//
most olvassa...
egyházak, Emberi jogok, EU, Európai Bizottság, Közösségi/kisebbségi jogok, Kormányzás, Magyar-román, Magyarokról, Parlament, Pártok, Politika

Szőcs Iza jogász: mitől rövidülne meg bárki is, ha elfogadnánk a melegek jogait? – maszol.ro

Szőcs Iza jogász évekig harcolt többedmagával a bíróságon azért, hogy ismerje el a kolozsvári polgármesteri hivatal a magyarok nyelvi jogait, és helyezze ki a város bejárataihoz a többnyelvű helységnévtáblákat. A több éves bírósági pereskedésnek végül meglett a gyümölcse: idén a városháza úgy döntött nem fellebbez, hanem elfogadja a Kolozs megyei törvényszék pozitív ítéletét. Szőcs Izabellával ezúttal az alkotmánymódosító kezdeményezésről beszélgettünk.

(maszol.ro/Wikipédia)

(maszol.ro/Wikipédia)

Kevesen tudják rólad, de jogászként foglalkoztál, foglalkozol a szexuális kisebbségek jogaival is a nyelvi jogokon kívül. Az Európai Unióban mi tapasztalható a melegek jogainak biztosítása, nem biztosítása terén?

Ahogy haladunk nyugat fele, annál több jogot biztosítanak ezeknek az embereknek. Létezik nem egy térkép, amely gyönyörűen mutatja: a nyugat-európai államokban a heteroszexuálisok házasságával azonos jogokat biztosítanak a melegek számára. Közép-Európában a bejegyzett élettársi kapcsolattal már kevesebb jog jár, de csak elismerik ezeket a meleg kapcsolatokat, Kelet-Európában pedig nagy vörös foltot látunk – megjegyzem, eléggé illusztratívan – amely azt jelenti, hogy se a házasság, se a bejegyzett élettársi kapcsolat nem biztosított, sőt az alkotmányban is kizárták a melegházasság lehetőségét. Románia most készül ehhez a táborhoz csatlakozni. A térképen még szürke, tehát nem ismeri el sem a bejegyzett élettársi kapcsolatot, se a melegházasságot, de erre még rá akar tenni egy lapáttal, és az alkotmányban is tiltani akarja az azonos neműek házasságának lehetőségét. És ami még súlyosabb: uniós tagállamként nem ismeri el az EU-ban kötött melegházasságot és bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Megjegyzem, ugyanígy néz ki a térkép akkor is, ha az etnikai kisebbségek jogainak elismerését, betartását nézzük. Nézzük meg, hogyan kezelnek egy etnikai kisebbséget például Hollandiában, Belgiumban, és hogyan Szlovákiában, Romániában.

Romániában az alkotmánymódosítással a család fogalmát egy férfi és egy nő házasságára szűkítenék. Ez nem megy szembe az Európai Emberi Jogok Bíróságának ítéletével?

De igen. Egy 2010-es döntésében a strasbourgi bíróság megállapította, hogy egy homoszexuális pár is ugyanúgy családnak számít, akár létezik abban a bizonyos államban házasság, élettársi kapcsolat, akár nem. Most én azt nem értem, ha az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) kimondta hét évvel ezelőtt, hogy egy homoszexuális pár is családot képez, erre jön a román parlament meg mindenféle szervek, és azt próbálják elmagyarázni, hogy ez nem így van, hogy család csak nő és férfi között létesülő házasságon alapulhat.

Egyébként a 2010-es ítélet nagyon fontos. Egy meleg pár, Schalk és Kopf perelte be az osztrák államot, amiért nem ismeri el hivatalosan a kapcsolatukat. Akkor Ausztriában nem volt lehetőség sem a melegházasságra, sem a bejegyzett élettársi kapcsolatra. Időközben, még mielőtt ítéletet hozott volna az EJEB, az osztrákok jóváhagyták a bejegyzett élettársi kapcsolatot.  Az ügy éppen ezért nem éleződött ki nagyon, viszont a bíróságnak így is vannak utalásai arra, hogy valamilyen módon az államoknak rendezniük kell egy homoszexuális pár együttélését intézményesítését.

Egyes szakemberek szerint a bíróság ki is mondja azt, hogy az államok kötelesek minimum az élettársi kapcsolatot intézményesíteni. Szerintem viszont expressis verbis az EJEB ezt nem mondja ki, mármint hogy kötelesek, de ne felejtsük el, még az ítélet meghozatala előtt az osztrák állam lehetővé tette a bejegyzett élettársi kapcsolatot, így nem mondhatta azt a bíróság, hogy az osztrák állam diszkriminálja a melegeket amiatt, hogy nem teszi lehetővé a melegházasságot. Ha viszont a meleg párkapcsolatokat nem ismerte volna el az osztrák állam, akkor visszavezetős logikával a bíróság szerint Ausztria diszkriminált volna.

Van még egy érdekes strasbourgi bírósági döntés 2003-ból, amely szépen leépíti a hagyományos család és a melegek ellentétbe állítását. A Karner-ügyben a tényállás a következő: az osztrák állam évekkel ezelőtt csak a házastársak esetében ismerte el azt a jogot, hogyha az egyik fél elhalálozott, akkor a lakásbérleti szerződést minden megkötés nélkül vihesse tovább a másik fél. Ez ellen emelt kifogást a bíróságon egy meleg pár életben maradt tagja. Az osztrák állam azzal védekezett, hogy a tradicionális család védelmében nem adja meg ezt a lehetőséget a melegeknek. A strasbourgi bíróság ítéletében kimondta, ez érvnek érv, de nem arányos, tehát azzal, hogy egy meleg kapcsolatban az egyik fél halála után a másik nyugodtan lakhat tovább a közös lakásban, nem rövidülnek a tradicionális család jogai. Az EJEB ebben az ítéletében is elmarasztalta az osztrák államot.

Melegfelvonulás Bukarestben (maszol.ro/Facebook)

Térjünk vissza a hazai vizekre. Az alkotmány 48-as cikkelye a jelenlegi formájában is a következőképpen szól: A család két fél szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket. Ezt a cikkelyt úgy módosítanák, hogy a család egy férfi és egy nő szabadon választott házasságán, egyenlőségükön, a szülők azon jogán és kötelességén alapul, hogy felneveljék, oktassák és képezzék a gyermekeiket. Ha a jelenlegi megfogalmazást nézzük, akkor a jelenlegi alkotmány is kirekeszti a nem házasságban élő párok, felek alkotta családokat?

Olvasatom szerint igen, most is diszkriminatív ez a cikkely, csak eddig senki nem foglalkozott vele. A családra vonatkozó különböző törvények működtek, működnek, senki sem fordult az alkotmánybírósághoz amiatt, hogy esetleg alkotmányellenesek lennének. Gondoljunk csak bele, az olyan család, ahol a gyermek törvényes képviselője a nagymama, kap családi támogatást, akárcsak az egyszülős családok, pedig ha nagyon szőrszálhasogatók akarunk lenni, az alkotmány értelmében nem járna. Szerintem ez teljesen abszurd, elfogadhatatlan helyzet, és minél hamarabb fel kellene oldani.

Amúgy a Koalíció a családért egész kampánya nagyon diszkriminatív, gyűlöletet kelt. Ugyanolyan, mintha a futballszurkolók azt kiabálnák Kolozsváron a stadionban, hogy Clujul nu e Kolozsvár: itt egy nemzeti kisebbségi jogot vesznek semmibe, és keltenek gyűlöletet a magyarok ellen, amott egy szexuális kisebbséget vesznek semmibe, és keltenek gyűlöletet a melegek ellen.

Én nagyon-nagyon remélem, hogy ezt a parlamentben is látják, nagyon remélem, hogy a honatyák az egyházi nyomás, a szavazatszerzés miatt szavazták meg az alkotmánymódosítási kezdeményezést, és nem amiatt, mert azt gondolják, nem járnak jogok a melegeknek.

Ha az alkotmány 48-as cikkelyét módosítják, életbe léphet például egy bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvény? Persze ha azt valamikor mégiscsak elfogadnák.

Ha azt vesszük, hogy jelenleg is ellentmondásban van az alkotmánnyal egy csomó törvény, és mégis működnek ezek a jogszabályok, akkor azt kell mondanom, hogy szerintem kivitelezhető.

Úgy kivitelezhető, ha a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvénybe csak nem írják bele, hogy az ebben élők családnak minősülnek, viszont ugyanazok a jogok és kötelezettségek fognak fennállni a felek között, mint a házasság esetében. Aztán pedig az olyan törvényekbe, ahol a különböző családi jogviszonyokat szabályozzák, szépen beszúrják, hogy ugyanez érvényes a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében is.

Így viszont nem lenne folyamatosan sebezhető a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvény?

De igen. Viszont úgy gondolom, hogy egyelőre most hatalmas lépés lenne legalább egy ennyit kiharcolni. A bejegyzett élettársi kapcsolattal olyan alapvető jogokat lehetne biztosítani, mint az örökösödés, válás esetén a vagyonelosztás, kórházai látogatási jog. Gondoljunk csak bele, két ember együtt él évtizedekig, közösen építgetik a vagyonukat, és az egyik halála esetén a másik nem örökölhet semmit, szétválás esetén pedig nincs vagyonelosztás – nagyon igazságtalannak tartom, hogy ilyen alapjogoktól is megfosszuk a melegeket.

Szőcs Izabella (jobbról) (maszol.ro – Oborocea Mónika)

A bejegyzett élettársi kapcsolat kapcsán létezik egy érdekes jogszabály Romániában, egy kormányrendelet, amely a letelepedési jogról szól. A rendelet kimondja, ha egy EU-s állampolgár le akar telepedni Romániában, és van egy nem európai állampolgár meleg házastársa, élettársa, akkor annak meg kell könnyíteni a letelepedési procedúráját. Hogy hogyan kerülhetett ez bele egy kormányrendeletbe? Mert Románia úgy ahogy van, átvette az uniós normát. Gyorsan hozzá kell tennem, hogy eközben a polgári törvénykönyv kerek-perec tiltja a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a melegházasságot Romániában, és nem ismeri el a külföldön kötött bejegyzett élettársi kapcsolat és melegházasság jogköreit sem.

De ha már a furcsaságoknál tartunk. A saría-törvény lehetőséget ad olyan válásra, amelybe a feleségnek semmi beleszólása. Tehát ha a saría-törvény szerint élő férfi holnaptól úgy dönt, a feleségét kirakja a házból, megteheti, és ez nem fog semmilyen vagyonjogi következményekkel járni. Most képzeljük el, hogy a romániai polgári törvénykönyv elismeri ezt a típusú válást. Igaz, a román törvény hozzáteszi, hogy abban az esetben, ha utólag a nő is beleegyezik. Vicces, nem? Miután a nőt post factum kirakták a házból, tehát semmivel maradt, kiforgatták mindenéből, utólag joga van beleegyezni a válásba. Tehát egy ilyen eset nem ütközik Romániában a közerkölccsel, viszont ha a melegek házassága már igen.

Nagyon sokan azzal érvelnek, hogy Romániában ezért nem lehetséges egy meleg kapcsolat törvény előtti elismerése, mert az veszélyezteti a tradicionális családot. Jogilag van ennek a két dolognak köze egymáshoz?

Én nem látok semmilyen lehetséges összefüggést. Vannak azok a kategóriájú jogok, melyeknek biztosításához el kell venned másoktól egy kicsit. És vannak olyan jogok, melyeknek biztosítása esetén erre nincs szükség. Jogászként nem tudom elképzelni azt a helyzetet, se konkrétan, se elméletileg, hogy hogyan szenvedhetne, rövidülne mondjuk egy heteroszexuális pár amiatt, hogy egy homoszexuális pár összeházasodhat.

Több olyan érvet is hallottam, ha Romániában elismernék a bejegyzett élettársi kapcsolatot, amely nem ad lehetőséget az örökbefogadásra, akkor előbb–utóbb eljutnánk oda, hogy a melegek is gyermekeket fogadhassanak örökbe.

Racionálisan most is bárki végiggondolhatja, hogy két nő nevelhet gyermeket, tehát semmi sem állít meg két meleg nőt, hogy gyermeket vállaljon. Elképzelhető, hogy van több olyan eset is Romániában, amikor két férfi nevel gyermeket, csak ugye nem tudunk róla.

Azt nem értem, ha megvannak az eszközeink arra, hogy lehetővé tegyük, az érintettek legálisan neveljék ezeket a gyermekeket, akkor miért nem tesszük meg éppen a gyermekek érdekében?

Ki lehet térni arra is, hogy milyen sorsuk van a gyerekeknek az árvaházakban, intézetekben, amit ugye össze sem lehet hasonlítani a családi légkörrel. Ez utóbbi kérdésben nem vagyok szakember, de állampolgárként úgy gondolom, hogy semmilyen bántódása nem eshet egy gyereknek abból, ha egy meleg pár fogadja örökbe. Sőt, megnyílna egy lehetőség arra, hogy még több árva gyermek találjon családra, otthonra.

Forrás: Szőcs Iza jogász: mitől rövidülne meg bárki is, ha elfogadnánk a melegek jogait?

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: