//
most olvassa...
Cotroceni, Erdélyi Magyar Néppárt - EMNP, EU, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kettős állampolgárság/Magyarországi választások, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, NATO/fegyveres ügyek, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Németh Zsolt, a budapesti Parlament külügyi bizottságának elnöke elutasítja a román–magyar megbékélést – Adevărul blog

Július 19-én hivatalosan megnyitotta kapuit a 28. Tusnádfürdői Nyári Egyetem, ahol – mint minden évben – Székelyföld autonómiáról hangoskodnak a magyar politikusok. Az első napi politikai diskurzusoknak két állandójuk volt: Klaus Iohannis előző napi székelységi látogatásának értelmezése és Donald Trump képzelt érdeklődése a közép-európai kisebbségek kérdése iránt.

(adevarul.ro)

A magyarországi politikusok észbontó nyilatkozatai Klaus Iohannis elnök székelységi látogatásáról

Meglepetten hallgattam Semjén Zsolt (a szerző következetesen román sorrendben írja a magyar politikusok nevét és következetlenül használja az ékezeteket, holott az ELTÉ-n szerezte a doktori címét – E-RS), Magyarország kormányfő-helyettese, Németh Zsolt, a budapesti Parlament külügyi bizottságának elnöke és Potápi Árpád János, a magyar kormány államtitkára nyilatkozatait Klaus Iohannis román elnök előző napi, július 18-i Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A magyar politikusok nyilatkozatai azért észbontóak, mert teljesen fordítottan értelmezik a román elnök kijelentéseinek és gesztusainak szimbolisztikáját.

A Iohannis-látogatás idején Hargita megyében tartózkodó Semjén Zsolt azt mondta, hogy bár nem fűzött nagy reményeket ehhez a látogatáshoz, mégis nagy lépés volt. Az a tény, hogy Románia elnöke felállva hallgatta végig a székely himnuszt azt mutatja, hogy tiszteli azt, a székely zászló elfogadása és a cserébe átnyújtott román zászló a székely zászló elismerését jelenti.

Mielőtt rátérnék Magyarország kormányfő-helyettesének ezen észbontó értelmezéseinek kommentálására, idézzük fel, hogy Klaus Iohannis Hargita Megyei Tanácsnál tett látogatása alkalmával, Románia állami himnuszának elhangzása után a teremben lévő magyarok elénekelték a székelyek himnuszát. Románia elnöke megköszönte, hogy énekeltek neki és ironikusan megdicsérte az erős hangjukat. De galaktikus távolság van a román elnök ironikus megjegyzésétől a magyar kormányfő-helyettes értelmezésében szereplő úgynevezett tiszteletig! Mi mást tehetett volna ez elnök? Távoznia kellett volna a teremből? Le kellett volna ülnie? A teremben lévőkkel szembeni tiszteletlenség jele lett volna. Azzal, hogy a székely himnuszt állva hallgatta meg, Klaus Iohannis a teremben lévő magyarok iránt mutatott tiszteletet, akik énekeltek, nem a székely himnusz iránt. Klaus Iohannus ezzel megmutatta, hogy Románia minden állampolgárának elnöke, vagyis a székelységi magyaroké is. Különben egy utólagos sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy a tisztelet jeleként értelmezte a teremben lévő magyaroknak ezt a gesztusát, nevezetesen a székely himnusz eléneklését. Vagyis a magyarok Románia elnöke iránti tisztelete jeleként. Na, ezt adja össze, Semjén Zsolt úr!

Apropó székely himnusz. Arra számítottam, hogy a Tusnádfürdői Nyári Egyetem megnyitóján elénekelik az annyira gyakran emlegetett székely himnuszt. Eszükbe sem jutott! A székelyhimnusz kimaradása a nyári egyetem nyitóprogramjából azt mutatja, hogy ennek a himnusznak egyáltalán semmilyen értéke sincs a magyar politikusok számára. Minden politikai nyilatkozatokra és szimbolisztikára korlátozódik. Sőt, a nyári egyetem táborában sehol sem láttam kitűzve a székely zászlót, egyetlen kézműves tárgyakat áruló stand kivételével, ahol más zászlók között egy aprócska méretű székely zászlót is eladásra kínáltak.

Visszatérve a zászlócsere Semjén Zsolt általi értelmezéséhez, nézzük újra a jelenetet. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere székely zászlót ajándékozott Románia elnökének. Egyértelmű, hogy az elnök számított a magyaroknak erre a gesztusára, mert elő volt készítve egy román zászló, melyet cserébe a csíkszeredai polgármesternek ajándékozott. Nyilvánvaló az elnök üzenete: Hargita és Kovászna megyék Romániában vannak és mindnyájunknak egy közös zászlónk van, a Trikolór. Iohannis üzenetét a kommentárja is kihangsúlyozza: „Románia elnökeként a mi, mindnyájunk trikolórját hagyom itt ajándékként. Nehogy valamilyen hibát kövessünk el a zászlókkal”. Ennél világosabban nem is lehetett volna, de Semjén Zsolt kormányfő-helyettes teljesen másként értelmezte.

A magyar kormányfő-helyettes egyértelműen kijelentette, hogy ők, a magyarok, sohasem etnikai kritériumok szerinti autonómiát, hanem területi kritériumok szerinti autonómiát kértek. Az általuk kért területi autonómia ugyanaz a dolog, mint a Klaus Iohannis által említett regionális autonómia. Azt hangsúlyozta, hogy a magyarok nem másodrangú polgárok Európában. Mindig csak azt kérték, ami precedensként már létezik az Európai Unióban. Ha ez az EU más polgárainak jár, akkor a magyaroknak is meg kell kapniuk. Azt követeli a románoktól, hogy ismerjék el a magyaroknak azt, amit Gyulafehérváron ígértek, tanulmányozzák az 1918. december 1-i nyilatkozatot.

Semjén Zsolt úr leragadt annál a magyar mítosznál, mely szerint a románok állítólag autonómiát ígértek Gyulafehérváron a magyaroknak. Nem túl rég bebizonyítottam, hogy ez egy magyar politikusok által gyártott mítosz, mert az 1918. december 1-i gyulafehérvári egyesülési kiáltványban egyáltalán semmi sincs az autonómiáról. Valószínűleg több tízszer újra közzé kell tennem azt a cikket, míg a magyar politikusok végre megértik, hogy le kell mondaniuk erről a mítoszról.

A magyar kormányfő-helyettes méltányolta Románia elnökének székelységi látogatását, melyről azt gondolja, hogy a párbeszéd egyfajta kezdete, mellyel részlegesen elfogadja az autonómiát. Ez a látogatás helyes és pozitív dolog volt.

Iohannis elnök látogatását hasonlóképpen értelmezte Németh Zsolt, a magyar Parlament külügyi bizottságának elnöke is. Fontos dolog, hogy az elnök eljött a Székelységbe és úgy gondolja, hogy a következő lépés az lenne, ha Románia elnöke részt venne a következő Tusnádfürdői Nyári Egyetemen.

A román elnök magasabb szinten indíthatná újra a román–magyar párbeszédet, mert 2012 májusa, a Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett kormány bukása óta nem volt semmilyen magas szintű párbeszéd a magyarok és a románok között. Reményei szerint, ez a párbeszéd újra fog indulni, mert mindkét országnak ez az érdeke. Teodor Meleşcanu román külügyminiszter minapi részvétele egy budapesti konferencián a magas szintű párbeszéd újraindulásának bizonyítéka.

A székelyek autonómiáját erőltette, kihangsúlyozva, hogy a románok és a magyarok két erős nemzet és Románia akkor lesz erős, ha a romániai magyar kisebbség erős autonómiává válik.

Potápi Árpád János, a budapesti Külügyminisztérium államtitkára (így! – E-RS) ugyanazt a revizionista hangvételű beszédet mondta, amit már megszoktunk tőle. Az ő szívében az erdélyi magyarok már elismert autonómiával rendelkeznek. Ők sohasem fogják feladni ezt az autonómiáért folytatott csatát. Egy szójátékkal is próbálkozott: itt, Tusnádfürdőn mindnyájan határon túliak vagyunk, a magyarországiak határon túliak, amikor idejönnek, az erdélyiek pedig szintén határon túliak (a magyarországiak számára). „Mi továbbra is azért dolgozunk, hogy megszűnjön ez a ’határon túli’ kifejezés!” Vajon mit akart ezzel a szójátékkal mondani a magyar államtitkár?

A magyarok irigyek, mert Románia elnöke, Klaus Iohannis Washingtonba látogatott

Úgy a megnyitón, mint ahogy egy Németh Zsolt által moderált beszélgetésen az AEÁ elnökével, Donald Trumppal meglévő kapcsolatra helyezték a hangsúlyt. A felszólalók többsége dicshimnuszokat zengett az amerikai elnökről és dicsérte a varsói beszédét.

Kiemelték, hogy a Trump által meghirdetett értékek – Isten, haza, család – egyben a FIDESZ által képviselt értékek is és ezekre alapozva lehet újraépíteni a Nyugatot. Kiemelték a visegrádi csoport Közép-Európa magjaként betöltött szerepét, melynek erősebb hangja kell legyen az Európai Unióban, ahol általában csak Németország és Franciaország hangja hallatszik anélkül, hogy a kisebb államokat legalább megkérdeznék.

Nem tudom, hogy honnan vette Németh Zsolt és más felszólalók, hogy Donald Trumpot érdekelné a közép-európai kisebbségek kérdése. Ezt az elképzelést többször is felvetették, valószínűleg azért, hogy azt üzenjék, a magyar autonómia ügyében az AEÁ Románián tartja a szemét. Mivel nem szalasztották el az alkalmat annak megemlítésére, hogy minden Romániára vonatkozó amerikai jelentésben azt állítják, hogy hazánk nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait.

Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon ki állhat ezen romániai kisebbségi jogokról szóló jelentések mögött? És ez természetes kérdés, hiszen itt, Tusnádfürdőn élőben láttam egy példát az AEÁ-ban zajló magyar lobbizásra. Az egyik meghívott Christofer P. Ball, az egyesült államokbeli Quinnipiac Egyetem Közép-európai Intézetének igazgatója és Magyarország tiszteletbeli konzulja volt. Az internetről tudtam meg, hogy a székelyek autonómiája témájában volt ösztöndíjjal Magyarországon. De Németh Zsolt elárulja, hogy mi ennek az amerikainak a legfőbb érdeme: egy székelységi magyar nővel házasodott össze.

Németh Zsolt kis színesként elmondja, hogy Christopher két gyermeke székely. Ha ugyanennél az értelmezési módszernél maradunk, Corvin Mátyásnak román apja és magyar anyja volt, tehát román, nem igaz, Németh Zsolt úr? (A szerző logikája megbicsaklik, mert Németh Zsolt érvelése szerint, a nem magyar apától és székely anyától származó gyermekek székelyek, tehát e logika mentén az – állítólag – nem magyar apától és magyar anyától származó Hunyadi Mátyás szintén magyarnak tekinthető – E-RS.)

Christofer P. Ball többször is megemlítette Orbán Viktor jövőbeni washingtoni látogatását. Ezt előtte már más felszólalók is felvetették. De ő nem eresztette a témát. Eleinte azt hittem, hogy ez a látogatás már eldöntött dolog. De egy adott pillanatban azt mondta, hogy nem tudja megmondani, pontosan mikor megy majd Orbán Viktor Washingtonba, hogy Donald Trumppal találkozzon, bár örülne, ha tudná. Akkor értettem meg, hogy az egész csak egy politikai blöff. A magyarok valójában azért vergődnek, hogy elintézzenek Orbán Viktornak egy meghívást Trumptól, a magyarok egyesült államokbeli lobbistái pedig igyekeznek kijárni neki ezt.

Akkor jöttem rá, hogy a magyarok irigyek, mert Románia elnöke, Klaus Iohannis volt az első meghívott a Fehér Házban. Elismerem, büszke voltam hazám elnökére.

Korodi Attila, Románia Parlamentje RMDSZ-frakciójának vezetője állt leginkább a valóság talaján a politikusok közül. Nyíltan megmondta, hogy látja, miként viszonyul Donald Trump a közép-európai kisebbségek kérdéséhez. Kihangsúlyozta, hogy Európának ebből a térségéből Klaus Iohannis volt az első államfő, akit meghívtak a Fehér Házba és kiemelte Románia stratégiai szerepét a térségben, főleg azóta, hogy Erdoğan Törökországa bizonytalanná vált a NATO délkeleti szárnya szempontjából. Románia stabil partner a NATO-ban és Románia számára Oroszország szinte egyáltalán nem létezik a biztonságpolitikában. Ez a kijelentés valójában közvetett szemrehányás volt Magyarország kormányfőjének, akinek különleges baráti kapcsolatai vannak Vlagyimir Putyinnal. Korodi Attila a beszédével megerősítette RMDSZ elszakadását Budapesttől, legalábbis a FIDESZ-től és vezérétől, Orbán Viktortól. Különben nem láttam más RMDSZ-es politikust Tusnádfürdőn, míg az Erdélyi Magyar Néppárt politikusaiból rengeteg volt. Nemcsak politikusokból, hanem e párt nevével és jelképével ellátott plakátokból és molinókból is, mely párt nyilvánvaló módon Orbán Viktor kegyeiben van és arra készítik fel és abban segítik, hogy a román politikában felváltsa az RMDSZ-t.

Tusnádfürdői Nyári Egyetem – a FIDESZ manipulációs eszköze

A Tusnádfürdői Nyári Egyetem első napjának végén megértettem, hogy ez az egyetem valójában csak egy manipulációs eszköz, melyet Orbán Viktor és a FIDESZ a párt által fontosnak tartott ügyek terjesztésére használ fel maximálisan. Az autonomista beszédek a szokásos programhoz tartoznak, de sokkal fontosabbak a szavazatok.

Nyilvánvaló, hogy a budapesti politikusok a Klaus Iohannis székelységi látogatása alkalmával történt gesztusok és elhangzott szavak teljesen fordított értelmezésével Románia elnökének üzenetét akarták tompítani: Hargita és Kovászna Romániában van és Románia belpolitikájában a romániai magyarok a stratégiai partnerek, nem Magyarország, mely más ország és mellyel nemzetközi szerződések által szabályozott nemzetközi kapcsolatok vannak.

Semjén Zsolt, Németh Zsolt és a többi politikus Klaus Iohannis látogatásának hatását akarták minimalizálni. Méltatták, sajátos módon értelmezték át, mely szerint állítólag az autonómia részleges elismerése volt, de valójában minden adódó alkalommal azt hangsúlyozták ki, hogy ők, a FIDESZ és a magyar kormány gondoskodnak az erdélyi magyarokról.

Semjén Zsolt azzal dicsekedett, hogy teljesítette a főnökétől, Orbán Viktortól kapott egyik feladatot, a sportesemények magyar nyelvű közvetítését a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok számára. Azt mondta, hogy az EU-s bürokrácia ellenére egyszerűen megvásárolta a labdarúgóbajnokságok, olimpiák és más jelentős sportesemények közvetítési jogát, hogy biztosítani lehessen a magyar nyelvű közvetítést Romániában, Szlovákiában és más országokban, ahol magyar kisebbség létezik. Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon hogyan érte ezt el a budapesti kormány, a magyar kormány vásárolta meg ezeket a közvetítési jogokat, vagy fedőcégeket használt erre?

Szintén Semjén Zsolt mondta, hogy folyamatban van és fordulóponthoz érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött egyesítése. Már regisztrálták egy egymilliomodik magyar állampolgársági kérést és már 975.000 állampolgárságot adtak meg. Azzal dicsekedett, hogy Németh Zsolttal együtt fontos szerepe volt a magyar állampolgárság biztosítására irányuló politika végrehajtásában, a magyarországi baloldali párt ellenállása dacára. Micsoda intenzív kampány a FIDESZ mellett!

Sőt, kihangsúlyozta, hogy Orbán Viktor kormányfő egymillió levelet küldött az új állampolgároknak. Arra emlékeztette a közönséget, hogy a jövő évi magyarországi parlamenti választáson való részvételhez regisztrálniuk kell magukat a kormány által erre létrehozott Nyilvántartásban. Az üzenet, természetesen, egyértelmű volt: szavazzanak a FIDESZ-re. A táborban több plakát is emlékeztet erre a regisztrációra és a jövő évi választás döntő jelentőségére. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor saját imázsa és saját pártja népszerűsítésére sajátította ki a nyári egyetemet, a közvéleményt manipuláló eszközként használva fel.

Németh Zsolt, a magyar Parlament külügyi bizottsága elnökének álláspontja a román–magyar megbékélésről

Németh Zsolt a nyári egyetem megnyitóján mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Iohannis elnök székelységi látogatásával újraindul a román–magyar párbeszéd. Fentebb már ismertettem beszéde fő gondolatait.

A budapesti Parlament külügyi bizottsága elnökének e megjegyzésein felbátorodva az általa vezetett beszélgetés végén megkérdeztem tőle, hogy lehetséges-e a közeljövőben egy történelmi román–magyar megbékélés a francia–német mintára.

Hárított, azt javasolva a meghívottaknak, hogy válaszoljanak a közönségtől érkező kérdésekre. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének kivételével a többiek elhárították ezt a kérdést és a közönség által felvetett többi kérdésre válaszoltak.

Szilágyi Zsolt azt mondta, hogy 100 évvel az Egyesülés után újra kellene gondolni az erdélyi magyarok szerepét, mert ők nem akarnak eltűnni Erdélyből úgy, mint a szászok. Kihangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarok nem jelentenek veszélyt Románia biztonságára. Békében akarnak élni a románokkal, akikkel ugyanazokon az eszméken és értékeken osztoznak. Az erdélyi magyarok autonómiájának elismerése a magyarok és románok közötti történelmi megbékélés alapja.

Arra számítottam, hogy a meghívottak válaszainak végén Németh Zsolt is válaszol, főleg úgy, hogy kiemeltem, hozzá intéztem a kérdést. Ellenkezőleg, kerülte a választ, végül azt mondva, hogy ő csak a beszélgetés moderátora és nem köteles válaszolni a kérdésekre.

Nemcsak nekem okozott csalódást, hogy Magyarország Parlamentje külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt nyíltan megtagadta a választ erre a román–magyar megbékélésre vonatkozó kérdésre. A következő órákban több erdélyi magyar értelmiségi is odalépett hozzám és kifejezte csalódottságát amiatt, hogy Németh Zsolt elmenekült a válaszadás elől. Ők is és a közönségből valószínűleg mások is határozott választ vártak volna el tőle.

Miként lehet értelmezni azt, hogy Németh Zsolt, a budapesti Parlament külügyi bizottságának elnöke elutasítja a nyilatkozást a román–magyar megbékélés időszerűségéről.

Németh Zsolt elutasító magatartása annak bizonyítéka, hogy Budapesten még nem létezik hiteles párbeszédtárs, aki tényleg akarná ezt a románok és magyarok közötti párbeszédet. Annak a bizonyítéka, hogy az Orbán Viktor körüli politikusok csak üres nyilatkozatokat tesznek a Romániával létező kapcsolatok javításáról, csak látszatkijelentéseket tesznek, melyekkel az Európai Unióban, vagy Washingtonban tetszelegnek, de nem akarnak igazán megbékélést a románokkal. Inkább megőrzik a románok és magyarok közötti vita magját, mely vita bizonyos számú szavazatot biztosít a parlamenti választáson.

Nem akarom elhinni, hogy Németh Zsolt azért hárított, mert semmilyen mandátummal nem rendelkezett Orbán Viktor részéről. Németh Zsolt mégiscsak a parlamenti külügyi bizottság elnöke, Magyarország külpolitikájának erős embere. Vajon tényleg ennyire szolgalelkű Orbán Viktorral szemben, hogy nem mer válaszolni egy újságíró román–magyar megbékélésre vonatkozó egyszerű kérdésére?

Egy dolog nyilvánvaló: Németh Zsolt – a magas parlamenti tisztségéből – elszalasztotta az alkalmat, hogy megmutassa, Magyarország stabilitási tényező akar lenni Európának ebben a részében és akarja a románok és magyarok közötti történelmi megbékélést.

Marius Diaconescu

adevarul.ro, 2017. július 20., 12:02

Zsolt Németh, preşedintele Comisiei de Politică Externă din Parlamentul de la Budapesta, respinge ideea reconcilierii româno-maghiare

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: