//
most olvassa...
egyházak, Emberi jogok, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia

Patinás épületben tanul ősztől a nagybányai magyar iskolások egy része – Transindex

Idén valósul meg az öt éve tervezett költözés. A református egyház által ingyenesen felajánlott épület hatalmas váltás lesz a kisdiákok számára, akik most egy városszéli iskolában tanulnak.

(transindex.ro)

Felújított épületben kezdik el ősszel az új tanévet a nagybányai Németh László Elméleti Líceum 1-4 osztályos tanulói a városközpontban levő épületben, amelyet a református egyház ajánlott fel az iskolának. Az 5-12 osztályos tanulók továbbra is a város szélén levő iskolaépületben tanulnak, de abban reménykednek, hogy ideiglenesen. Az iskola igazgatósága abban bízik, hogy egy román iskolával épületet cserélhetnek, és így középiskolás és 5-8 osztályos diákok is a városközpontban járhatnak iskolába.

A református egyház által felajánlott épületben a rendszerváltás előtt fogyatékos gyerekeket oktattak, és amely súlyosan lelakott állapotban több évig üresen állt. A visszaszolgáltatási folyamatot követően a református egyházközség által visszakapott épület eredetileg is oktatási célokat szolgált, most korszerű iskolává alakítva ismét a magyar gyerekek számára nyitja meg kapuit.

Nagybánya lakosságának 10%-át teszi ki a magyar lakosság, a szórványban élő közösség a 2011-es népszámlálási adatok szerint 12 606 személyből áll. Máramaros megyeszékhelyén több iskolai helyszínen zajlik magyar oktatás, többnyire a román iskola tagozataként, illetve a negyedekben magyar tannyelvű óvodai csoportok is működnek. Az egyetlen önálló magyar iskola a Németh László Elméleti Líceum, amely előkészítőtől a középiskolai oktatásig szolgálja ki a magyar diákokat.

Váradi Izabella iskolaigazgató (transindex.ro)

„Viszonylag későn, 1997-ben alakult meg a Németh László Elméleti Líceum, 1998-ban indult be a tanítás. Ekkorra már Erdély-szerte be voltak indulva az önálló magyar iskolák, többnyire patinás épületekben. Az alapítók úgy gondolták, hogy csak akkor tudunk épülethez jutni, ha ide, a város szélére költözik az önálló magyar líceum” – mondta Váradi Izabella igazgató.

A Németh László Elméleti Líceumba ezelőtt húsz évvel három líceumban működő magyar tagozat került egy fedél alá. Ebből a három, tagozatként működő osztályból jött létre a Németh László Elméleti Líceum, hozzájuk csatlakoztak egy negyedik iskolában működő 5-8 osztályok is.

Itt tanulnak jelenleg a Németh László Elméleti Líceum diákjai, az ingatlan eredetileg bentlakásnak épült. (transindex.ro)

„2014-ig az iskola úgy működött, mint 5. osztállyal kezdődő elméleti líceum. Kezdetben két, majd három szakkal működött a líceum, matematika-informatikával (korábban matematika-fizikával) és egy filológia osztállyal, aztán beindult egy természettudományi osztály is. Most két osztályunk működik, egy reál és egy humán osztály. A reál osztály mozaikosztály, fele matematika-informatika, és a másik fele matematika-természettudományi osztály” – vázolta az iskola szerkezetét az igazgató.

Ezelőtt öt évvel az óvárosi református egyházközség felajánlotta a régi városközpontban, a Híd utcában található visszaszolgáltatott iskolaépületet a Németh László Elméleti Líceum számára. Elkezdődött az akkor lelakott állapotban levő ingatlan tatarozása, a felújítási munkálatok idén ősszel készülnek el.

(transindex.ro)

A felújítási folyamatot nem tervezték ennyire hosszadalmasnak, azonban a munkálatokat megnehezítette az, hogy a városvezetésnek nem állt módjában finanszírozni a költségeket, mivel az épület a református egyházé, tehát magántulajdon. Azonban a református egyház rájött, hogy nem tudja saját forrásokból felújítani az iskolát, ezért magánszemélyek és helyi cégek adományaiból próbálták fedezni a tatarozás költségeit.

Erre a kéményre néznek a líceum ablakai. A városszéli ingatlan kompromisszumos megoldás volt a Németh László Elméleti Líceum számára (transindex.ro)

Ősztől a Németh László Elméleti Líceumból azonban nem költözik át az összes osztály. A hetedik és nyolcadik osztályosok továbbra is a városszéli iskolában maradnak, az alsósok költöznek, és beindul az óvodai oktatás is napközi programmal. A kicsik étkeztetését is a felújított iskolában oldják meg, amelynek alagsorában rendezik be a konyhát és az étkezdét.

„Nagyon fontos számunkra, hogy ne az 5. osztállyal kezdődjön az oktatásunk, hanem legyenek alapjai az iskolának. Eleve úgy képzeljük el, hogy a kezdő és alsó osztályok számára egy másik épületet szánunk. A felújítás alatt álló épület eredetileg is iskolának épült, a református gyülekezetnek az iskolája működött benne. Az államosítás után speciális igényű gyerekek iskolájaként használták. Ebben a negyven évben semmiféle karbantartó munkálatot nem végeztek az iskolán, és az épületet lelakták. Amikor az egyház visszakapta, igyekeztünk egy új funkciót adni ennek az épületnek” – mondta Váradi Izabella.

Így a Németh László Elméleti Líceum óvodai csoportokkal és 1-4 osztállyal gazdagodik: további tagozatok kerülnek ki román tannyelvű iskolákból és egyesülnek a felújított épületben. Az elképzelés az eredeti oktatásszervezési tervek szerint, azonban a tervezettnél öt évvel később valósul meg.

Egy 2014-es iskolahálózati átalakítás eredményeként városszerte több intézményben tanuló 5-8 osztályosok kerültek át a Németh László Elméleti Líceum jelenlegi épületébe, így az azóta eltelt időszakban tulajdonképpen telt házzal működött az épület: minden szertárt, raktárt osztálytermekké alakítottak át. „Bár próbálunk jó körülményeket biztosítani, a valódi otthonuk a Híd utcai épületben lesz” – mondta az igazgató.

Azt remélik, hogy nem kell túl sokáig várni már az iskolacserére, és a líceumi oktatás is a központban zajlik nemsokára (transindex.ro)

A Németh László Elméleti Líceum jelenlegi épülete eredetileg bentlakás volt, több osztálytermet bentlakásszobák egybenyitásával alakítottak ki. A gimnazisták beköltöztetésekor a lebontott köztes falakat visszaépítették, azonban a költözéssel ismét átalakítják az épületet.

Tehát ősztől az összes Németh Lászlós diák ebben a két épületben fog tanulni. „Ezt mi továbbra is úgy kezeljük, mint ideiglenes állapotot, mert nem gondoljuk azt, hogy egy ilyen átalakított épület alkalmas arra, hogy oktatási intézmény működjön benne” – mondta Váradi Izabella. A csere egy olyan ígéret, amelyhez ragaszkodik a Németh László Elméleti Líceum. Részletkérdés, hogy a felajánlott verziók közül melyik ingatlant választja végül az iskola, a lényeg az lenne, hogy lehetőleg a Híd utcai épület közelében, a városközpontban kapjanak helyet a középiskolások is a nem túl távoli jövőben.

Az óvodai csoportok létrehozása tudatos tervezés eredménye. „Nehéz elmagyarázni, hogy mi a különbség a tagozat és az önálló magyar iskola között. Ez egy olyan dolog, amelyet leginkább érezni lehet. Egészen más az, hogy egy többségi hangulatú, de magyarul beszélő kultúrába csöppen a gyermek, vagy pedig magyarul beszélnek a falak, magyarul beszél a takarítónéni, magyarul ünnepeljük a magyar ünnepeket, magyarul szervezzük a ballagásainkat, és a tantestületi gyűlés is magyarul zajlik. Egy gyermekbe észrevétlenül ivódik bele ez a fajta identitás, és ezt szórványközegben rendkívül fontosnak tartjuk. Az iskola igenis, egy zárt világ kell, hogy legyen, ahol tudjuk biztosítani a magyar diákoknak a magyar tanulási lehetőséget. És ez nemcsak arról szól, hogy a tanóra magyarul zajlik” – vélekedett az igazgató.

A magyar iskola tehát ilyen szempontból nem az a hely, ahol a román tanárok is betaníthatnak, a vezetőség nagy körültekintéssel válogatja meg a tanári kart. Váradi Izabella szerint ennek a fajta beállítottságnak megvan a hozadéka is, amely egyértelműen mérhető a diáklétszámban: míg tavaly alig négyen iratkoztak előkészítő osztályba, most már 21-en vannak. „Ebben is mérhető a költözés szükségessége. Egy szórványközösség számára egyáltalán nem mindegy, hogy létrejön, avagy nem jön létre egy osztály. Generációkat veszíthetünk el amiatt, mert egy iskola távol van, nem lehet az udvarán parkolni, vagy mert nem tud megfelelő osztálytermeket biztosítani. Feladatunk, hogy a magyar oktatás mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtsunk” – mondta.

Úgy látja, hogy van kereslet az iskolára, most azt tervezik, hogy a vidéki gyermekeket is becsatornázzák és lehetőséget nyújtsanak nekik arra, hogy a Németh László Elméleti Líceum diákjaivá váljanak. Éppen ezért bentlakás- és utaztatási programon gondolkodnak. Szociális programjaikkal pedig olyan társadalmi kategóriákat is bevonzanának, akik eddig nem engedhették meg maguknak azt, hogy elméleti oktatásban részesüljenek. Egy kis támogatással nemcsak a gyerekek, hanem a teljes szórványközösség is nyerhet, azonban bentlakás és saját mikrobusz nélkül csak nehezen tudja ellátni a szórványoktatási intézmény szerepét az iskola. A Híd utcai épület ilyen szempontból is egy hatalmas előrelépés.

(transindex.ro)

Nagy előrelépés a kínálatban az, hogy a tatarozás alatt álló épületben napközi óvoda indulhat be ősztől, ahol saját konyhát is berendeznek. Emellett az intézmény délutáni felzárkóztató programot is kínál, amelyből nemcsak a kicsik, hanem az iskolás korú gyerekek is részesülnek.

(transindex.ro)

Az épület azonban nagyon rossz állapotban volt, hiszen semmiféle befektetést nem eszközöltek az államosítás éveiben a hatóságok. Kiderült, a református egyház saját erőből nem tudja feljavítani az épületet, ezért egy ideig megtorpant a munka. A magyar kormány 2016 decemberében ajánlotta fel azt a 95 millió forintos támogatást, amellyel végül idén őszig sikerül befejezni az iskolafelújítási munkálatokat. Az iskola beindítását követően a városnak kell biztosítania az iskola működtetéséhez szükséges összegeket, hiszen iskolafenntartóként a törvény szerint ez már az ő feladata lesz.

A költöztetéssel nem koncentrálódna a magyar oktatás a két helyszínre Nagybányán: magyar tagozat működik az egyik vegyes tannyelvű iskolában is, és a város különböző negyedeiben több magyar óvodai csoport is működik.

„Az óvodai csoportok esetében nagyon fontos az, hogy le legyen fedve a város, mert a kisgyerekek esetében felértékelődik az, hogy az óvoda közel legyen a lakhelyhez” – mondta Váradi Izabella, aki szerint nem cél az, hogy minden magyar gyereket összegyűjtsenek egy intézménybe, mert a szülők megterhelőnek éreznék a gyerekek utaztatását a városon belül, és a román, de közel eső óvodát választhatják. Így egy ilyen lépéssel a magyar oktatás csak veszítene.

Forrás: http://www.transindex.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: