//
most olvassa...
Cotroceni, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Nemzeti ünnepek, Parlament, Pártok, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Isten hozta, elnök úr – Háromszék

Két és fél évvel az elnökválasztást követően Klaus Iohannis Székelyföldre látogat. Pontosabban – az elnöki hivatal szóvivőjének hivatalos közlése szerint – Kovászna és Hargita megyébe. Aztán még sebtében, napnyugta előtt tovanyargal a szomszédos Vrancea megyei mărăști-i mauzóleumba, ahol az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vesz részt, hogy tisztelegjen a harcokban elesett román katonák emléke előtt. És – fűzzük hozzá mi –, hogy elejét vegye az esetleges vádaknak, melyek a nagyrománok oldaláról érhetnék, és újfent bizonyítsa, szász származása, székelyföldi látogatása ellenére is igaz román hazafi ő.

Olyannyira az, hogy magyar ügyekben eddig kifejezetten ellenséges viszonyulást tapasztaltunk az elnök részéről. Ő volt az, aki Tőkés Lászlótól megvonta a Románia Csillaga kitüntetést, amelyet a temesvári forradalomban játszott szerepéért kapott, és ugyancsak Klaus Iohannis az, aki megszakította azt a hagyományt, hogy március 15-én az államelnök köszöntse az országban élő magyarokat. Annak ellenére, hogy a 2014-es elnökválasztás második, döntő fordulójában Iohannis Hargita és Kovászna megyében aratta a legnagyobb arányú győzelmet – 80 százalékot megközelítő ered­ménnyel! –, ez idáig soha nem vette a fáradságot, hogy bármiféle gesztust tegyen a Székelyföldön élők irányába. S miközben a Romániában meglehetősen sajátosan értelmezett jogállamiság ádáz védelmezőjeként nem habozott síkraszállni a szociáldemokrata kormány gaztettei, az igazságszolgáltatás fölötti uralom megszerzését célzó próbálkozásai ellen, az elnök látványosan hallgatott, amikor a magyar közösség jogai sérültek, köztük olyan alapjogok, mint a gyülekezési, illetve a szabad véleménynyilvánítási jog, amikor például Marosvásárhelyen megtiltották a székely szabadság napjára tervezett felvonulást. És – noha törvény kötelezné rá – Klaus Iohannis azt is elmulasztotta, hogy – miként tette azt eddig több kormányfő – bár néhány mondatban válaszoljon a Székely Nemzeti Tanács által küldött levelekre, petíciókra, beadványokra, amelyek a magyar közösség jogfosztását és autonómia iránti igényét mutatták be. Amikor pedig mégis kiejtette e szót, hogy autonómia – legutóbb berlini látogatása során –, olyan körülmények között tette, amikor az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti tárgyalások nyomán régóta nem tapasztalt magyarellenes hisztéria tombolt az országban. És ahelyett, hogy elnöki tisztségéhez méltó módon mértékletességre intette volna a hangadókat, Klaus Iohannis inkább olajat öntött a tűzre, és a sajtó nyilvánossága előtt „óva intette” a szociáldemokratákat, nehogy bármiféle „etnikai autonómiáról” tárgyaljanak. És ez még nem minden, hiszen ezeknél is sokkal kártékonyabb számunkra az a szemenszedett hazugság, amellyel Iohannis teleszórja a világot, éspedig hogy Romániában példaértékűen megoldották a nemzeti kisebbségek helyzetét.

Lenne tehát, miről beszélgetniük a székelyföldi elöljáróknak Klaus Iohannisszal. Csak ne kéne annyira sietni a mărăști-i megemlékezésre…

Forrás: Isten hozta, elnök úr – 2017. július 13., csütörtök – Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: