//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Közösségi/kisebbségi jogok, Magyar-román, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia, Történelem, Titkosszolgálatok, XX. század

Mozgóképes „emlékmű” Vaszi Jánoskának – Krónika

Dokumentumfilm készült a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás áldozatának tiszteletére. A mai napig tisztázatlan ügyet tárgyaló alkotást a Duna Televízió is műsorra tűzi.

Filep Farkas, Vörös T. Balázs és Puskás Attila (kronika.ro/Bíró Blanka)

Az 1984. június 5-én történt sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás gyermekáldozatának, Vaszi Jánoskának állított emléket Filep Farkas és Vörös T. Balázs Emlékmű helyett című, hétfőn bemutatott dokumentumfilmjével.

Az alkotást két alkalommal, telt ház előtt vetítették le a Cityplex filmszínházban, a két vetítés között pedig közönségtalálkozót tartottak az alkotók, valamint Puskás Attila helytörténész, volt politikai fogoly részvételével. Mihai Viteazul 1982-ben felavatott sepsiszentgyörgyi lovas szobrának hátsó részén egy – a mai napig ismeretlen vegyi összetételű – robbanószerkezet, egy aradi gyártású csergőórával időzítve felrobbant. A bomba a márványborításban jelentéktelen kárt okozott, egy 12 éves iskolás fiút, Vaszi Jánost viszont darabokra tépett a detonáció.

A robbantás körülményeire azóta sem derült fény, de

feltehetően az akkori állambiztonsági szervek diverziója volt,

hogy a Bukarest szerint nem elég hatékony magyar vezetőket eltávolíthassák. A merénylet után 15 esztendővel a nyomozást is lezárták arra hivatkozva, hogy az ügy elévült.

A filmben szemtanúk, Jánoska osztálytársai, játszópajtásai, helytörténészek, újságírók szólalnak meg, valamint a kisfiú meghurcolt, azóta elhunyt szülei. Felidézik, hogy a tragédiát követően rengeteg embert kihallgattak, politikai nézeteiket firtatták, házkutatásokat tartottak. „A film célja elindítani a társadalmi párbeszédet egy olyan témáról, amely a pártállami diktatúra megszűnése után is tabunak számított. Az igazság feltárása szinte lehetetlen, de a következmények sorára emlékezve ma is érzékelhetővé válik a társadalmi és etnikai feszültség, melyektől

csak a hallgatás megtörésével lehet szabadulni”

– vallják az alkotók.

Vörös T. Balázs rendező a közönségtalálkozón elmondta, rájöttek, nem tudnak újabb tényeket feltárni, a film az emlékezés színtere, korrajz a nyolcvanas évek közepéről. Filep Farkas operatőr arról beszélt, az alkotás folyamán kivettek minden felesleges sallangot, úgy próbálták elmesélni a történetet, hogy a képi világ a nézők fejében játszódjék tovább.

Puskás Attila elmondta, sejti, ki volt az a szekus tiszt, aki a robbantószerkezetet elhelyezte a szobornál, de bizonyíték hiányában nem kívánja megnevezni. Szerinte

a bányászjáráshoz hasonlóan ezt az ügyet is újra elő lehetne venni, ki lehetne deríteni, kik a felelősek a gyerek haláláért.

Rámutatott, Vaszi Jánoska a kommunista rendszer mártírja volt, megérdemelne egy emlékművet a városban, bár amint a beszélgetés során kiderült, soha nem tartottak egyetlen hivatalos megemlékezést sem, a harmincéves évfordulón egykori barátai szerveztek a szobornál egy rövid rendezvényt. A film a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült 2015 és 2017 között, látható lesz a Duna Televízióban is.

Forrás: Mozgóképes „emlékmű” Vaszi Jánoskának

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: