jól felszerelt és jobban finanszírozott hadseregek, mint például a holland. A régiónkban magasan Lengyelország vezet, ahol törvényileg meghatározták, hogy a hadsereg nem kaphat kevesebbet, mint a GDP 1,95 százalékát. Viszont a magyar vagy a cseh hadsereg már nincs annyira fényes állapotban. A cseheknél már több modernizációs program beindult, nálunk viszont még mindig szovjet, orosz fegyvereken alapuló hadsereget üzemeltetünk, s ezt mielőbb meg kell szüntetni. A fegyverek egyrészt már elavultak, gyakran szorulnak javításra, ezért nem effektívek, ráadásul emiatt többe is kerülnek, nem beszélve a politikai kontextusról.

Az USA elnöke, Donald Trump elnökjelöltként rendszeresen bírálta európai szövetségeseit az alacsony védelmi kiadásokért, nemegyszer fenyegetőzött azzal, hogy ha nem történik változás, az USA NATO-n belüli szerepvállalása is csökkenni fog. Változott ez a retorika Trump hivatalba lépését követően?

Az amerikai álláspont ezen a téren mindig egyértelmű volt. Amikor én korábban államtitkár voltam, akkor egy időben Robert Gates volt az amerikai védelmi miniszter, s amikor Brüsszelben búcsúzott tisztségétől, akkor egy zárt körű vacsorán azt mondta, hogy ő és az ő generációja az utolsó, amely még rendelkezik valamilyen emocionális kapcsolatokkal a NATO-val kapcsolatban, még el tudják fogadni ezt az egyensúlytalanságot, ami a költségvetések terén fennáll. Ugyanakkor hozzátette, hogy a következő generációknak ez már sokkal nehezebb lesz. Tehát már évekkel ezelőtt mondták, hogy emelni kellene a védelmi kiadásokat, csak épp Trump megbízatási ideje alatt ez a fajta kommunikáció dinamikusabb lett. Hozzátenném azonban, hogy a szlovák védelmi költségvetés emelésére nem azért van szükség, mert az amerikaiak vagy más szövetségesek azt szeretnék, hanem mert a jelenlegi szinten fenntarthatatlan a haderő állapota már rövid távon is.

Olyan veszély nem fenyeget, hogy az USA például csökkentené katonai jelenlétét Európában, ha rövidesen nem emelik a NATO-tagállamok védelmi kiadásait?

Ettől nem kell tartani. Sőt, minden olyan projekt, amely az ukrán–orosz háborút követően beindult, folytatódik, beleértve a térségünkbe telepítendő amerikai haderőt – itt elsősorban Lengyelországról van szó.

Ez a telepítés elsősorban Oroszország politikájával van összefüggésben. Milyen veszélyt jelent Vlagyimir Putyin a NATO számára?

Moszkva jelenleg a legnagyobb stratégiai veszélyforrás a NATO számára. Természetesen mást jelent Oroszország Portugáliának és mást a balti országoknak. Minél közelebbi kapcsolatban van valaki Oroszországgal, a veszélyeztetettség érzése annál intenzívebb. Ami a katonai képességeket illeti, itt nagyon aránytalan a katonai erő eloszlása. A Baltikum határán az orosz és fehérorosz térségben egyaránt nagyon erős támadókapacitású orosz haderő állomásozik. A gond, hogy a NATO önmagában többszörösen erősebb Oroszországnál, viszont ebben a konkrét régióban az oroszok erősebbek. Én megértem a balti országok félelmét, s úgy gondolom, szolidárisaknak kell lennünk velük. Ezért örülök annak, hogy múlt héten a kormány mandátumot adott a szlovák delegációnak arra, hogy az e heti NATO-csúcson bejelentse, hogy jövőre Szlovákia a NATO előretolt védelmi állásainak keretében 150 katonát fog küldeni a Baltikumba. Úgy gondolom, hogy érdemes volt visszajönnöm a védelmi minisztériumba és küzdenem ezért, a múlt héten elfogadottaknak köszönhetően ugyanis jelentősen megerősödött az ország euroatlanti beágyazottsága. Hogy szerepvállalásunknak köszönhetően a szövetség magjába tartozzunk annak ellenére, hogy Szlovákia aránylag kis ország. Ez talán első látásra nem tűnik túl izgalmasnak, de az ország jövője szempontjából már nagyon rég nem született ilyen fontos döntés. Büszke vagyok rá, hogy ehhez hozzájárulhattam.

Oroszország viszont nemcsak katonai szinten jelent veszélyt, hanem például az orosz propaganda vagy a kibertámadások terén is. Mennyire veszélyezteti ez a virtuális háború vagy egy-egy virtuális támadás Szlovákiát?

Nehéz arról beszélni, mennyire érkezik kifejezetten csak Oroszországból ez a veszély és mennyire nem. Ami biztos, hogy Szlovákia egy fejlett posztindusztriális ország, amelynek a biztonsága jelentős mértékben függ a kibertér biztonságától is. Ilyen támadásokkal szemben mi sem vagyunk immunisak.

Sokan viszont a fegyveres erőknél is hajlamosak bedőlni az orosz propagandának, komoly gondot jelent az extrémizmus is, hiszen egyes becslések szerint az alacsonyabb rendfokozatú rendőrök és katonák bizonyos része támogatja a szélsőséges nézeteket, s egyre több ilyen szervezet képviselője próbál beszivárogni a fegyveres erőkbe. Mit tudnak ezzel kezdeni?

Megpróbáljuk kiszűrni ezeket az egyéneket, de tény, hogy ez egy nagyon komoly probléma. Több olyan projekt van, ahol ennek nagyobb a kockázata, de nagyon szigorú szűréssel ezt szerintem meg lehet oldani. Az első lépés, hogy el kell ismerni, ez a fenyegetettség létezik. S ezt az első lépést már megtettük.

Mégis hogyan harcolnak ez ellen? Még azelőtt próbálják kideríteni a szélsőségesekhez való vonzódást, mielőtt valakiből hivatásos katona lesz, vagy később is ellenőrzik kapcsolatait?

Ezt természetesen nem árulhatom el. Egyszerűen kiszűrjük ezeket az egyéneket. Ez egy többlépcsős folyamat.

A védelmi minisztériummal nem csak a hadsereg rossz anyagi helyzete miatt foglalkozott az utóbbi időszakban a sajtó, nagy port kavart Andrej Danko házelnöknek, az SNS elnökének századosi rangba való kinevezése is. Önnek erről mi a véleménye?

Én úgy gondolom, hogy ez egy sajnálatos kommunikációs hiba volt. Ezt az egészet a Szlovák Nemzeti Párt kommunikációja sínylette meg a leginkább. Igyekszem ettől az egésztől elhatárolódni, mert nekem ehhez személy szerint nincs sok közöm.

A kommunikációs hibát úgy érti, hogy ha másképp kommunikálták volna le az ügyet, akkor a kinevezés elfogadható lett volna?

Nem vagyok híve a civilek, a tartalékosok politikai kinevezésének, előléptetésének. Úgy gondolom, hogy katonai rangot katonáknak kell adni, azoknak, akik szolgálnak, akik ezt megszolgálták. Politikai okokból nem osztogatnék rangokat. A másik dolog, ahogy ezt az egészet lekommunikálták. Én ezt, ha már ilyen helyzetbe kerültem volna, szintén másképp oldottam volna meg. De ez ma már egy lezárt történet, tovább kell lépni.

Andrej Danko ötlete, hogy ismét be kellene vezetni az iskolákban a honvédelmi nevelést. Erről mi a véleménye?

Ez alapjában véve nem rossz ötlet. Az alapkérdés viszont az, hogy mivel töltjük ki ezt az órát. Ha megint azzal, hogy megtanulunk gázálarcot húzni a fejünkre, akkor nincs semmi értelme. Viszont ha például azt tanítjuk meg a gyerekeknek, hogy hová tartozik Szlovákia civilizációsan, kulturálisan, politikailag, elmagyarázzuk az alapvető információkat a NATO-ról, az Európai Unióról, meg úgy általában a biztonságról, akkor már látom az értelmét egy ilyen tantárgynak, amelyen lehetne foglalkozni az extrémizmussal is. Ezek nagyon fontos dolgok, amikkel jelenleg sajnos nem foglalkozik senki, egyetlen tantárgy keretében sem, pedig egy modern tantervből nem hiányozhat ez az egyfajta biztonsági társadalom-tudományi nevelés.

Egyébként milyen az együttműködés az SNS-jelölt védelmi miniszterrel?

Munkakapcsolatban vagyunk.

Sok a nézeteltérés?

Ha mindenben egyetértenénk, akkor egy pártban lennénk. Több dologban nem értünk egyet, de rendszeresen kommunikálunk. Ez egy ilyen kormány. Mindenki tudta, milyen koalíció állt össze, én is tudtam, mikor szeptemberben visszajöttem a minisztériumba, hogy ez nem mindig lesz egyszerű. A lényeg az, hogy eredményeket tudjunk felmutatni, ami véleményem szerint sikerült is – lásd a jelenlegi NATO-val kapcsolatos döntéseket.

Forrás: Ondrejcsák: Moszkva a legnagyobb veszélyforrás | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: