//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, NATO/fegyveres ügyek, Politika, Régiók/autonómia, Történelem, XX. század

Trianon 100 – tudományos projekt, vagy magyar propagandafegyver – Historia

A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora, Ioan Aurel Pop április végén olyan kijelentést tett, mely elég sok szenvedélyt szított fel a közéletben a magyar hatóságok által 2017 folyamán elindított „Trianon 100” koncepció témájában. A román akadémikus lényegében azt állítva fújt riadót, hogy az ebben a projektben összegyűlt magyar kutatókból álló, a Magyar Tudományos Akadémia alá tartozó csoport kész információs háborút kirobbantani Romániával és a szomszédos államokkal, melynek során vitatnák az Osztrák-Magyar Birodalom és implicit módon Nagy-Magyarország feloszlásához vezető 1918–1920-as évek főbb szakaszait.

(historia.ro)

Akkor – áprilisban – nehezemre esett az igazság egyik, vagy másik oldalára állni, mert sem Ioan Aurel Pop érvelése, sem a BBTE rektorával szemben azonnal érkezett magyarországi támadások sem győztek meg. Valójában ezek a támadások ejtettek gondolkodóba, tekintettel arra, hogy az egyik eléggé virulensen reagáló fő budapesti intézmény nem a Magyar Akadémia (így! helyesen: Magyar Tudományos Akadémia – E-RS), hanem a Külügyminisztérium volt, mely egy száraz közleményben jelentette be, hogy határozottan elutasítja a román akadémiai körök felől érkezett rágalmakat. Ezek után egy kicsit jobban tanulmányozni kezdtem a kérdést, hogy világos képet alkossak a történésekről. Magyarország vajon a nagyobbik testvér tapasztalatából kölcsönzött, mellyel most remekül megérti magát (Orosz Föderáció), a hibrid háború technikáiból, melyeket aztán a szomszédos országokban akar majd alkalmazni, vagy a román nacionalista szellem robbant ki időnek előtte anélkül, hogy Budapest bármilyen hibát követett volna el. És íme, mit állapítottam meg.

A Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt zajló „Trianon 100 – Lendület” projekt (így! helyesen: MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport, a különbség azért lényeges, mert a Trianon 100 Kutatócsoport a sokkal szélesebb területet érintő MTA Lendület program része – E-RS) nagy erővel kezdte meg a tevékenységét, már első látásra egyértelmű lévén, hogy már előkészületben voltak az első termékek, melyeket piacra lehet dobni. Ennek megfelelően a projekt keretében már megjelentették az első könyvet – „A magyar békeküldöttség naplója” –, Zeidler Miklós történész koordinálásával. A kötet bemutatójában utalás történt azokra az adatokra, melyekkel a dolgozat a szerződés franciaországi aláírásán részt vett magyar küldöttségről, részletesen kidomborítva a végleges dokumentum parafálását megelőző vitákat és gyötrődéseket. Más szavakkal, a könyv – valószínűleg – azt az üzenetet ülteti el az olvasóban, hogy a Budapest nem fogadta el apriori a Trianonban (a Trianon szót a szerző többször is hibásan írja, már a címben is – E-RS) elfogadott döntéseket, mely küzdött a saját érdekeiért, amiből gyakorlatilag a szerződés igazságtalan jellege és a magyaroknak okozott traumák következnek.

Ha egy kicsit a dolgok mögé nézünk láthatjuk, hogy Pozsonyban, Szlovákiában már április elején bemutattak több kötetet, melyek a magyarok életében Trianon után bekövetkezett változásokat emelték ki és nyilvánvaló, hogy ezek nem voltak pozitívak (forrás: www.trianon100.hu). A mi szemszögünkből nézve sokatmondó a „Felvidékből Slovensko” cím, illetve a „Csehszlovákiai Magyar Népi Szövetség és a Mindszenty-per megismétlése” könyv által továbbított üzenet, mely egy olyan szervezet történelmére vonatkozik, mely a magyarok csehszlovák hatóságok által megsértett jogainak védelmével foglalkozott a háttérből.

Ugyanakkor a www.trianon100.hu honlap Magyarország 1918-as etnográfiai térképét terjeszti, melyet a budapesti hatóságok – sikertelenül – próbáltak felhasználni arra, hogy a jövendőbeli magyar állam határait a saját érdekeiknek megfelelően húzzák meg a párizsi tárgyalások során. Ugyanez a honlap terjeszti Zahorán Csaba történész recenzióját is („A történelmi Magyarország szétesése és a párizsi békeszerződés”) és ugyanitt terjesztenek fényképeket több Trianonnak szentelt műemlékről, melyek közül az egyik Nagy-Magyarország térképét ábrázolja.

Következésképpen íme, alig néhány hónappal a meghirdetése után, a „Trianon 100 – Lendület” (így! – E-RS) projekt máris nagyszabású dokumentációs anyagokat produkál, melyek minden kétséget kizáróan kiemelik Magyarország elképzelését arról a szomorú emlékű momentumról, melynek nyomán más államokhoz került Magyarország területének 2/3-a.

De ami még veszélyesebb az az, hogy a Trianon 100 projekt nem az egyedüli, melyet – nyilvánvalóan – a budapesti központi hatóságok támogatnak. A tudományos projektet vagy egyes elsőrangú magyar hivatalosság szerencsétlen, de jól kigondolt nyilvános megszólalásai, vagy olyan legalábbis vitatható építmények felépítése egészíti ki Magyarországon, melyek a náci korszakra emlékeztetnek, amikor ez az ország visszacsatolta az elvesztett területek egy részét. Itt Lázár János, a magyar miniszterelnök Kancelláriája vezetőjének június elején tett maró hatású nyilatkozataira utalok, aki nem többet és nem kevesebbet, mint bocsánatkérést követel a szomszédoktól a Trianon esemény miatt és ezen kívül legalábbis erkölcsi kárpótlást Európától azért, ami 1918-ban Magyarországgal történt. Ugyanide tartozik az a számos szobor, melyet Magyarországon a fasiszta és antiszemita kormányzó Horthy Miklósnak állítottak, Orbán Viktor kormányfő hallgatólagos támogatásával (így! erre nincs bizonyíték – E-RS) és Európa egyik legfontosabb szélsőséges pártja, a Jobbik leplezetlen örömére (a cikkíró állításai alátámasztására egy HotNews-cikkre hivatkozik, mely a Hungarian Spectrumot és az Index.hu-ot idézve számol be a szoborállításokról, de még a román forrás is átveszi azt a megállapítást, hogy mivel a szobrokat magánterületen állítják fel, a kormánynak nincs túl sok eszköze a megakadályozásukra – E-RS).

A budapesti kormány Romániával szemben teljesen barátságtalan és agresszív gesztusáról nem is beszélve, mely az egész világon megtiltotta a magyar diplomáciai testület tagjainak részvételét a Románia nemzeti ünnepe (2016. december 1.) alkalmából szervezett ünnepségeken, arra hivatkozva, hogy Magyarországnak nincs mit ünnepelnie. Mindezek a tények egymás mellé rakva egy olyan Magyarországról festenek komor képet, mely már régóta nem okoz semmilyen gondot frontális támadást indítani Románia ellen. És akkor, kedves olvasók, ebből egyetlen következtetést lehet levonni: Igen, azt hiszem, Ioan Aurel Pop akadémikusnak tökéletesen igaza volt, amikor a Trianon 100 projekt károsságáról és a céljairól beszélt. Amit azonban a BBTE rektora nem mondott el az az, hogy a romániai magyar szervezeteket jó néhány éve Budapest finanszírozza többé, vagy kevésbé átlátható módon különféle projekteken és intézményeken keresztül és ezáltal átvettek bizonyos dolgokat Magyarország Románival szembeni káros retorikájából. Így tudtuk meg döbbenten, hogy december 1-e gyásznap a magyarok számára, amit az etnikum országunkban élő legfontosabb politikusai mondtak ki, ami románként fájdalmat okoz nekünk, mert mi mindig a testvéreinknek tekintettük a magyarokat. Mit jelentenek, vajon, ezek az ismételten kimondott állásfoglalások az erdélyi románok és magyarok közötti etnikumok közötti kapcsolatokra? Kölcsönhatáshoz és kölcsönös megértéshez vezetnek, vagy ellenkezőleg, visszafordíthatatlan törésvonalakat okoznak a két közösség között, hosszú távon felmérhetetlen következményekkel… nyilvánvaló, hogy – sajnos – a második következik be.

Ionel Grigorescu

historia.ro

Trinon 100 – proiect științific sau armă de propagandă ungară?

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: