//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Felsőoktatás, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ, Történelem, XX. század

Nem írta alá a magyargyalázó memorandumot a Bihar megyei tanács elnöke – Főtér/ebihoreanul

A dokumentumban, amelyben Nagyváradot „a román egyesülés városává” nyilváníttatnák, Budapestet „a magyar elnyomók fővárosának” titulálják, és úgy vélik, a magyarok hálával tartoznak a megszálló, fosztogató román hadseregnek. Pásztor Sándor köszönte, de nem kért belőle.

(foter.ro)

A „román egyesülés városává” nyilváníttatnák Nagyváradot helyi román történészek, az erre vonatkozó, magyargyalázó megfogalmazásokat is tartalmazó memorandumot pedig más helyi vezetőkkel együtt Pásztor Sándorral, a Bihar megyei önkormányzat elnökével is aláíratták volna, aki azonban erre nem volt hajlandó.

Az ötlet az állami finanszírozású, kizárólag román nyelven oktató Nagyváradi Egyetem nacionalista oktatóiról hírhedt történelem karának vezetőitől származik, kezdeményezői között ott van az egyetemen tanító Mihai Drecin történész is, a soviniszta Nagy-Románia Párt korábbi városi tanácsosa, megyei elnöke is, aki azóta párttársaival együtt átiratkozott a még sovinisztább Egységes Románia Pártba (PRU).

A memorandumban emlékeztetnek, hogy az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés jövő évi centenáriuma alkalmából Bukarest és Jászvásár mellett Gyulafehérvárt is „a román egyesülés városává” nyilvánították. Ennek apropóján, arra hivatkozva, hogy 1918 október 12-én egy, – az akkor egyébként mintegy 93 százalékban magyar többségű – Nagyváradon élő román ügyvéd, Aurel Lazăr házában fogalmazták meg azt a dokumentumokat, amelyben kimondják a románok által is lakott kelet-magyarországi megyék elszakadását, Nagyváradot is az egyesülés városává nyilváníttatnák a kormánnyal és a parlamenttel – Araddal és Nagyszebennel egyetemben, amelyek szerintük szintén „joggal vindikálhatják maguknak” a címet.

(foter.ro)

A memorandumban, amelyet a történelem kar tanárai mellett az egyetem rektora, valamint több más vezetője, Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója és Ilie Bolojan nagyváradi polgármester is aláírt, Budapestet többek között „a magyar elnyomók fővárosaként” emlegetik, de emellett azon véleményüknek is hangot adnak, miszerint nekünk, magyaroknak hálásaknak kéne lennünk Romániának, mivel 1919-ben a román hadsereg verte le a Kun Béla-féle kommunista Tanácsköztársaságot.

Innen szó szerint idézzük, mert eszelős a szöveg:

„Ezzel esélyt adtak, hogy Magyarország politikai fejlődése a nyugat-európai demokrácia irányába induljon el. Hogy ezt nem tette meg, hanem Horthy Miklós jobboldali autoriter rendszerét honosította meg, az a magyar nemzet akkori vezetőinek mentalitásán és frusztrációin múlott”.

Érthető módon a magyarokkal szemben ilyen megfogalmazásokat használó memorandumot Pásztor Sándor, a megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke nem volt hajlandó aláírni.

Mint az eBihoreanul portálnak elmondta, két részlet módosítását kérte, ám azt a választ kapta, hogy egyetlen vesszőt sem lehet módosítani a szövegben. Ezért aztán a PRU már említett történész-politikusa nem hagyta üresen az aláírásra szolgáló rubrikát, hanem beírta a neve mellé, hogy „nem kívánta aláírni.”

Forrás: Nem írta alá a magyargyalázó memorandumot a Bihar megyei tanács elnöke

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: