//
most olvassa...
Emberi jogok, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kormányzás, Korrupció/gyanús ügyek, Politika, Titkosszolgálatok

Az igazságszolgáltatás a hatalom szolgálatában – ujszo.com

Az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta indoklását, hogy a mečiari amnesztiák eltörlése miért van összhangban az alkotmánnyal. Szerepel benne az is, hogy az államfői jogköröket ideiglenesen gyakorló volt miniszterelnök ahelyett, hogy önmérsékletet gyakorolt volna, „hatásköri visszaélést követett el az amnesztiák kihirdetésével”. E megállapítás alapján most az ügyészség fogja vizsgálni, hogy Vladimír Mečiar közjogi méltóságként elkövetett-e hivatali hatásköri visszaélést.

(ujszo.com)

A baj csak az, hogy huszonkét éves késéssel teszi azt, amit a törvény szerint azonnal kötelessége lett volna.

Három héttel a köztársasági elnök fiának elrablása után Peter Vačok nyomozó meggyanúsította a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egyik alkalmazottját, Jiří N.-t azzal, hogy részt vett ifjabb Michal Kováč titkosszolgálati megfigyelésében és külföldre hurcolásának előkészítésében. Ivan Lexa akkori SIS-igazgató azonnal feljelentette az emberrablási ügyet vizsgáló nyomozókat „súlyos bűncselekmény szervezett elkövetése miatt”, mert állítólag pszichikai nyomást gyakorolnak az SIS alkalmazottaira és hamis tanúzásra akarják rábírni őket az elnök fiának elrablása ügyében. Rögtön csatlakozott Lexához Mečiar is, aki kijelentette, hogy a nyomozók nem a munkájukat végzik, hanem politikai ügyet akarnak kreálni az elrablásból. Mindezek ellenére Vačok 1995 októberében további SIS-ügynököket gyanúsított meg, és közülük egy, Fegyveres Oszkár vallomást is tett, melyben beismerte, hogy részt vett ifjabb Kováč megfigyelésében, és az elnök fiát valóban a titkosszolgálat rabolta el. Mečiar ezután kijelentette, hogy ifjabb Kováč ügyében „ezek az emberek nem vezethetik tovább a nyomozást”. Egy besztercebányai nagygyűlésen jelentette be hívei előtt, hogy a nyomozóktól elvették az ügyet, és azt átveszik a „közép-szlovákiai” emberei. Amikor az újságírók a félreállított Peter Vačokot kérdezték a fejleményekről, azt mondta, Mečiar kijelentései a Btk. alapján a nyomozásba való beavatkozásnak minősülnek, és büntetőeljárást kellene indítani ellene.

A Btk. akkori megfogalmazása szerint már az is hivatali hatásköri visszaélésnek minősült, ha egy közjogi méltóság túllépte hatásköreit azzal a szándékkal, hogy másnak kárt okozzon, illetve magát vagy más személyt jogtalan előnyhöz juttasson.

Mečiar természetesen semmilyen jogkörrel nem rendelkezett, amely felhatalmazta volna, hogy befolyásolja a nyomozást, sőt arról döntsön, hogy az ügyet elveszik a megbízott nyomozócsoporttól és másoknak adják. A volt miniszterelnök ezzel nyilvánvalóan hatásköri visszaélést követett el, amivel kárt okozott másoknak és a saját érdekei szerint járt el. A főügyésznek azonnal utasítania kellett volna beosztottjait, hogy indítsanak vizsgálatot hatásköri visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. De persze az ügyészség huszonkét éve is úgy viselkedett, mint ma.

Nem cselekszik, amikor a törvényből eredően cselekednie kellene, és csak akkor mozdul, ha erre politikai engedélyt kap, hogy na, most már szabad. Ha ez nem így lenne, a szlovák miniszterelnökök ellen, kezdve Mečiartól Mikuláš Dzurindán át Robert Ficóig, büntetőeljárást kellett volna indítani bizonyos ügyekben, és legalábbis a vádemelésig eljutott volna az eljárás.

Még a megbízatási idejük alatt.

A szerző a Trend kommentátora

Forrás: Az igazságszolgáltatás a hatalom szolgálatában | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: