//
most olvassa...
Kormányzás, Korrupció/gyanús ügyek, Parlament, Pártok, Politika

Dragnea úr idegessége – Contributors

Dragnea úr olyan ember, aki hazája javát akarja és csak a belső és külső ellenségei bosszantó ellenállása akadályozza meg azt, hogy ez a paradicsomi bőség elárassza Romániát. Egyre nyilvánvalóbb Dragnea úr idegessége. Kezdeményezéseinek blokkolása ezeknek az obskúrus erőknek tulajdonítható, melyek közül kiemelkedik a mindenben megnyilvánuló Soros. A történelme egyik legalkalmasabb kabinetjével felszerelkezett Romániának van oka reménykedni, biztosít bennünket Dragnea úr. Csak annyit vár el tőlünk, hogy energikusan ítéljük el az ellenségeket, az akadékoskodókat, a szabotőröket. Amint sikerül aktiválni a vezér iránti lojalistásnak ezt az ösztönét, a kollektív boldogság közelebb kerül hozzánk, mint bármikor korábban.

Dragnea úr idegességét az az elkeseredettség váltja ki, mellyel közülünk néhányan olyan eszméknek szentelik életüket, melyeket az ő politikai víziója irrelevánsaknak és károsaknak tart. Mindezek az elvárások, a törvény előtti egyenlőségtől a kormányzás átláthatóságáig, megzavarják azt a nyugalmat, melyhez Dragnea úr a csöndes teleormani uralma során hozzászokott. Dragnea úr idegessége annak a személynek a frusztrációjából fakad, aki ráébred, hogy Románia több egy feudumnál és hogy nem lehet egy egész nemzetre kiterjeszteni azt a gyakorlatot, mellyel rabigába hajtott egy helyi közösséget.

A RISE Project által indított vizsgálat nem választható el ettől az idegességtől, mely a PSD (Szociáldemokrata Párt – E-RS) és Románia urát kínozza. Az oknyomozás olyan rendszert tárt fel, melyet arra tökéletesítette ki, hogy segítségével foglyul ejtsék és kiszipolyozzák az államot. Dragnea úr a fejlettlen országokban tevékenykedő kollégáihoz hasonlóan csak a személyes jólét szemszögéből nézve képes értelmezni a közéleti karriert. A feltörekvéshez a cinkosságok jelentik a természetes utat. Dragnea számára az egyre nagyobb vagyonok felhalmozás jelenti a normalitást, hiszen uraknak most is az rendeltetett, hogy a szavak és jogok nélküliek felett uralkodjanak, mint a kommunizmusban. A kiváltságok egy olyan lét betetőzését jelentik, melyre a törvények nem érvényesek. Mindent birtokba kell venni, a források elosztásától a hírszerző szolgálatokig. Dragnea úr logikája a megyei párttitkár szellemét egy intéző mohóságával egyesíti. Csak a hatalmat tiszteli. A hatalmat pedig ki kell mutatni, tüntetni kell vele, imádni kell.

Az állam reakciója, nevezetesen az, hogy ráküldte az adózsandárok csapatát egy médiaintézményre azt bizonyítja, hogy a hivatalos Románia lépésről lépésre egyetlen ember akaratának kiterjesztésévé válik. Dragnea úr – ahogy azt már oly sokszor tette – elhatárolódik, mentegetőzik, magyarázkodik, de hangja hamis és nem meggyőző. Kliensei befolyásos pozíciókba kerülnek, ahol az a feladatuk, hogy habozás nélkül szolgáljanak. A patronálásoknak és befolyásoknak ebben az építményében már semmi értelme sincs a jog uralmának.

Dragnea úr bukását előbb, vagy utóbb az a rugalmatlanság okozza majd, mely megakadályozza őt abban, hogy bármit is továbbosszon a vagyonából. Dragnea úr képtelen más lenni, mint egy vidéki szatrapa. Az semmit sem változtatott a mentalitásán, hogy Románia élére került. Az általa vallott vízió aljas, kisszerű, mohó. Mérgező jellege abból az eltökéltségből fakad, mellyel Dragnea úr kész bármit megtenni azért, hogy ugyanaz maradjon, ami most. Románia számára nem egyéb, mint egy feltárandó és kiaknázandó terület. Ezen kívül semmi sem számít. A Dragnea-rezsim vagyoni jellegű, az autokrata kisiklásokat pedig ebben a kontextusban kell értelmezni.

A mostani kihívást világosan és egyértelműen kell megfogalmazni. A Dragnea-rezsim túlélése és konszolidálódása e kapzsi uralom bebetonozását feltételezi. Ebben a megszelídített államban már nem számíthat és nem is engedhető meg többé a jog és a kritika. De ha ezt az utat választják, akkor erről már nincs visszatérés. Ennek végén pedig csak alávetettség, egyenlőtlenség és hallgatás van. Dragnea úr Romániájában az életünk nem lehet a szabadság, a pluralizmus és a gazdasági verseny világa. A szembeszegülés ezzel a világgal egy jogos polgári önvédelmi cselekedet.

Ioan Stanomir

contributors.ro, 2017. július 11.

Iritarea domnului Dragnea

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: