//
most olvassa...
EU, Európai Bizottság, Gazdaság, Kárpát-medencei körkép, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia

A pálinka sorsára jut a kürtőskalács is? – Transindex

Magyarországon megjelent a kürtőskalács termékleírás, ami az Európai Uniós hagyományos különleges termék első lépése. Hogyan érinti ez a székelyeket?

(transindex.ro/kurtos.eu)

Június közepén a magyar Földművelésügyi Minisztérium hivatalos értesítőjében megjelent a kürtőskalács termékleírása, amiben gyakorlatilag azt határozzák meg, hogy milyen terméket lehet annak nevezni, illetve milyen kritériumokat szabtak meg, hogy eltűnjön a silány minőség. És ezzel a lépéssel eggyel közelebb kerültünk ahhoz is, hogy a kürtőskalácsot magyar Európai Uniós Hagyományos Különleges Termékként (EU-HKT) regisztrálják.

Ez mit jelent tulajdonképpen?

A járatlan szemlélőnek az első számú kérdés mindenképp az, hogy ahhoz is közelebb került, hogy helyhez kötött termékként jegyezzék be, ami azt jelentené, hogy csak az adott régióból származó termék nevezhető azon a néven? Úgy járunk, mint a pálinka esetében, hogy a székelyföldi termékeket hivatalosan csak párlatnak lehet nevezni. Ezért kerestük meg a termékleírást kibocsájtó magyar Földművelési Minisztériumot.

A minisztérium szerint ennek a minőségrendszernek az a célja, hogy a hagyományos előállítási módszerek és receptek megőrzése érdekében a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtson termékeik forgalmazásában és abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék hagyományos termékeik és receptjeik értéknövelő tulajdonságait. Olyan termékek elismerése biztosított így, amelyek összetételükben, vagy előállítási módjukban hagyományosak, anélkül, hogy valamely földrajzi területtel kizárólagos kapcsolatban lennének.

A kürtőskalácsra utaló első ismert magyar írásos emlék 1679-ből származik. A sütemény első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik, de ekkor még semmilyen édesítés nem volt része a sütemény készítési eljárásának. Először egy 1795-ben kiadott szakácskönyvben található receptben jelenik meg a sütés utáni édesítés. (transindex.ro)

Tehát ezek a termékek – ellentétben a földrajzi árujelző oltalmat élvező termékekkel – az Európai Unió bármely tagállamában előállíthatók, de csak az elfogadott termékleírásokban meghatározott hagyományos alapanyagokból és/vagy hagyományos eljárás alkalmazásával. Ebből értelemszerűen következik, hogy a Székelyföldön sütött kürtőskalács is megmarad kürtőskalácsnak, amennyiben megfelel a termékleírás követelményeinek.

Mit tartalmaz a termékleírás?

Az öt oldalas dokumentum részletesen leír mindent, kezdve a sütődorong nagyságától, a tészta vastagságán keresztül egészen a felhasznált alapanyagokig, a sütés időtartamáig, illetve a címke tartalmáig. Eszerint a termék:

* hossza legalább 17 cm,

* kisebbik belső átmérője legalább 5 cm

* nyílásszöge 1° és 20° közötti értéket vehet föl.

* tésztájának vastagsága egyenletes, értéke 1 cm körüli, de helyenként 0.5-2 cm is lehet

* a tésztacsíkok szélessége szintén egyenletes kell legyen, értéke 1,5 cm és 4 cm közötti

* a felületi sűrűségének, utóborítás nélkül, 0.4 g/cm2 és 0.6 g/cm2 értékek közöttinek kell lennie. (Ez utóbbit úgy kell kiszámolni, hogy a tészta tömegét elosztjuk a sütődorong átlagos átmérőjének, hosszának és a Pi-szám szorzatával)

A kürtőskalácsból két változat készülhet, hagyományos és úgynevezett vásári. És ennek függvényében különböznek a felhasználható alapanyagok is. A hagyományos kürtőskalács receptje szerint 1 kg finomliszthez 50-150 g cukrot, 5-10 g konyhasót, 30-60 g élesztőt, 100-160 g legalább 80 százalékos zsírtartalmú vajat, 2-4 darab tojást és 400-500 ml tejet adnak hozzá, és gyúrnak belőle tésztát. A vásári változat esetében a tészta készítése során a vaj olajjal vagy margarinnal, a tojás tojásporral, a tej tejporral helyettesíthető. Emellett pedig vásáriba még olyan összetevők kerülhetnek a tésztába, mint a citrusfélék héja (legfeljebb 10 g) és leve (legfeljebb 40 ml), rum (legfeljebb 10 ml), vaníliás cukor vanília rúddal vagy aromával ízesítve (legfeljebb 30 g), illetve mazsola vagy mazsola méretűre vágott szárított gyümölcs (legfeljebb 150 g).

Csokoládé borítást csakis a vásári változat esetében engedélyezett, mandulát viszont a hagyományos minősítésű kürtősre is lehet tenni (transindex.ro)

Sütés előtt a tésztát kristálycukorral, barna cukorral, vaníliarúddal ízesített cukorral lehet meghinteni, míg utóborításnak a hagyományos változat esetében diót, mandulát, mogyorót, fahéjas cukrot, vaníliarúddal ízesített cukrot lehet használni. A vásári változat esetében ez még kiegészül például az aszalt és aprított gyümölcsökkel, a kakaós cukorral, a kókuszreszelékkel és a csokoládéőrleménnyel. Sőt, ekkor már a belső felületére is kerülhet a cukrásztermékek íz- és illatvilágával harmonizáló massza (például csokoládé.)

A kürtőskalács kizárólag frissen készíthető, a sütést követően legfeljebb 4 órán belül forgalmazható.

Ebből az következik, hogy ez után csak ilyen kürtőskalácsot árusíthatnak?

Ideális esetben már eddig is hasonló technológiával készítették a süteményt, és akkor gyakorlatilag nem sok változásra számíthat az ezzel foglalkozó vállalkozó. Ha nem, még akkor is bőven van ideje megfelelő hosszúságú sütődorongot legyártatni, mert még hosszú procedúra következik, ameddig hagyományos különleges terméknek nyilvánítják. A minisztérium tájékoztatása szerint amúgy is egyeztettek az illetékesekkel, mert ezt az eljárásrend is előírja számukra. A válaszuk szerint a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület, aki a minisztériummal közösen kezdeményezte a kürtőskalács elnevezés hagyományos különleges termékként való uniós bejegyzését, a székelyföldi előállítókkal is beszélt.

Az uniós bejegyzés iránti eljárás két részből áll: egy nemzeti és egy uniós szakaszból. A nemzeti szakasz már a vége felé jár. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület által benyújtott termékleírást a Magyar Eredetvédelmi Tanács elfogadta, és a minisztérium a hivatalos lapjában és honlapján közleményben közzétették. A közzététel napjától (június 19.) számítva két hónapig a termék leírásával kapcsolatos kifogásokat lehet benyújtani írásban a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszeripari Főosztályán. Tehát jelenleg ennek az időszaka van.

Faszénparázs felett hivatalosan körülbelül 6-12 percig kell sütni a kürtőskalácsot (transindex.ro)

Miután a kifogásokat megvizsgálták, és úgy ítélik meg, hogy az uniós rendeletben foglalt követelmények teljesültek, akkor a kérelmet továbbítja az Európai Bizottsághoz. A kérelem elbírálásának uniós szakaszában a Bizottság megvizsgálja, hogy az eléggé megalapozott-e és megfelel-e az előírt feltételeinek. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek, akkor az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a termékleírást.

A közzétételtől számított három hónapon belül a benyújtó tagállamon, tehát ebben az esetben Magyarországon kívüli többi tagállam is hozzászólhat a termékleíráshoz. A felszólalási eljárást követően a Bizottság hoz határozatot a kürtőskalács elnevezés uniós bejegyzéséről. A bejegyzés napjától kezdődően kizárólag az uniós szinten elfogadott termékleírásban foglaltak szerint állítható elő kürtőskalács az Európai Unióban.

Forrás: http://www.transindex.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: