//
most olvassa...
EU, Európai Bizottság, Európai Parlament, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia

Kérdések, válaszok nélkül – Felvidék.ma

Május elején, pontosabban 3-4-én az Európai Parlament Petíciós Bizottsága tartott nyilvános meghallgatást, amellyel szeretné elérni, hogy az Európai Unió kiszélesítse az őshonos kisebbségek jogait. Nyelvi jogokról és a hírhedt szlovák állampolgársági törvényről is természetesen szó volt.

(felvidek.ma/pixabay.com)

„A szakmai fórum résztvevői a diszkrimináció témakörében benyújtott petíciók alapján folytattak tanácskozást, megállapítva, hogy a PETI tevékenysége az uniós polgárokkal való kapcsolattartásban elengedhetetlen és ennek megfelelően az uniós szerződések adta lehetőségeket szem előtt tartva, de a hatáskörön kívüli kérdésekben egyaránt szükséges a petíciósok felkarolása” – írja a Felvidék.ma, 2017. május 4 –én megjelent rövid tudósításában.

Az erről az eseményről szóló értesítést egyébként olvasni lehetett a PETI honlapján is. A Petíciós Bizottság alelnöke Csáky Pál felvidéki politikus, aki évtizedek óta jelen van a felvidéki magyar politikai közéletben, de az is köztudott, hogy volt ő már a Szlovák kormány alelnöke is, éveken keresztül.

Aki követi a politikai életet a Kárpátok karéján belül, azt is tudhatja, hogy sorstársaimmal egyetemben felvállaltuk – nyilvánosan is – a magyar állampolgárság felvételének bejelentését is az illetékes szlovák hatóság felé. A történet tehát bizonyára ismert, és sajnos mára lerágott csontnak számít. Az is köztudott, hogy ügyünket „önként és bérmentve” – ahogyan felénk mondani szokás – rögtön a legelején felvállalta Lomnici Zoltán jogász, a magyar Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. Pár éve vele egyetemben mindannyian meghívást kaptunk Brüsszelbe egy előző meghallgatásra ez ügyben, az akkori felvidéki magyar EP képviselőktől, amiről akkor jómagam be is számoltam.

Akkor azt hittük, hogy valóban valakik majd kíváncsiak lesznek rá, hogy miről is szól igazából ez a szomorú történet. Az a látogatás viszont akkor tragikomikusra sikeredett, mivel szó szerint kitessékeltek bennünket a teremből, s csupán Lomnici úr és Gubík László sorstársunk maradhattak bent. A tolmácsoknak is lejárt az aznapi munkaidejük, szóval kicsit groteszkszerű benyomásokkal repültünk haza a puccos brüsszeli épületből.

Amikor kiderült, hogy Csáky Pál – bekerülvén az EP –be – alelnöke is lett a Petíciós Bizottságnak, természetesen bizakodó hangulatban tekintettünk a dolog elébe, hiszen azt gondoltuk, van ott valaki, nem is akármilyen pozícióban, aki mégiscsak alaposabban ismeri a mi kálváriánkat odakint Brüsszelben, mint bárki más!

Hidegzuhanyként ért a hír, hogy sem én, sem sorstársaim, de még jogi képviselőnk, Lomnici Zoltán sem kapott meghívást május negyedikére! Lomnici úrtól tudom (felhatalmazott arra, hogy leírjam), hogy ő is csak azért tudott jelen lenni a PETI meghallgatásán, mert Tőkés László püspök úr, aki szintén EP képviselő, hívta meg és biztosította számára az ott tartózkodás költségeit is.

Csáky Pállal személyesen is ismerjük egymást, bizony hosszú évek óta. Ezért bátorkodtam megkérdezni tőle a „facebook oldalán”, hogy miért is történt ez így, hiszen bárki láthatja az internet segítségével, hogy az alelnök úr nem kevés embernek biztosította már a kiutazást Brüsszelbe, csupán valamiféle „tanulmányi, vagy tapasztalatszerző látogatás” céljából. Miért is nem kaptunk meghívást, ha egyszer nyilvános meghallgatásról volt szó? Nem mi vagyunk vajon azok, akik ebben az ügyben naponta megaláztatásokban részesülünk az itthoni állampolgárságunk egyoldalú, önkényes megvonása miatt?!

Azt gondolom, hogy a kettős állampolgárság ügye fajsúlyos ügy, amely immár hat éve megbélyegzi, feszültségben tartja nemcsak az érintetteket, de talán az egész felvidéki magyar közvéleményt. Ki lenne vajon a jelen helyzetben kompetensebb segíteni nekünk, ha nem Csáky Pál? Évek óta mindenki csak hiteget, ígérget. Tamás Ilonka néni és Anikó lánya már sajnos nincsenek is közöttünk! Ki és mire vár még?

Személy szerint is természetesen nagyon rosszul érintett a dolog, mert én valóban bizakodtam. Nem haragszom senkire, de nem értem ezt a történetet. Annyit tehetek csupán, hogy kitartok, mert szilárd meggyőződésem, hogy sorstársaimmal egyetemben igazunk van! Fel nem adjuk, hiszen elvi kérdésekben nincsen és nem is lehet hátramenet! De kiben bízhatunk vajon, aki ebben az ügyben ígéretek helyett végre valódi, konkrét lépéseket is tenni fog?

Forrás: Kérdések, válaszok nélkül | Felvidék.ma

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: