//
most olvassa...
Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Magyar szervezetek, Magyarokról, Média, Politika, Régiók/autonómia

Rezník: nem jártam sörre Mečiarral – ujszo.com

Nyolc évig állt a Szlovák Rádió élén, ahová még 1997-ben, Vladimír Mečiar kormányzása idején került. A két cikluson át az állami hírügynökség, a TASR igazgatója volt, a múlt hónapban pedig a Szlovák Rádió és Televízió élére választotta meg a parlament. Jaroslav Rezníkkel beszélgettünk.

Jaroslav Rezník (ujszo.com/Tomáš Benedikovič)

Meglehetősen viharosan folyt a megválasztása a parlamentben, az első hírek alapján túl sok eséllyel nem rendelkezett, majd végül a második fordulóban nagy többséggel megválasztották önt a képviselők. Hogyan látja ön a megválasztását?

Minden jelentkező győzni akart, nyolcunk közül végül engem választottak. Az RTVS igazgatói posztját azért pályáztam meg, mert valójában egész eddigi szakmai életemben a közszolgálatban dolgoztam. 1993-ban kezdtem a Szlovák Rádióban, amikor megnyertem a kassai stúdió igazgatói posztjára kiírt versenypályázatot. Azóta folyamatosan a közszolgálati médiában dolgozom, a Szlovák Rádió után az állami hírügynökségben. A projektemet a közmédiában töltött évek alatt összegyűlt tapasztalatok alapján írtam.

Éppen a közmédiában töltött egyik időszaka kelti önnel szemben a legtöbb ellenérzést: a Szlovák Rádió élére 1997-ben, vagyis a Mečiar-korszakban került. Abban az időszakban a rádió finoman fogalmazva sem volt kiegyensúlyozott, Mečiart támogatta.

A rádió élére 1997-ben érkeztem. A választásokat 1998-ban tartották. Én a rádió élén maradtam egészen 2005-ig. A közrádiók vezérigazgatói közül Európában egyedüliként két teljes megbízatási cikluson keresztül irányítottam a rádiót. Még mindig él az a – szerintem téves – közvélekedés, hogy „mečiarista” vagyok. Hét évig azonban a Dzurinda-kormányok idején irányítottam a rádiót. Akkor már Dzurinda-párti volt a rádió? Irányításom alatt a rádió 1998-tól a legmegbízhatóbb médiává, majd a legmegbízhatóbb intézménnyé vált az országban. Ha egyszer a legmegbízhatóbb intézmény, akkor abba a hírszolgáltatás is beletartozik. Az ilyen fámák, amelyek a rádió beállítottságáról szólnak, szerintem nem a tartalom alapján terjednek, hanem még azon a berögződésen alapulnak, amelyek aszerint osztják fel az embereket, hogy ki kivel jár sörre, és ki nem jár sörre.

Ön szerint a rádió igazgatójaként helyes dolog Mečiarral „sörre járni”?

Én nem jártam sörre Mečiarral, ezt nem tudom miért kérdezi.

Képletesen értem, a hírek szerint ugyanis ön rendszeresen megfordult a HZDS központjában még az 1998-as választások előtt.

A HZDS központjában egyszer jártam, ráadásul a választások után, amikor meghívott Ivan Mjartan (az 1998-as választások előtt a HZDS választási stábjának egyik vezetője volt – szerk. megj.), aki ezt nagyon szerette volna. Ezt már egyszer magyaráztam, ezelőtt 19 évvel, nem látom okát annak, hogy ezt újra megtegyem. Ismétlem, nem jártam oda rendszeresen, csak egyszer voltam ott. És a választások után.

Most azonban újra arról beszélnek, hogy egyfajta politikai egyezség után választották meg önt az alapján, hogy mit ígért a pártoknak. Állítólag erről létezik egy írott megállapodás is.

A híreknek és a publicisztikának nem szabad arra épülniük, hogy valahol hallottam, arról beszélnek, a folyosókon arról beszélnek, hogy… Ön látta ezt a megállapodást?

Termesztésen nem, ezért is kérdezek rá önnél.

Én nem tudok semmilyen megállapodásról, semmilyen megállapodás nem létezik. Megírtam egy projektet, ezzel pályáztam, ahogyan a többi hét kollégám is. Ez minden. Harmadszor pályáztam, most sikerült. Nincs emögött semmi más.

Tárgyalt a koalíciós vezetőkkel, például Bugár Bélával?

Nem, nem tárgyaltam sem Bugárral, sem Ficóval, de Sulíkkal és Matovičcsal sem.

A nyilvános meghallgatáson kívül nem találkozott politikusokkal?

Nem. Az a pozíció, amit most is betöltök, közvetlenül eredményezi, hogy nyilvános eseményeken találkozom politikusokkal. Ha valaki megkérdezi, hogy ismerem-e ezt és ezt a politikust, akkor természetesen azt kell mondanom, hogy ismerem, hiszen már 1993-tól a médiában dolgozom. Ennek a munkának a része például, hogy félévente tájékoztatni kell a parlamentet a TASR munkájáról. Természetes, hogy társadalmi rendezvényekről, a parlamentből ismerem a politikusokat. Szerintem standard kapcsolatot kell tartani a politikusokkal, de nem szabad velük „sörre járni”.

Tehát nem tárgyalt Bugár Bélával sem a Pátria adóról?

A parlamenti találkozókat legitimnek tartom, a bizottság ülése előtt, után. A projektem előkészítése során ellenőriztem, hogy milyen a Pátria lefedettsége Dél-Szlovákiában. Meglepetésemre az derült ki, hogy jelenleg rosszabb, mint amikor távoztam a rádióból, vagyis 2005-ben. A nyitrai adó teljesítményét csökkentették, a rimaszombati adó pedig nem sugároz. Mivel jelenleg nincs több szabad frekvencia, megoldásként csak azt tudom kínálni, hogy növelni kell a nyitrai adó teljesítményét, és újra kell kezdeni a sugárzást a rimaszombati adóval is. Emellett Dunaszerdahelyen lehet helyi frekvenciát koordinálni. Szerintem az lenne a legjobb megoldás, hogy a rádió kérje a digitális multiplex sugárzást, ami 12 állomás sugárzását teszi lehetővé. Természetesen ehhez a vevőkészülékek, vagyis a rádiókészülékek fokozatos cseréjére is szükség lesz. De ezzel megoldható lenne az elérhetőség. Ezt kínálom a Pátria számára, de ez a projektem része volt.

Tehát olyan megállapodás nem született, hogy növelni fogja a fizetéseket a Pátria szerkesztői számára, vagy javítja majd a szerkesztőség műszaki feltételeit, amiről Bugár Béla is beszélt?

Én most még nem tudom, hogy milyenek a fizetések a Pátria rádióban, lehet, hogy alacsonyabbak, lehet, hogy magasabbak, mint a többi adónál. Augusztus-szeptember folyamán kapom majd meg a magyar tévéműsorok és a Pátria rádió sugárzásának auditját, ekkor foglalkozhatok majd személyzeti kérdésekkel is. Ha lesznek különbségek, akkor meg fogom kérdezni, hogy ez miért van. Ha igazságtalanságot tapasztalok, meg fogom oldani.

A Hídnak, és kezdetben még Bugárnak is – a Mečiar-korszak mellett – az volt a kifogása önnel szemben, hogy az irányítása idején a Pátria rádió leépült vagy legalábbis nem fejlődött megfelelően.

Mikor volt a Pátriának több alkalmazottja: akkor vagy most? Akkor volt vagy most van jobb lefedettsége? Annyival nőtt az elmúlt időben a Pátria műsorideje azóta, hogy távoztam a rádió éléről, amennyivel indokolt lett volna? Szerintem nem, és én még 2005-ben távoztam a rádióból. A Pátria rádió nevet is én találtam ki, akkor építettük ki a struktúráját, és büszke vagyok a Pátriára. Ha összehasonlítja a fejlődést 2000 és 2005 között, valamint 2005 után, akkor látszik, hogy kinek az idején fejlődött, és kinek az idején stagnált a Pátria. Nagyon örülnék, ha a megbízatási ciklusom végén 24 órás műsora lenne, ahogyan az járna neki.

Az RTVS igazgatói posztjára kiírt pályázat alatt derült ki az is, hogy ön a TASR igazgatójaként szerződött a Kreml propagandáját terjesztő Szputnyik ügynökséggel. Miért volt erre szükség?

Aki a botrányt kirobbantotta, nem ismeri a helyzetet. Oroszországban négy intézmény létezik: a TASZSZ, felette áll a Ria Novosztyi, efelett a Rosszija Szegodnya, majd a Szputnyik. Ezek össze vannak fonódva. A Szputnyik adja ki a híreket a leggyorsabban. A négy ügynökség együtt mintegy 4500 hírt ad ki naponta. Ugye nem akarja azt mondani, hogy valamennyi álhír vagy hoax. Rajtunk múlik, hogy mit választunk ki ebből. Még eddig egyszer sem történt meg, hogy a TASR álhírt közölt volna, az mindig rajtunk múlik, hogy mit veszünk át tőlük. Mi Szlovákiáról juttatunk el híreket hozzájuk, ami az egyik törvényből adódó feladatunk. Ez egy hónapig működött, majd elindult ellenünk a kampány. Én nem láttam értelmét, hogy bizonygassam az igazamat, ezért leállítottam az együttműködést. A Szputnyiktól szinte minden európai hírügynökség vesz át híreket, kezdve a Reuterstől egészen a ČTK-ig, még a francia AFP is, pedig éppen Emmanuel Macron bírálta megválasztása után a Szputnyikot. Ugyanez vonatkozik a televíziókra, a nagy világlapokra is, a CNN és a ČT24 is vesz át híreket tőlük. Most úgy oldjuk meg az orosz híreket, hogy a TASZSZ-on keresztül vesszük át a híreket.

Elégedett az RTVS helyzetével?

A közmédia jelenleg a konszolidációs szakasz végén tart. 7 évvel ezelőtt, 2010 tájékán tényleg arra volt szüksége a köztévének, hogy összeolvasszák a közrádióval. Amíg nem vezették be az állam és az RTVS közti szerződés intézményét, addig csak a koncessziós díjak és bizonyos reklámbevételek voltak biztosak. Ebből a televízió csak eladósodás árán tudott megélni, mindenki tudta, hogy kevés a rendelkezésére álló összeg. Időről időre az állam átvállalta a felhalmozódott adósságot. Az utóbbi években évente 25–30 millió euró pluszpénz érkezett az RTVS-be. Jelenleg tehát egyfajta hibrid modell működik: az üzembentartási díjak mellett az állam közvetlenül is hozzájárul az RTVS finanszírozásához, ezt egészítik ki a reklám- és egyéb bevételek. Az RTVS helyzetét így sikerült stabilizálni, ami hozzájárult a színvonal emelkedéséhez is.

Működhet tovább ez a finanszírozási módszer?

Komoly változásokra kell felkészülni a műsorterjesztés területén. 2020. június 30-ig el kell hagyni a jelenlegi frekvenciákat, ezeket is a mobilszolgáltatók kapják meg. A legnagyobb kihívás az RTVS számára, hogy biztosítani kell a hozzáférést a teljes lakosság számára, 22 százalék ugyanis nem a kábeltévé-szolgáltatókon keresztül kapja a programot. Ez pénzbe kerül, vagyis el kell indítani egy szakmai párbeszédet a finanszírozásról. Sajnálom, hogy az üzembentartási díj emelése megakadt.

Elképzelhető, hogy mégis emelkedni fog?

Látok esélyt arra, hogy javulni fog az RTVS finanszírozása, de azt nagyon logikusan alá kell támasztani ésszerű igényekkel. Erre szükség van a többcsatornás közmédia kiépítésénél. Szinte minden pályázó elképzelései között szerepelt a 3. csatorna, mint egy sportcsatorna elindítása. A kiépítés mintegy 10 millió euróba kerül majd. Ha a sport a 3. csatornára kerül, akkor a 2. csatorna napközben lehet gyerekcsatorna, este pedig valóban igényes, színvonalas programokat sugározhat. 2020-ban, talán már korábban, 2019-ben is elindulhat a 3. csatorna, a finanszírozás függvényében.

A Pátria mikortól sugározhat napi 24 órában?

Ez attól is függ, hogy mikor indulhat el a rádiós multiplex. Szerintem 2019-re közelíthetünk a 24 órás sugárzáshoz.

Mikortól javulhat a sugárzás lefedettsége?

Ez tárgyalások kérdése. A nyitrai adó esetében nem lehet nagyobb probléma. A rimaszombati adó kérdéses, mivel az ma már nem sugároz, meg kell vizsgálni, hogy mire képes jelenleg, újra lehet-e indítani. Dunaszerdahely esetében a lokális frekvencia koordinálása folyamatban van. A lefedettség esetében arról sem feledkezhetünk meg, hogy a Pátria műsora szerepel a legtöbb kábeltévé-szolgáltató kínálatában is. Még most ősszel szeretném megerősíteni a középhullámú sugárzást, majd tárgyalni szeretnék az új sugárzási módokról. A digitális sugárzás elkerülhetetlen, már akár most is el lehetne indítani, csak ez teljesen szét fogja verni a rádiós reklámpiacot.

Hogyan látja a nemzetiségi műsorok jövőjét a televízióban?

Nem tudok magyarul, habár gyerekkoromban minden hétvégét Rétén töltöttem, ahol a szüleimnek nyaralója van. Az említett audit alapján igyekezni fogok kiegyensúlyozottabb terjedelmet biztosítani a magyar műsoroknak. Miről szól ma a magyar adás? Vannak hírek, publicisztikai műsor és vitaműsorok. Szeretnék előbbre lépni, lehetnének közvetítések a népművészeti fesztiválokról, lehetnének színházi közvetítések a nemzetiségi színházakból. Látok lehetőséget dokumentumjellegű műsorok készítésére és sugárzására is.

Forrás: Rezník: nem jártam sörre Mečiarral | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: