//
most olvassa...
Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Közösségi/kisebbségi jogok, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia

Székelyföldnek van jövője – Háromszék

Folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, és fokozottan érinti a szórványterületeket, de a székelyföldi demográfiai trendek kedvezőbbek a romániai átlagnál – hangzott el szerdán Tusványoson, az Orbán Balázs-sátorban tartott első panelbeszélgetésen, melynek végkövetkeztetése az volt, hogy sokkal kedvezőbb lenne a magyarság helyzete, ha az életminőség helyett inkább az élet javára döntenének az emberek.

Péti Márton, Kiss Tamás, Ilyés Ferenc és Geréb László. (3szek.ro – Albert Levente)

A magyar kormány Nemzetstratégiai Kutatóintézetének fő feladata a nemzeti integráció ügyének szakmai támogatása – mondta el a beszélgetés felvezetőjében Bali János, az intézet igazgatója, röviden összefoglalva az idei szabadegyetemen tárgyalt témákat, melyek közül talán az első a legfontosabb, hisz a Kárpát-medencei magyarság jelenének és jövőjének döntő kérdése, hogy hányan vagyunk, hányan leszünk.

A kivándorlás állandó

Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója, a beszélgetés moderátora felvezetőjében elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézettel közösen felmérést készítettek a Magyarországra történő áttelepülésről, melynek eredményeképpen kiderült, hogy a Kárpát-medencében száz éve zajló migrációs folyamatok valójában állandóak, és függetlenek a politikai viszonyoktól. Mint kifejtette, a legutóbbi nagy erdélyi migrációs hullám a 80-as években indult el az anyaország felé, és változó intenzitással máig tart, így a kitelepülők száma a hozzátartozókkal együtt már eléri a 320 ezret. A felmérés szerint ezek az áttelepülők fiatalabbak és képzettebbek a magyarországi átlagnépességnél, például az orvosok, fogorvosok, mérnökök 5–10 százalékát teszik ki a külhonban született szakemberek. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, a magyarországi népesség már 2004 körül tízmillió alá csökkent volna.

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, Erdélyben is hasonló adatokat mértek a Magyarországot célzó kivándorlási hullámokat vizsgálva, azonban a Románia uniós csatlakozása időszakában elindult nagy méretű országos migráció eredményeképpen jelenleg 4–4,5 millió román állampolgár él külföldön életvitelszerűen, és ez a magyar migráció szempontjából új helyzetet teremtett: a magyarok jelenleg alulreprezentáltak az országos kivándorlási statisztikákban, és az utóbbi tíz évben Magyarország is elvesztette vonzerejét más nyugati országokhoz viszonyítva. Kiss Tamás megjegyezte: a magyar állampolgárság sokak számára konvertálható tőkét jelentett a migráció során, hisz a nyugati országokban keresettebbek a magyar munkavállalók, mint a románok.

Geréb László, a székelyudvarhelyi REGA Régiókutató Egyesület elnöke hozzátette, az erdélyi elvándorlás az utóbbi években egyre inkább a szórványterületeket érinti, Székelyföldet kevéssé. Ilyés Ferenc, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központjának igazgatója rámutatott: a munkavállalás mellett életformaváltásról is szól a fiatalok elvándorlása, és amíg korábban a rossz életkörülmények előli menekülést jelentette a migráció, ma komoly szervezés előzi meg, így biztos munkahelyek, lehetőségek várják a kitelepülőket.

Jövőkép és javaslatok

Péti Márton a továbbiakban azt kérdezte a meghívottaktól, hogy mire lehet számítani a jövőben, hisz az előrejelzések szerint Magyarország népessége 2060-ra nyolcmillió főre csökken, illetve olyan szakpolitikai javaslatokat kért a jelenlévőktől, amelyek pozitívabb jövőkép felé vezethetnek.

Kiss Tamás válaszában kifejtette, hogy több befolyásoló tényező miatt is pontatlan lehet a felmérésük, de mindent összevetve húsz évre előrevetítve 1 millió 34 ezerre apad az erdélyi magyarok száma, ezzel együtt azonban romániai számarányuk nem csökken, a székelyföldi demográfiai adatok pedig éppenséggel kedvezőbbek, mint a romániai átlagadatok. Viszont megerősítette: a szórványterületeken élők aránya egyre kisebb lesz. Az asszimiláció szempontjából ugyanez a helyzet, Székelyföldön jó, szórványban kedvezőtlen az arány. A szakpolitikákkal kapcsolatosan Kiss Tamás kifejtette, általános megoldás lehet a visszavándorlás ösztökélése, melyben az önkormányzatoknak lehet kiemelt szerepük család- és identitáspolitikai intézkedéscsomagokkal, de átfogó stratégiára, az anyaországgal összehangolt cselekvésekre volna szükség.

Geréb László egy friss közvélemény-kutatás adatait ismertetve rámutatott, az országon belüli migráció során a centrumterületek, például Kolozsvár, elvonzzák az értelmiséget Székelyföldről, melynek leghatékonyabb gátló tényezője a közösségi háló és olyan egyetemi szakok létrehozása Székelyföldön, amelyek elvégzése után a fiatalok otthon kapnának munkát. Ijesztő adat, hogy a végzettek 19 százaléka pontosan tudja már, hogy hová megy dolgozni külföldre. Geréb László szerint az önkormányzatoknak sajnos nagyon szegényes az eszköztára, ez nem tudja a trendeket megállítani. Mint mondta, a szakpolitika helyett a gyermekvállalás jelentene igazi változást. Nagyapáink idejében is szegény volt a világ, mégis voltak sokgyerekes családok, mert az emberek az életminőség helyett az élet javára döntöttek – tette hozzá.

A pénz nem minden

Ilyés Ferenc szerint is elsősorban a gondolkodásmód változása tudná megváltoztatni a migrációs trendeket, vonzóbbá kellene tenni a szülőföldünket, de nemcsak anyagi motivációt kellene ennek a hátterébe felállítani, hanem az életminőségi tényezőket és példákat kellene pozitívabbra alakítani. Ha pár év múlva mindenki úgy térne vissza Tusványosra, hogy három-négy gyereket hagy otthon, akkor el lehetne mondani, hogy tettünk valamit a helyzet javulása érdekében – mutatott rá.
Meg kellene érteni, hogy a pénzben kifejezhető érték nem minden esetben függ össze a dolgok minőségével – mondta, elmesélve egy vállalkozó ismerőse esetét, akinek nincs akire bíznia az üzletét, mert a gyerekei kitelepültek, annak ellenére, hogy jólétben éltek itthon. Talán az lehet ennek az oka, hogy állandóan panaszkodott mindenre, gyerekei pedig megtanulták, hogy hiába gazdagok, mert itthon nem ér semmit az élet. Ilyés szerint a falvakban található rengeteg, olcsón megvásárolható ingatlant is fel lehetne használni a fiatalok itthon tartásához, Böjte atya sikeres példáiból tanulva.

Forrás: Székelyföldnek van jövője – 2017. július 22., szombat – Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: