//
most olvassa...
Cigányok/Romák, Emberi jogok, Gazdaság, Közösségi/kisebbségi jogok, Kormányzás, Magyarokról, Politika, Szociálpolitika - Egészségügy

Panaszaikat mondhatták el a Budvár-negyediek – Székelyhon

Elnyomva, kiközösítve érzik magukat a székelyudvarhelyi Budvár-negyedi romák. A többségi lakossággal azonos jogokat és életkörülményeket szeretnének – derült ki a romák hétfői fórumán, amelyet először szervezett meg a gyulafehérvári Caritas és a Budvár Roma Egyesület. Az ott élők közül sokaknak csak ideiglenes személyazonossági igazolványuk van. Így nehezen találnak munkát, az egészségügyi ellátásuk is körülményes. Céljuk, hogy egy képviselőt válasszanak, aki rendszeresen tartja a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

„Segíteni szeretnénk a romáknak, csak nem biztos, hogy az elképzeléseink összhangban vannak a közösségével. Ezért döntöttünk a fórum megszervezése mellett, ahol mindenki elmondhatja a véleményét” – magyarázta Leskó Barbara, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, aki az udvarhelyi romaprogramokért felel.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Más helyszín híján a fórumot Szász Emil, a Budvár Roma Egyesület-elnök kocsmájának második emeletén tartották, ahová csak a közösség hangadóit hívták meg a szervezők. Kezdetben még feszült volt a hangulat, ami talán a kölcsönös előítéletekből származó bizalmatlanságnak köszönhető. Ezért kissé nehezen indult el a beszélgetés a jelenlétünkben, ám a helyzet gyorsan megváltozott, az emberek megnyíltak, és hamarosan problémáik taglalásába kezdtek.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Ördögi kör

A legtöbb Budvár-negyedi lakó csak ideiglenes személyazonossági igazolványt kaphat, hiszen nincs érvényes bérleti szerződése a lakhelyére. A dokumentumot viszont azért nem tudják beszerezni, mert nincs személyazonossági igazolványuk

– panaszolták a jelenlévők. Egészségbiztosítási szerződést sem tudnak kötni, így egyetlen családorvos sem vállalja ellátásukat. Éppen ezért a romák a városi kórház sürgősségi osztályára mennek ellátásért, ám ez is folyamatos problémákat eredményez. A munkakeresés sem egyszerű számukra, hiszen nem szívesen alkalmazzák őket sehol ideiglenes iratokkal.

A másik gond, hogy amikor meglátják, hogy budvárosok vagyunk, hirtelen betelnek a helyek a cégnél. Mi viszont dolgozni szeretnénk, nem segélyekből akarunk élni

– panaszolta az egyik részvevő.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Mindenhonnan kitiltva

Többen fájlalták, hogy az udvarhelyi szórakozóhelyeken nem látják szívesen a romákat, pedig ők is ugyanúgy kifizetnék a fogyasztásukat.

Egy romát még olykor-olykor beengednek, de ha ketten, hárman vagyunk, akkor azonnal távoznunk kell

– szólalt fel egy jelenlévő. Elmondta, hogy a városi rendezvényeken is hasonlóan viszonyulnak hozzájuk. „Képzeljék el, mit érzek, ha mindenki előtt kitessékelnek egy szórakozóhelyről pusztán a származásom miatt” – szólt közbe egy fiatal. Megjegyezte,

valóban vannak olyanok köztük, akik nem tudnak viselkedni, de úgy gondolja, hogy emiatt nem szabadna megbélyegezni az egész közösséget.

Ebben a helyzetben nincs mit tenniük, más településeken keresnek kikapcsolódást a roma fiatalok, ahol szerintük jobb a helyzet, mint Udvarhelyen.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Azt szeretnénk, hogy szűnjön meg a folyamatos civakodás és harag a két nemzet között. Persze tudjuk, hogy vannak, akik tiszteletlenek mindkét oldalon

– fogalmazott.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

A gyerekeket védenék

„A felnőtteket már nem igazán lehet megváltoztatni, de a gyerekekért tenni kell, hogy ne a bűnözői életmódot válasszák. Iskolába kell járatni őket, különben sehol nem kapnak munkát” – hangsúlyozta Szász Emil.

A jelenlévők azt is fontosnak tartják, hogy ne egy iskolai osztályba kerüljenek a roma gyerekek, hanem osszák szét őket a tanintézményekben.

„Vannak hitvány gyerekek, de jók is. Együtt nem tanulnak olyan jól, mert egymásra rossz hatással vannak.

Ha kimozdulnak a negyedből, a közösségből, akkor példát vehetnek a tisztelettudó gyerekektől, és ők is jobban haladnak az életben, szívesebben tanulnak

– magyarázták többen. Azt szeretnék, hogy tanulmányi eredményeik alapján jussanak be bizonyos osztályokba a gyerekek.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Demeter Levente, a közösség egyik tagja saját példáját hozta fel: azt szeretné, ha nyolcadikot végző lánya továbbtanulna. Ám állítása szerint egyetlen középiskola sem fogadná szívesen. Kiderült, olyan is van a Budvár-negyedi romák között, aki egyetemet végezne.

Sokaknak idő előtt kell elhagyniuk az iskolát, ezért vállalnak 13–14 évesen gyereket, hiszen szakma nélkül úgysem találnak munkát

– tette hozzá Leskó Barbara.

„Régen nem voltak különválasztva az iskolákban a cigányok és a magyarok, mindnyájan gyerekek voltunk” – emlékezett vissza egy elkeseredett idősebb részvevő.

A romáknak ugyanakkor az is rosszul esik, hogy szerintük a más nemzetiségűeket már gyerekkorukban arra nevelik, hogy féljenek a cigányoktól.

„Ne légy rossz, mert zsákba tesz és elvisz a cigányné. Ugye ismerős mindenkinek? Ezt megjegyzik a gyerekek” – szólalt fel egy részvevő. „Nem szabad már a kicsikbe belenevelni a fajgyűlöletet, hiszen az senkinek sem jó. Engedni kell, hogy egy iskolába járjanak magyarok és romák, nem jó, ha elkülönítik őket” – jelentette ki Ursuly Tiberiu, aki 28 éve lakik a Budvár utcában.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Játszóteret, közvécét szeretnének

A mellékhelyiségek használhatatlanok, tönkrementek a tömbházlakásokban. Így

mindenki a Nagy-Küküllő partján végzi el a dolgát, ahol minősíthetetlen állapotok uralkodnak.

Éppen ezért Szász Emil egy közvécé megépítését javasolta. Szerinte ehhez önkormányzati segítségre lenne szükség, amit kérni is fog. Arra a is kíváncsiak voltunk, hogy mi történt a tömbházakban lévő berendezésekkel. Azt a választ kaptuk, hogy az évek során rengetegen laktak az állami tulajdonban lévő lakásokban, sokan csak rövid ideig, és időközben eladták vagy tönkretették ezeket.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Senki nem ellenőrizte, hogy kik laknak a tömbházakban. Ami történt, megtörtént. Most már abban kell gondolkodni, hogy a gyerekeink jobban vigyázzanak mindenre. Ehhez is kell a megfelelő nevelés

– hangzott el. A meghibásodott csövek miatt víz sincs a lakrészekben, a kocsma udvarán lévő kút az ezer főt számláló közösség egyetlen vízforrása – derült ki. Amíg az nem volt, a Küküllőre jártak vízért. Szász azt sem tartja helyesnek, hogy a gyerekek az út közepén játszanak. Más lehetőségük viszont nincs, ezért kellene egy játszóteret építeni a negyedben, vagy egy futballpályát. A roma egyesület elnöke azt ígéri, hogy az új építményeket nem tenné tönkre senki, mert felelősöket neveznének ki, akik felügyelnék azokat. Ez bevált módszer, hiszen hasonló megoldást alkalmaztak nemrég a köztisztaság fenntartása érdekében is, aminek meglett az eredménye – tette hozzá.

(szekelyhon.ro/Barabás Ákos)

Kapcsolattartás

A cigány közösségnek feltett szándéka kiválasztani egy közülük való képviselőt, aki tartja majd a kapcsolatot a polgármesteri hivatal munkatársaival. Rendszeresen beszámolna a negyedben felmerülő problémákról. Ennek érdekében számítanak a hivatal fogadókészségére.

Szász Emil azt tervezi, hogy a következő fórumra mindkét frakció részéről elhív egy-egy képviselőt. A résztvevők különösen jó ötletnek tartották a kezdeményezést, hiszen úgy érzik, van mit megbeszélni a városvezetőkkel.

„Ennyi embert nem szabad semmibe venni” – hangzott el.

(szekelyhon.ro)

Forrás: Panaszaikat mondhatták el a Budvár-negyediek

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: