//
most olvassa...
Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, Emberi jogok, EU, Európai Parlament, Felvidék/Szlovákia, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Sógor Csaba: az EU szóljon bele az országok kisebbségeit érintő kérdésekbe – Transindex

Melyek lehetnek a Minority SafePack buktatói, és melyek a legfontosabb irányvonalak az EU-s tagállamok kisebbségi politikáját illetően?

Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő, a Nemzetpolitika és kisebbségpolitika a magyar, a román és az európai parlamentben címmel szervezett tusványosi beszélgetésen mesélt arról, hogy milyen törésvonalak mentén éleződnek ki leginkább az országok közti kisebbségpolitikai különbségek, miért halad nagyon lassan a kisebbségekre vonatkozó jogok gyakorlati alkalmazása.

A képviselő szerint kisebbségi kérdésben és nemzetpolitikában egyetlen fontos stratégiai szempont van: a következetesség és a kitartás. Ami az EU kisebbségpolitikáját illeti, Sógor Csaba szerint több törésvonal is van. Az egyik a Kelet és a Nyugat kérdése, amelyben Románia ütközőpont, ezért “nem emberbaráti szeretetből került be” a romániai nemzeti kisebbségekre vonatkozó jelentés az amerikai külügy éves beszámolójába, hanem azért, hogy csend legyen végre”- tette hozzá a képviselő.

Sógor Csaba szerint fontos, hogy a magyarországi országgyűlésben is képviseltessék magukat a kisebbségek. A statisztikai adatok alapján, Romániához hasonlóan a lakosság közel tíz százaléka valamilyen etnikai kisebbséghez tartozik. A kommunizmus miatt Romániának hetvenéves lemaradással kell számolnia a kisebbségi jogok területén, de vannak nyugati országok, ahol a demokratikus állami berendezkedés ellenére sem sikerült megoldani a kisebbségi kérdést. Ilyen Görögország és Franciaország, annak ellenére, hogy ott nem volt vasfüggöny.

A román alkotmányba 2003-ban került be az anyanyelv használati jogát szavatoló passzus, azonban ennek a gyakorlati alkalmazása még mindig nem történt meg. Sógor szerint ez a példa jól szemlélteti, hogy milyen hosszadalmas, amíg az Európai Uniónak a 2009 óta érvényben lévő szerződésében megfogalmazottak, az etnikai sokszínűség, a diszkrimináció tilalma, valamint a chartában lévő kisebbséghez tartozó egyének jogai gyakorlati alkalmazásban is érvényt nyernek. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nemzeti parlamentekkel ellentétben az EU-ban a pártok sokkal pozitívabban viszonyulnak a kisebbségi értékekhez, mint a jobboldaliak.

Sógor Csaba elmondta, hogy egy másik törésvonal az EU-n belül, az uniós intézmények és a tagállamok egymásnak feszülése, ami az utóbbi időben a migrációs kérdésben bontakozott ki. A kisebbségek és az anyaország kapcsolatát tekintve kérdéses, hogy miként lehet egyeztetni bizonyos témákat úgy, hogy az Magyarország és az erdélyi magyarság számára is előnyös legyen. “Ez a tagállami hatáskör és az uniós hatáskör kérdése. Az Unió igenis szóljon bele, hogy miként járnak el a tagállamok kisebbségi ügyek esetében”.

Kisebbségvédelem és monitorizálás

Az Európai Parlament kutatóintézetének újonnan elkészült, a nemzeti kisebbségek kérdéseivel is foglalkozó, 160 oldalas tanulmánya átfogó és hatékony védelmi rendszert vázol fel az etnikai és nyelvi kisebbségek számára. Ebben is szerepel, hogy jogállam és demokrácia nélkül nincs kisebbségvédelem. Sógor Csaba hozzátette, hogy emellett született egy önálló jelentés, is ez a Sophie in`t Veld-féle, ami a jogállamiság, a demokrácia és alapvető emberi jogokról szól, beleértve a kisebbségjogi mechanizmust.

“Ez azt szorgalmazza, hogy úgy működjön a kisebbségvédelem, mint az EU kormányzása, és ez a tagállamok monitorizálását is maga után vonná, ami megoldaná a koppenhágai dilemmát is. A tanulmányban nagyon érdekes dolgok vannak, egy-két nemzeti parlament és kormány hidegrázást kap tőle, ugyanis a tanulmányban megfogalmazottak mulasztása pénzbeli szankciókkal is jár. Konkrétan azt szeretnék, hogy egy független, 68 tagú testület piros, sárga és zöld pontrendszer alapján működjön. Ennek alapján párbeszéd kezdeményezhető az EU és a tagállamok között”- tette hozzá Sógor Csaba.

Minority SafePack, a csodaszer?

Sógor Csaba szerint a Minority SafePack kezdeményezésben “valamiféle csodaszert látunk”. Ez a polgári kezdeményezés hasonló a nemzeti parlamentben is érvényesíthető, civilek által kezdeményezett jogalkotási folyamathoz, amely által az állampolgárok rákényszeríthetik a parlamentet, hogy 100-200 ezer aláírás összegyűjtése után megvitassa azt. “Az Európai Unióban ez egymillió aláírást jelent, ami ha összegyűl, a bizottság foglalkozik a témával. Eddig nagyjából húsz ilyen témát nyújtottak be, ezek nagy részét elutasították. Hármat fogadtak el, amelyek esetében összegyűlt 1-2 millió aláírás. És ezeket azóta is a bizottságnál „fektetik”.

Sógor már a kolozsvári FUEN-kongresszuson is hangsúlyozta, hogy nem egymillió aláírást kéne összegyűjteni a Minority SafePack kapcsán, hanem legalább tíz milliót, “ugyanis ez jó felvonulási terület minden kisebbségnek”. A hollandiai, ausztriai magyar kisebbségek száma 30-40- szeresére nőtt, ideje lenne tagságot gyűjteni és aktivizálni. A Minority SafePack kapcsán a képviselő elmondta, “nem szabad erre csodaszerként tekintetni, a bizottság fektetheti, nemet is mondhat, vagy ha zöld utat is ad, a munkát a parlament plénumában, az előtt pedig a szakbizottságban kell elvégezni”.

Forrás: http://www.transindex.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: