//
most olvassa...
Cotroceni, egyházak, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Szegény székelyek, tanuljatok románul! – maszol.ro

Kedden kedve kerekedett Klausnak körülnézni. Azok között, akik az Iliescu-korszakot idéző egyhangúsággal szavaztak neki bizalmat. Nem hálálkodni jött. Kampányban van.

(maszol.ro)

A szimbólumoktól terhes román nemzetpolitika alakítói most úgy vélték, mielőtt a szász származású államfő Mărăști-re megy, ahol fejet hajt a száz évvel ezelőtti németverő román hősök emléke előtt, – kampánycélból – megfordulhatja magát Hargita és Kovászna megyében, az általuk nemlétezőnek tartott úgynevezett Székelyföldön is. Annál is inkább indokolt az elnök látogatása, mert ezekben a megyékben a választásokkor sehol el nem ért, rekordmagas támogatottságot kapott a lakosságtól. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tanácsa ellenére.

Az elnököt kedden reggel Csíkszereda tapstérnek épült központjában az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezetének, a Mintának a felhívására tüntetők fogadták. Az alakulat – amely a választásokkor Klaus Iohannist hevesen támogatta, történelmi jelentőségűnek tartotta, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lett erdélyi elnöke Romániának, s úgy értékelte, hogy új korszak kezdődhet a magyar–román viszonyban, mely a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására épülhet – „az elmúlt időszak magyarellenes megnyilvánulásai miatt” demonstrált.

Iohannis ügyet sem vetett a tüntetőkre, úgy lépett be a Hargita Megyei Tanács üléstermébe, ahol a tervek szerint közvitán vett részt Hargita és Kovászna megye önkormányzati képviselőivel.

Iohannis érkezésekor felcsendült a román himnusz, amelyet felállva, némán hallgatott meg a közönség. Ezt követően a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt is. A román hírtelevíziók botrányos incidensként bélyegezték meg a történteket, ám Klaus Iohannis – kilépve politikai olvasógép szerepéből – azt mondta: néha túl kell lépni a protokollon, és meg kell hallgatni azt is, ami az emberek szívéből fakad.

Vitázni inkább a székely önkormányzati képviselők vitáztak. Klaus Iohannisnak előre leírt válaszai voltak azokra a problémákra, amelyekről tájékozódni érkezett.

Borboly Csaba Hargita megyei elnök a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett román ígéreteket kérte számon. Leszögezte, hogy a székelység nem akarja mostohagyermeknek érezni magát ebben az országban. „Remélem, hogy a 2018-ban esedékes centenárium alkalmával vállalja a mediátor szerepét, és segít abban, hogy a Nyilatkozatban foglaltak megvalósuljanak” – fordult Borboly az államfőhöz.

Tamás Sándor Kovászna megyei elnök még sarkosabban fogalmazott: „Kettős mércét alkalmaznak minden téren ebben az országban. A romániai bukovinaiak, tatárok stb. szabadon ünnepelhetik nemzeti ünnepüket. Mi nem etnikai autonómiát akarunk, hanem olyan autonómiát, amely európai, és amelynek köszönhetően jólétben élhetünk” – sorolta Tamás Sándor.

Az államfő előre megírt beszédében azonban látszólag kliséket ismételgetve, burkoltan az erdélyi magyar politikusokat tette felelőssé a székelyföldi állapotokért. Az etnikai elkülönülés káros voltára utalt, felrótta a magyar fiataloknak, hogy nem tudnak románul. Az államfő igyekezett úgy beállítani, mintha Hargita és Kovászna megye lenne a legszegényebb a romániai megyék közül, ahol hiába mesés a környezet, mert nincsenek utak, így az országos átlagnál is kevesebb turista érkezik. (Választ az elnök Parajdon kaphatott, ahol a helyi polgármester megnevezte, ki az, aki akadályozza a turizmus fejlesztését Székelyföldön: maga az állam. Ugyanaz az állam, amely az útépítést, az uniós támogatások lehívását is blokkolja bürokratikus működése révén.)

Több ízben is utalt az elkülönülés veszélyére, ám minden alkalommal a kisebbségek felelősségét hangsúlyozta. Az önkormányzati képviselők figyelmét felhívta arra, hogy „nem szabad elfelejteniük, hogy egyes témák mindig érzékenyek lesznek a többség számára”. A kisebbség érzékenysége pedig már nem számít.

Nem is vagyok biztos, hogy a székelyföldi látogatás az erdélyi magyarok iránti figyelemről szólt. Jó alkalom volt ez Iohannisnak az oroszlán barlangjából üzenni a többségnek: az elnök a legjobb, a legnagyobb román, aki nem alkuszik. Ugyan elfogadja a decentralizációt, azt kötelezően alkamazandónak, a regionalizációt pedig kívánatosnak nevezi, de az etnikai alapon szervezett autonómiát nemkívánatosnak nyilvánítja, még valamiféle homályos európai véleményt is idéz tézise és a többség nyugalmának védelmében.

Elmegy a magyarság legfontosabb szakrális helyére is, amelyről tudja, hogy kormánya, a Cioloș-kormány fúrta meg, hogy a világörökség része legyen. Ott rezzenéstelen arccal veszi át Korodi Attila képviselőtől a memorandumot, amelyben emlékeztetik az államfőt erre. Szinte lerí róla: nem fogja elolvasni.

Hiszen már látogatása tervezésekor tudta, mi lesz a legfontosabb üzenete: Európa-szinten példaértékű, hogy Romániában a kisebbségi nyelveket lehet használni az iskolákban, a sajtóban és a közigazgatásban is. „Azt hiszem, ennek lehetőségét – legalábbis európai szinten – nagyon pozitív példaként tartják számon” – jelentette ki az államfő.

A székelyföldi vezetők azzal a pozitív érzéssel zárhatták a napot, hogy Klaus Iohannis legalább elismerte: a két megye egy régióhoz tartozik.

Forrás: Ambrus Attila: Szegény székelyek, tanuljatok románul!

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: