//
most olvassa...
Bérek/munkaügy, Felvidék/Szlovákia, Gazdaság, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia

Magyarságcsökkentő migráció – ujszo.com

A migráció kifejezést hallva manapság többnyire az Európába bevándorló ázsiai és afrikai emberek tömege jut az eszünkbe. Emellett eltörpül az úgynevezett rejtett migráció.

(ujszo.com)

Azokról a szlovák állampolgárokról van szó, akik külföldön tanulnak vagy dolgoznak, viszont épp azért, mert nem változik az állampolgárságuk, a külföldi tartózkodásnak nincsenek statisztikailag nyilvántartott nyomai. Némely becslések szerint 300 ezer, mások szerint 400 ezer szlovák állampolgárról van szó. Hogy közülük mennyi a magyar, azt nem tudjuk.

A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb munkaerőpiaci felmérése szerint 2016 utolsó negyedévében 153 500 szlovák állampolgár dolgozott külföldön. Legtöbben Eperjes megyéből (42 600 személy). Az európai országok közül a legtöbben Ausztriában (48 800) és Csehországban (40 400) dolgoznak, elsősorban az építőiparban (45 000), az egészségügy és a szociális szolgáltatások terén (37 100) és egyéb ipari ágazatokban (30 400). Életkor szerint többségük 35–44 év közötti, ők alkotják a külföldön munkát vállalók 30 százalékát. Nyitra, Zsolna és Besztercebánya megyében csökkent a külföldi munkavállalók részaránya, viszont Nagyszombat megyében növekedett. Hogy ez mennyiben érinti a különböző nemzetiségű lakosokat, az nem derül ki a jelentésből. Itt sincsenek tehát arra vonatkozó hivatalos adatok, hogy a rejtett migráció jelensége hány magyart érint. Márpedig ez nem elhanyagolandó jelenség, ugyanis a demográfiai felmérések szerint ez is hozzájárul a szlovákiai magyarok számának csökkenéséhez.

Aztán van még egyfajta migráció, amelynek még jelentősebb a magyarságcsökkentő vetülete. Ez a szlovák lakosság betelepülése magyarlakta vidékre. Olcsóbbak az ingatlanok, mint városon, viszont a közeli város (elsősorban Pozsonyra gondolhatunk) biztosítja a munkalehetőséget. Sokak szerint politikailag szervezett betelepítésről van szó, de erre nincs bizonyíték. Megoldás? Ha a helybeliek meggondolnák, kinek adják el az ingatlanjukat. Ez persze abszurdum és tájainkon kivitelezhetetlen, mert ki utasítaná vissza a legtöbbet fizető vevőt? Meg diszkrimináció lenne. Mellesleg tudok olyan határ menti osztrák településről, ahol van rá példa. Persze, ki van találva. A polgármester, aki a szó szoros értelmében előzetes lusztrációnak veti alá az érdeklődőket, eleve szinte teljesíthetetlen feltételekhez köti a betelepülést. És a családból legalább egytől elvárja a németnyelv-tudást. Szerinte megengedhetetlen, hogy a faluba való migráció módosítsa a meglevő nemzetiségi arányt.

Gondolom, az ott lakók sem véletlenül választották őt polgármesterüknek.

Forrás: Magyarságcsökkentő migráció | ujszo.com

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: