//
most olvassa...
Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, Felsőoktatás, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Helyünk a Kárpát-medencében – Háromszék

Szabadegyetemek idejét éljük, nemsokára ismét Tusványos lesz a Kárpát-medencei magyarság szellemi-politikai középpontja, múlt héten Kárpátalján, hétvégén pedig Felvidéken zajlott hasonló rendezvény. A Martosi Szabadegyetemen – akárcsak Tusnádfürdőn szokás – nemzetpolitikai kerekasztalt is rendeztek, amely egyfajta seregszemléje a Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarságnak. Érdemes ezért Felvidék irányába vetnünk tekintetünket: a nemzeti összetartozás, a térség más államaiban élő magyar közösség iránti szolidaritás belső, morális parancsa ez elsősorban, de a romániai magyarság helyzetének mélyebb megértésében, a közösségünk előtt álló kihívások és lehetőségek pontosabb számbavételében is segít, ha regionális kitekintésben gondolkodunk.

 

A külhoni magyar vezetők beszámolója alapján úgy tűnik, a legjobb helyzetben a vajdasági közösség leledzik: Pásztor István VMSZ-elnök szerint a szerbiai magyarságot meg is becsülik az országban, autonómiája van, a szervezet kormánytényező, intézményrendszere erősödik. Az országban dúló háború miatt a kárpátaljai magyarság sorsa a legmostohább: a gazdasági-szociális nehézségek mellett a magyarellenes megnyilvánulások is felerősödtek Ukrajnában, az állami hatóságok nem sietnek ezek elítélésével. Mi több, a kisebbségben élő nemzeti közösség jogainak bővítése helyett azok csorbítása zajlik, a kijevi parlamentben hamarosan szavazásra kerülő új tanügyi törvény például már nem szavatolja a nemzetiségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz – mutatott rá Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Valahol e két véglet között keresi helyét a felvidéki, illetve az erdélyi magyarság: a két közösség helyzete sok tekintetben hasonló egyebek mellett a mindenkori szlovák, illetve román kormányok asszimilációs, homogenizációs törekvései miatt. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke például arról beszélt most, hogy Szlovákiában az elmúlt évtizedekben a magyarok lakta régiók tudatos elszegényítése zajlott – nekünk, Székelyföldön élőknek aligha kell hosszan fejtegetni, milyen eszközökkel lehet egy régiót hátrányba taszítani központosítással, infrastruktúrájának elsorvasztásával stb. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig arra hívta fel a figyelmet: Romániában nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a magyarságra, ami bizalomhiányról tanúskodik a többségi nemzet részéről – ennek következményeit naponta tapasztaljuk.

A Kárpát-medence különböző országaiban élő magyarság helyzetében tehát igen sok a közös elem, a számos negatívum mellett azonban pozitívumot is találunk: a külhoni magyar vezetők mindenike méltatta Magyarország támogatását a magyar közösségek identitásának megőrzésében, gazdasági megerősítésében. És nemcsak azért fontos ez, mert nem volt mindig így, hanem azért is, mert az anyaország támogatása lehet az egyik alappillére a külhoni magyar közösségek szülőföldön való megerősödésének.

Forrás: Helyünk a Kárpát-medencében – 2017. július 10., hétfő – Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: